Szerző szerinti böngészés "Hornyai, Bettina"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Késői mintafeldolgozás hatása akut lymphoblastos leukémia immunfenotípusára
    Hornyai, Bettina; Kárai, Bettina; Palicskó, Bettina; Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar
    Az áramlási citometriai vizsgálat egy objektív, rövid turn around time-mal rendelkező módszer, ezért az akut lymphoblastos leukémia (ALL) kivizsgálási algoritmusának egyik első lépése, hasznos iránymutatást ad a végső diagnózist és prognózist illetően is. A de novo minta vizsgálata során a kóros sejteken azonosítjuk a leukémia-asszociált immunfenotípus (LAIP) jeleket, mely a későbbiekben segítséget nyújt a minimális reziduális betegség (MRD) megítélésében. Az esetek döntő többségében a csontvelői minta feldolgozása még a mintavétel napján megtörténik. Azonban, figyelembe kell vennünk, hogy a Laboratóriumi Medicina regionális központként működik, így előfordulhat, hogy a környező településekről beérkező minták nem a mintavétel napján kerülnek feldolgozásra. Célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk a preanalitikai faktorok közül a késői mintafeldolgozás hatását a sejtek immunfenotípusára. Tanulmányunk során arra kerestük a választ, hogy hogyan változik az élő sejtek száma, a lymphoblastok, az érett B-sejtek aránya és ezen sejtek immunfenotípusa. Továbbá megvizsgáltuk, hogy az immunfenotípus, LAIP változása hatással lehet-e később az MRD megítélésére. Munkánk során a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Laboratóriumi Medicina, Áramlási citometriai részlegére 2019 és 2021 között beérkező azon ALL-es betegek csontvelői mintáit vizsgáltuk tovább, akiknek a rutin diagnosztikai vizsgálat után kimaradt csontvelői mintája. Ezen mintákat 24, 48 és 72 óra eltelte után újra megjelöltük és lemértük. Összesen 20 de novo (15 gyermek és 5 felnőtt) csontvelői mintát analizáltunk. Az eredmények retrospektív értékelését a FACS Diva analizáló szoftver segítségével végeztük el. A késői mintafeldolgozás hatására az élő sejtek száma, a lymphocyták és érett B sejtek száma szignifikáns különbséget mutattak (p<0,0001). A késleltetett mintafeldolgozás a lymphoblastok esetén az alábbi markereknél okozott szignifikáns változást: CD19, CD10, CD38, CD20, nTDT, CD34, CD24, CD15, CD45, CD58, CD81; míg az érett B sejteknél a következő markereknél: CD19, CD38, CD20, CD45, CD73+CD304. A többi marker, illetve a lymphoblastok százalékos aránya nem mutatott szignifikáns különbséget az újra jelölt mintákban. A preanalitikai faktorok közül a késői mintafeldolgozás szignifikáns változást okozott a sejtek marker expresszióiban. Amennyiben a leletet értékelő nem ismeri ezen változásokat, az téves interpretációhoz vezethet.