Dolgozatomban azzal foglalkozom, hogy mi ösztönzi az embereket a munkavégzésben, hiszen akkor teljesít jól egy vállalat, ha munkavállalói motiváltnak érzik magukat. A vezetők számára is örök kérdés lehet, hogyan tudják eredményesen ösztönözni az alkalmazottakat, hogy a vállalat kellően produktív legyen. Dolgozatom elején ismertetem az alapvető motivációs elméleteket, párhuzamba állítva a külső és a belső motivációs irányzatokkal. Mivel kutatásom majd a belső motivációra fog irányulni, így a szakirodalmat is ennek tükrében dolgozom fel. A különböző szakirodalmat olyan témakörök köré csoportosítom, mint a vezetők szerepe a belső motivációban, a belső motiváció fenntartása és az általam vizsgálni kívánt generáció motivációval való kapcsolata. Tudva azt, hogy a különböző generációkat eltérőképp kell ösztönözni, kutatásomat a Z generációra szűkítem, akik egyre nagyobb létszámban lépnek a munkaerőpiacra, így mindenképp érdemes erre a témára figyelmet szánni. Ez a generáció mindazonáltal könnyen vizsgálható számomra, ugyanis a jelenlegi alapszakos hallgatók a Debreceni Egyetemen ebbe a korcsoportba tartoznak. Fontosnak tartok olyan elméleteket bemutatni, mint Maslow szükséglethierarchia modellje, Herzberg kéttényezős modellje, McClelland szükségletmotivációs modellje, McGregor X-Y elmélete, a munkajellemzők modellje és Brian Tracy mai, modern elmélete. Ezek a modellek közel fél évszázadot karolnak át, bemutatva a motiváció különböző megközelítése lehetőségeit és fejlődési irányait. Visszautalva a vezetők szerepére, számukra elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek az elméletek változásaival, hiszen így tudják kiválasztani a legmegfelelőbb modellt a szervezeten belül. Kutatásomat egy már korábban megalkotott és validált kérdőív segítségével végzem, mely az Aspirációs Index rövidített változata. Ez a felmérés a belső és külső motivációs tényezők által vizsgálja az ösztönző tényezőket. A kérdések között szerepelnek olyan tényezők, mint a gazdagság, az egészség, a hírnév, személyes fejlődés, az emberi kapcsolatok vagy a külső megjelenés. A kérdőíves felmérés eredményeképpen arra keresem a választ, hogy mi motiválja a hallgatókat leginkább, tehát a külső vagy a belső motivációs tényezők-e az erősebbek. Így a válaszokból megkapom majd azt az eredményt, hogy egy Z generációhoz tartozó hallgatónak mennyire lényegesek az anyagiak, a munkatársakkal való viszony vagy a testi egészség. A vezetők szempontjából azért emelném ki a későbbiekben kifejtett eredmények ismeretét, mert az egyetemekről a munkaerőpiacra hamarosan kilépő új generáció a vállalatoknak nehézséget okozhat ösztönzés szempontjából.