Késői mintafeldolgozás hatása akut lymphoblastos leukémia immunfenotípusára
Fájlok
Dátum
Authors
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
DOI
Absztrakt
Az áramlási citometriai vizsgálat egy objektív, rövid turn around time-mal rendelkező módszer, ezért az akut lymphoblastos leukémia (ALL) kivizsgálási algoritmusának egyik első lépése, hasznos iránymutatást ad a végső diagnózist és prognózist illetően is. A de novo minta vizsgálata során a kóros sejteken azonosítjuk a leukémia-asszociált immunfenotípus (LAIP) jeleket, mely a későbbiekben segítséget nyújt a minimális reziduális betegség (MRD) megítélésében. Az esetek döntő többségében a csontvelői minta feldolgozása még a mintavétel napján megtörténik. Azonban, figyelembe kell vennünk, hogy a Laboratóriumi Medicina regionális központként működik, így előfordulhat, hogy a környező településekről beérkező minták nem a mintavétel napján kerülnek feldolgozásra. Célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk a preanalitikai faktorok közül a késői mintafeldolgozás hatását a sejtek immunfenotípusára. Tanulmányunk során arra kerestük a választ, hogy hogyan változik az élő sejtek száma, a lymphoblastok, az érett B-sejtek aránya és ezen sejtek immunfenotípusa. Továbbá megvizsgáltuk, hogy az immunfenotípus, LAIP változása hatással lehet-e később az MRD megítélésére. Munkánk során a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Laboratóriumi Medicina, Áramlási citometriai részlegére 2019 és 2021 között beérkező azon ALL-es betegek csontvelői mintáit vizsgáltuk tovább, akiknek a rutin diagnosztikai vizsgálat után kimaradt csontvelői mintája. Ezen mintákat 24, 48 és 72 óra eltelte után újra megjelöltük és lemértük. Összesen 20 de novo (15 gyermek és 5 felnőtt) csontvelői mintát analizáltunk. Az eredmények retrospektív értékelését a FACS Diva analizáló szoftver segítségével végeztük el. A késői mintafeldolgozás hatására az élő sejtek száma, a lymphocyták és érett B sejtek száma szignifikáns különbséget mutattak (p<0,0001). A késleltetett mintafeldolgozás a lymphoblastok esetén az alábbi markereknél okozott szignifikáns változást: CD19, CD10, CD38, CD20, nTDT, CD34, CD24, CD15, CD45, CD58, CD81; míg az érett B sejteknél a következő markereknél: CD19, CD38, CD20, CD45, CD73+CD304. A többi marker, illetve a lymphoblastok százalékos aránya nem mutatott szignifikáns különbséget az újra jelölt mintákban. A preanalitikai faktorok közül a késői mintafeldolgozás szignifikáns változást okozott a sejtek marker expresszióiban. Amennyiben a leletet értékelő nem ismeri ezen változásokat, az téves interpretációhoz vezethet.