Szerző szerinti böngészés "Harangi , Mariann"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A szervezeti magatartás vizsgálata kérdőíves felméréssel a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Anyagcsere Betegségek Részlegén
    Harangi , Mariann; Boruzs, Klára; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Az egészségügyben dolgozók személyiségjegyei, viselkedési szokásai és érzelmi intelligenciája iránt egyre nagyobb az érdeklődés a nemzetközi kutatások terén. Célul tűztem ki a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Anyagcsere Betegségek Tanszékén dolgozó, 15 fiatal laboratóriumi kutatómunkát végző, valamint 17 rezidenséként vagy szakorvosként a betegellátásban, belgyógyászati osztályon dolgozó fiatal orvos bevonásával egy kérdőíves vizsgálatsor elvégzését. A személyiségtípus felméréséhez Myers-Briggs Típus Indikátor (MBTI) rendszert, a konfliktuskezelési szokások vizsgálatához a Thomas-Killmann konfliktuskezelési modellt, az emberi magatartás szinonim klaszterinek azonosítására a Big Five modellt, míg az érzelmi intelligencia felmérésére az EQ tesztet választottam. A Myers-Briggs Típus Indikátor (MBTI) rendszer tesztjének eredményei alapján a laboratóriumi munkatársaim között nagyobb arányban fordul elő introvertált típus, ami arra utal, hogy a kommunikációra talán több időt kell szánni ezekkel a kollégáimmal, mint az orvosként dolgozókkal, ugyanakkor a személyiségtípusok sokszínűsége mindkét csoportra jellemző, ami kedvező a csoportok megfelelő egyensúlya szempontjából, hiszen a csoporton belül a különböző típusok kiegészíthetik, támogathatják egymás tevékenységét. A konfliktuskezelési stratégiákat illetően a laboratóriumban dolgozó kollégák a problémamegoldó stratégiát preferálják, míg az orvosi munkát végzőknek kompromisszumkereső a leggyakrabban alkalmazott stratégiája. A Big Five személyiségkérdőív értékelésének alapján a legnagyobb különbség a két csoport között a barátságosság dimenzió esetén látható, ami a kutató csoportnál 69%, míg az orvos csoportnál ennél jelentősen magasabb, 78%, illetve az orvosok esetén ugyancsak magasabb az érzelmi instabilitás dimenzió %-os értéke is. Az érzelmi intelligenciát mérő teszt eredményei alapján a két vizsgált csoport EQ értékei között nem találtunk szignifikáns különbséget, mindkét csoport eredménye kiválónak minősül. A kapott eredmények segíthetnek megérteni a két csoport eltérő viselkedését és reakcióit a mindennapi munkavégzés során, valamint rávilágítanak a szervezeti magatartással kapcsolatos ismeretek fontosságára.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az akromegália gyógyszeres kezelése
    Jurányi, Anna; Bodor, Miklós; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Harangi , Mariann; Juhász, Éva; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet
    Diplomamunkámban az akromegália gyógyszeres kezelésének korábban is fennálló és újabb lehetőségeivel foglalkozom. A lehetőségként fennálló gyógyszercsoportok közül ide tartozik a szomatosztatin receptor ligandok (SRL), dopamin agonisták és a GH-receptor antagonisták. A legtöbbször alkalmazott és leghatásosabb gyógyszercsoport a SRL, amelyet elsővonalbeli terápiaként alkalmaznak. Ide tartozik az első generációs octreotid és lanreotid, illetve második generációs pasireotid, utóbbi legfőbb mellékhatása a hyperglikémia, így kiemelten fontos a cukor háztartás monitorozása a kezelések során. A GH-receptor antagonista pegvisomantot leggyakrabban másodvonalbeli kezelésként alkalmazzák, fő előnye, hogy az éhomi glükózszint jelentős csökkenése érhető el vele. Az akromegália enyhébb eseteiben alkalmazhatjuk a dopamin agonista bromocriptint, quinagolidot, cabergolint, ám ezek hatékonysága nem megbízható. Ezek alkalmazásával azonban még mindig vannak olyan betegek, akiknél nem sikerül a betegség kontrollját elérni. Az akromegália kezelése az elmúlt évtizedekben jelentősen fejlődött, és belátható időn belül új lehetőségek fognak rendelkezésünkre állni, ilyen a paltusotin, az 1-es kötőhélix (S1H), az AZP-3813, a somatropim, az ONO-5788 és ONO-ST-468, ezek a tudományos fejlesztés különböző stádiumában vannak.