Szerző szerinti böngészés "Hunyadi, Andrea"
Megjelenítve 1 - 7 (Összesen 7)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A csípőízület mozgásvizsgálata általános iskolás gyermekek körébenTerjék, Emese; Hunyadi, Andrea; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Habilitációs Medicina Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Csuhai, Éva Anett; Bácskai, Tímea; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani IntézetAz általános iskolás tanulmányok megkezdésével csökken a gyermekek kötetlen, játékra fordítható ideje, a szabadidős tevékenységet is egyre inkább a fizikai aktivitás hiánya jellemzi. A mozgásszegény életmód mozgásszervi rendellenességek kialakulásához vezethet, melyben a csípőízület mozgatásában részt vevő izmok is érintettek lehetnek. Kutatásunk célja az általános iskolás gyermekek csípőízületének mozgástartományában bekövetkező változás vizsgálata volt az általános iskolás évek előrehaladtával. Szerettük volna összehasonlítani a 2. és 8. évfolyam eredményeit, hogy képet kapjunk a csípőízület mozgástartományának változásáról. A tanórákon történő ülés alatt a csípő folyamatos flektált helyzete miatt egyes csípőizmok fokozott kontrakciója figyelhető meg, amely az izmok rövidüléséhez vezethet, míg a csípőizmok egy csoportja ülés közben folyamatosan relaxált állapotban van, amely az izom megnyúlását okozhatja. Ezek alapján feltételeztük, hogy a csípőízület aktív mozgásterjedelme a fiziológiás értékekhez képest változni fog. A felméréseket a cigándi Kántor Mihály Általános Iskolában végeztük. Több évfolyamon vizsgáltuk a tanulók csípőízületének mozgástartományát, a 2., a 4., a 6. és a 8. osztályokból összesen 53 fő felmérésére került sor, melyből 27 lány és 26 fiú. átlag életkoruk 11±2,58 év. A fizikális vizsgálatok a csípőizmok állapotának felmérésére irányultak. Az aktív mozgásvizsgálatot a flexió, az extenzió, az abdukció, az addukció, a ki- és berotáció mozgástartományának megállapítására alkalmaztuk, amelyet az adduktor csoportot vizsgáló Patrick-Faber, a csípő flexorokat vizsgáló Nachlas-Ely és Thomas tesztekkel végül a m. tensor fascia latea nyújthatóságát vizsgáló Ober speciális teszttel egészítettünk ki. A felmérés az iskola tornatermében történt, segédeszközként ízületi szögmérőt és centiméterszalagot használtunk. Az eredmények rögzítése után elmondható, hogy az aktív mozgástartományok a fiziológiás értékekhez képest változtak. Az életkor növekedésével párhuzamosan a flexiós aktív mozgástartomány átlagának csökkenése volt megfigyelhető. A 2. és a 8. évfolyamokon mért értékeket kétmintás t-próba segítségével hasonlítottuk össze, amely a flexiós aktív mozgásvizsgálat és az Ober teszt esetében mutatott szignifikáns különbséget. Összességében szignifikáns különbséget csak a flexiós aktív mozgásvizsgálat és Ober teszt esetében tudtunk kimutatni a 2. és 8. évfolyam eredményeit összehasonlítva.Tétel Szabadon hozzáférhető Distribution and classification of the extracellular matrix in the olfactory bulb(2019) Hunyadi, Andrea; Gaál, Botond Ágoston; Matesz, Klára; Mészár, Zoltán Mihály; Morawski, Markus; Reimann, Katja; Lendvai, Dávid; Alpár, Alán; Wéber, Ildikó; Rácz, ÉvaTétel Korlátozottan hozzáférhető Az egyensúly és a mozgáskoordináció fejlesztése hallássérült gyermekek körébenRosanics, Lilla; Hunyadi, Andrea; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Habilitációs Medicina Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Bucsku, Mária; Vargáné Faludi, Eszter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszék; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Habilitációs Medicina TanszékA kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy célzott gyakorlatok adásával fejlődni fog-e a hallássérült gyermekek egyensúlyi és mozgáskoordinációs képessége.Tétel Korlátozottan hozzáférhető EGYENSÚLY ÉS KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE ÓVODÁS KORBAN 3 HETES INTENZÍV TORNAPROGRAMMALVeszelszki, Dóra; Hunyadi, Andrea; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Vincze, Boglárka; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarVizsgálataink során egy intenzív, célzott mozgásprogram segítségével szerettünk volna óvodás korú gyermekek egyensúlyi és koordinációs képességeiben fejlődést elérni, illetve a tornaprogram céljai között szerepelt a testtudat fejlesztése is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető EPIDEMIOLOGY, DIAGNOSIS, AND TREATMENT OF BREAST CANCERAkume, Sewuese Mary; Spisákné Balázs, Anita; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Hunyadi, Andrea; Szilágyi-Bónizs, Melinda; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi KarBreast cancer is the most diagnosed cancer among women in the world (World Health Organization, 2021) . It is the fifth leading cause of cancer mortality (World Health Organization, 2021) . GLOBOCAN 2020 data showed that there were 2.3 million new cases of breast cancer in females and 685000 deaths worldwide. These numbers are expected to increase between 2020 to 2040. There are two main categories of breast cancer namely: Invasive and non-invasive breast cancers. Anatomical breast cancer stages range from stage 0 to stage 4. Sometimes, oncologist combine the TNM staging system with the anatomical staging (0 to 4) to assign a stage to a patient. Breast cancer is diagnosed through different tests like mammography, biopsy, MRI, Ultrasound, e.tc. After diagnosis, the patient and medical team will discuss the best treatment options for the patient. The type of treatment a patient will receive will depend on their type of breast cancer, the tumour size, the grade, the presence or absence of certain biomarkers and the stage of the breast cancer.Tétel Szabadon hozzáférhető Extracellularis mátrix molekulák eloszlása a nuclei precerebellares és a bulbus olfactorius területén(2020) Hunyadi, Andrea; Rácz, Éva; Idegtudományok doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani IntézetJelen munkánk során leírtuk az extracellularis mátrix (ECM) legfőbb molekuláinak (hialuronsav, lektikánok, tenaszcin-R és HAPLN1) előfordulását és szerveződését az oliva inferior (OI), a nucleus prepositus hypoglossi (PHN) és a bulbus olfactorius (BO) területén, patkányban. Az OI esetében a legszembetűnőbb jelenség a perineuronális háló (PNN) hiánya, amely magyarázható azzal, hogy az OI neuronjainak sejttestén és a dendritek proximalis részén ritkán fordulnak elő szinapszisok. A PHN területén erős PNN volt megfigyelhető a magnocellularis almag neuronjainak többsége körül, míg a parvocellularis részben a pericellularis jelölődést nem tudtuk bizonyítani, az ECM kizárólag diffúz módon a neuropil területén jelent meg. A BO esetében azt tapasztaltuk, hogy a különböző ECM molekulák kimutatására elvégzett hisztokémiai és immunhisztokémiai reakciók elsősorban a neuropil területén mutattak pozitivitást. A PNN kizárólag vékony formában jelent meg és csak a mitralis sejtek körül volt megfigyelhető a Wisteria floribunda agglutinin és az aggrekán reakciót követően. Ezen eredmények összhangban vannak a szaglórendszer neuronhálózatának élethosszig tartó átrendeződésével, mely a meglévő szinaptikus kapcsolatok felbomlásán és újrarendeződésén, valamint az interneuronok folyamatos képződésén és a BO-ba való bevándorlásán keresztül valósul meg. A PNN kifejlett korban gátolja a neuronalis plaszticitást, mivel a pericellularis molekulaszövedék akadályozza új szinaptikus kapcsolatok kialakulását és korlátozza a szinapszisokban található receptorok motilitását. Tehát a PNN ritka megjelenése összefüggésben lehet a vizsgált területeken megfigyelhető kiemelkedő neuronalis plaszticitással. Eredményeink hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megértsük az ECM neuronalis plaszticitásban és regenerációban betöltött szerepét. In the present study we have described the localization and organization of major extracellular matrix (ECM) molecules, the hyaluronan, the lecticans, tenascin-R and HAPLN1 link protein in the inferior olive (IO), prepositus hypoglossi nucleus (PHN) and olfactory bulb (OB) of the rat. In case of the IO, the most characteristic finding was the lack of perineuronal nets (PNNs), presumably due to the absence of synapses on the perikarya and proximal dendrites of IO neurons. In the PHN, PNNs were well developed in the magnocellular subdivision of PHN, whereas the pericellular positivity was almost absent in the parvocellular subdivision of PHN, here a diffuse ECM was observed. In the OB, one of the striking features of ECM staining pattern was that the reactions were shown dominantly in the neuropil. PNNs were present only in the mitral cell layer with the Wisteria Floribunda agglutinin and aggrecan staining and they exhibited only the thin appearance, whereas the other forms of condensed ECM were not recognizable. These results are in agreement with the life-long plasticity of the olfactory system which includes formation and elimination of synaptic contacts and continuous generation and migration of interneurons into the OB. The PNNs limit the plasticity in adulthood by altering new neuronal contacts, acting as a scaffold for molecules that can inhibit synapse formation, and limiting receptor motility at synapses. As the PNN limits the neural plasticity, its rare appearance may be related to the high degree of plasticity in the examined regions. Our results might contribute to understand the recently highlighted importance of ECM in the neural plasticity and regeneration.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gátizomtorna szerepe a szülés során és a szülés utáni regenerációbanSike-Andó, Gréta; Spisákné Balázs, Anita; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Hunyadi, Andrea; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarÉdesanyaként megtapasztaltam, hogy a vajúdás és a szülés egész életre meghatározó élmény, ami átformálhatja az ember korábbi nézeteit a gyermekvállalásról és várandósságról annak kimenetelétől függően. Sok olyan módszer áll rendelkezésünkre, amelyek segítséget nyújthatnak a szüléskor és a szülés utáni regenerációban, mint például a gátizomtorna is. Sajnálatos módon ezek a lehetőségek nem jutnak el minden várandóshoz vagy várandósságra készülő nőhöz. Kutatásaim során szerettem volna átfogó képet kapni arról, hogy a várandósság alatt elkezdett intim torna milyen befolyással bír mind fizikális mind lelki tekintetben magára a szülésre és a szülés utáni regenerációra. Szerettem volna meggyőződni eredményességéről, valamint megvizsgálni a húszas évei végén, illetve harmincas éveiben lévő már legalább egy gyermeket szült nők gátizom tornáról alkotott véleményét és hogy ennek milyen hatása volt a babavárásukra, a szülésükre és utána következő postpartum (szülés utáni) időszakra. Kutatásom során 4 édesanyával készítettem mélyinterjút előre megírt kérdések alapján. Mindezek mellett interjút készítettem egy olyan gyógytornásszal is, aki főleg gátizom gyengeségből adódó problémával hozzá forduló hölgyeket kezel. Sajnos azt kellett tapasztalnom, hogy megfelelő ismeretek hiányában nehéz egészségtudatot kialakítani, ugyanis a hölgyek nem ismerkednek meg idejében a prevenciós lehetőségekkel, korábban nem részesültek megfelelő egészségügyi és szexuális felvilágosításban, amivel megakadályozhatók lennének a kellemetlen tünetek és az általuk kialakuló betegségek is. A tudatos egészségre nevelés szükségességét nagyon időszerűnek és indokoltnak tar-tom. Célszerű lenne a várandósgondozói szakemberek körében terjeszteni a gátizomtorna jelentőségét, hogy ajánlhassák kismamáiknak, megfelelő ismereteket adhassanak át ebben a témában és beilleszthessék gondozási tervükbe. A kórházi körülmények között szülés előtt és után is prevenciós és első számú kezelési lehetőségként lehetne alkalmazni.