Szerző szerinti böngészés "Hanvay, Eszter"

Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az egészségügyi személyzettel történő együttműködést befolyásoló tényezők vizsgálata mozgássérültek körében
    Fazekas, Júlia; Kontra, Andrea; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Hanvay, Eszter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar
    Az együttműködést befolyásoló tényezők vizsgálata mozgássérültek körében.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A gyulladásos bélbetegségek vizsgálata a Young-féle sémák és a megküzdési módok tekintetében
    (2014-05-13T16:28:22Z) Hanvay, Eszter; Szemán-Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A gyulladásos bélbetegségben szenvedők száma ma Magyarországon megközelítőleg 25 000-re tehető, így a második leggyakrabban előforduló krónikus gyulladásos kórkép a rheumatoid arthritis után. Kialakulásának pontos oka máig ismeretlen, de feltételezhető, hogy genetikai és környezeti tényezők interakciója által vezérelt, kórosan regulált immunfolyamatok játszhatnak szerepet, mely tényezők aránya még nem tisztázott. Mivel az előfordulása az elmúlt évtizedekben a modern, nyugatias életvitel elterjedésével folyamatosan nőtt, mindenképpen figyelmet érdemlő kórképről van szó. Az IBD többnyire fiatal felnőttkorban kezdődik, ezzel jelentős terheket róva a betegekre a párkeresés, családalapítás, munkavállalás, de egyáltalán a származtatási családról való leválás élethelyzetében. A betegség élethosszig tartó orvosi kezelést igényel, és hullámzó lefolyást mutat, melyben az relapszusok és remissziók váltják egymást. A gyógyszeres, műtéti és biológiai kezeléseken túl a gyulladásos bélbetegség gyógyításában a pszichoterápiás segítés bizonyos fajtái is eredményesnek tűnnek a hatásvizsgálatok alapján, különösen, ha azt nézzük, hogy a betegség kiújulásában a pszichés stressz komoly oki tényező. Vizsgálatom fő célja az volt, hogy kiderítsem, van-e a gyulladásos bélbeteg csoport és az egészséges kontroll csoport között különbség a Young-féle korai maladaptív sémák és a megküzdési módok tekintetében, valamint az általam használt, - e két jelenség mérésére kifejlesztett kérdőív- mutat-e valamilyen összefüggést egymással. A hipotézisem a szakirodalmi adatok következtetésén alapulva az volt, hogy a gyulladásos bélbeteg csoportban a korai maladaptív sémák alapvetően gyakoribbak lesznek, és súlyosabb előfordulást mutatnak majd. Az eredményeket nézve a két csoport átlagai közötti különbség az Ab: Elhagyatottság-instabilitás (p=0,003), Vh: Sérülékenység-veszélyeztetettség (p=0,005) és Ss: Önfeláldozás (p=0,004) sémák esetében volt szignifikáns, tehát ezek a sémák az IBD csoportban nagyobb arányban fordulnak elő, mint az egészségeseknél. A vizsgálat egy másik részében a megküzdési módokat néztük, és az adatok azt mutatták, hogy a betegek két megküzdési mód használatában térnek el az egészségesektől: a Pr, mint Problémaelemzés (p<0,001) és a Vi, mint Visszahúzódás (p=0,005). Tehát az IBD-s beteg csoport szignifikánsan nagyobb mértékben használta mind a problémaközpontú, mind az érzelemközpontú megküzdési módokat, mint az egészségesek. A két teszt összevetését tekintve, a két csoportnál együtt a IV. sématartományba tartozó Önfeláldozás séma (Ss) mutatott összefüggést a Visszahúzódás megküzdési móddal, valamint az Elégtelen önkontroll-önfegyelem (Is) az Érzelmi indíttatású cselekvéssel.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Várandóság alatti depresszív és szorongásos tünetek felmérése, valamint demográfiai tényezőkkel mutatott kapcsolatuk vizsgálata
    Lajtos, Linda; Molnár, Judit; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Labancz, Eszter; Hanvay, Eszter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar
    A szakirodalom felhívja a figyelmet arra, hogy a terhesség alatt megjelenő depresszív és szorongásos tünetek jelentős negatív hatással bírnak mind az anya, mind a gyermek pszichés jóllétére, valamint az anya-gyermek kapcsolat alakulására egyaránt. Mivel a depresszív tünetek felmérése mellett a szorongásos tünetek szűrése gyakran háttérbe szorul, kiemelt jelentőséggel bír ezen állapotok külön történő felmérése, a megelőzés és intervenció szempontjából pedig egyes rizikótényezőik feltárása. Kutatásunk célja a terhesség alatt jelentkező szorongásos és depresszív tünetek mérése, valamint azok komorbiditásának vizsgálata hazai mintán. A kutatás fő kérdései közé tartozik továbbá egyes demográfiai rizikótényezők és a társas támogatottság szerepének felmérése a fenti tünetekkel kapcsolatban. A vizsgálati mintát 128 nő alkotta, akik egy öt kérdőívből álló kérdőívcsomagot töltöttek ki online, illetve papír alapon. A tesztbattéria a következő kérdőívekből állt: demográfiai kérdőív, melyet kiegészítettünk a terhesség rizikótényezőire vonatkozó kérdésekkel; a terhes mintán is alkalmazható Edinburgh Postnatal Depression Scale (EPDS) kérdőív; a Zung Önértékelő Depresszió Skála; a Spielberger-féle Állapot-Vonásszorongás kérdőív Állapotszorongás skálája, valamint a Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív. A kapott eredmények összefüggést mutatnak mind hazai, mind nemzetközi kutatások eredményeivel. A kismamák 20% mutatott kóros depresszív tüneteket, 38%-uk pedig az átlagnál magasabb szorongási szintet. A depresszív és a szorongásos tünetek komorbiditása egyértelműen kirajzolódott, azonban az is igazolást nyert, hogy klinikai mértékű szorongás depresszív tünetek nélkül is fennállhat. A társas támasz hiánya jelentős összefüggést mutatott a kóros mértékű depresszív és szorongásos tünetek megjelenésével. További rizikótényezőnek bizonyult a gyermekszám, az elmúlt egy évben történt lelkileg jelentősen megterhelő események megléte, valamint a terhesség tervezettségével, lefolyásával kapcsolatos szubjektív értékelések minősége. Az eredmények felhívják a figyelmet a depresszív és szorongásos tünetek megfelelő szűrésének és kezelésének szükségességére a várandósság időszakában.