Szerző szerinti böngészés "Hunyadi, Gergely"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 67)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az A. K. S. D. Kft és a németországi DSD redszer közreműködésének összehasonlítása a szelektív hulladékok körforgásában(2013-05-29T12:16:25Z) Gelenczei-Finta, Eszter; Hunyadi, Gergely; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatom a szelektív hulladékok kezelésével kapcsolatban készítettem, hogy vesz részt benne a debreceni és a kölni cég. A dolgozatban szerepel a szelektív hulladékok kezelésének előnyei,a rájuk vonatkozó törvények, jogszabályok, illetve az AKSD Kft. és a DSD rendszer bemutatása. A két cég hulladékainak mennyisége, adatainak és működésének összehasonlítása. A végén pedig javaslatok, hogy miben kellene változtatniuk.Tétel Szabadon hozzáférhető Aerob biológiai hulladékkezelési módszerek vizsgálata, különös tekintettel a komposztálási folyamatra vonatkozóan(2014) Juhász, Csaba; Hunyadi, GergelyTétel Szabadon hozzáférhető Analysis of aerobic biological waste treatment methods especially in the case of composting(2014-09-18) Juhász, Csaba; Hunyadi, GergelyIn recent years the regulations of the EU unambiguously determine that the biodegradable wastes should be used in agriculture. The characteristics of the organic wastes in most cases make the direct utilization impossible, they need pre-treatment before use. One treatment solution of these wastes is composting. During composting the organic wastes lose their hazardous characteristics and we gain a final product, the compost, which can be used in agriculture as organic fertilizer. The main conditions of effective composting are the follow and understand of the degradation process. During our research we examined different measuring methods (gas concentration and reflectance measurements, temperature mapping) that makes a cost and time effective possibility to directly analyze the degradation.Tétel Szabadon hozzáférhető Applicability of reflectance to determine compost maturity(2012-05-16) Hunyadi, Gergely; Bíró, Györgyi; Tamás, JánosThe utilisation of composts depends on their maturity and stability. A great part of the determination methods can be set in laboratory and needs complicated sample preparation. The aim of this paper was introduce an effective and fast method which based on the different reflectance of the different organic compounds. During our research we examined the degradation process of compost prisms based on sewage sludge, wood-clipping and straw with temperature and reflectance measurements. As a result, we came to the conclusion that the reflectance, measured at 645 nm or higher, is applicable to determine compost maturity if it is used with temperature measurements.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Bihari hulladékgazdálkodási Kft. szelektív hulladékgyűjtésének vizsgálata a 2008-as és a 2009-es évben(2010-05-27T07:50:21Z) Dajka, Péter; Hunyadi, Gergely; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDolgozatomban a Bihari hulladékgazdálkodási Kft. szelektív hulladékgyűjtésének mennyiségi és minőségi változását mutatom be. A két év, melyeket összehasonlítom a 2008-as és a 2009-es év. A Bihari hulladékgazdálkodási Kft. a Bihari régió kommunális és szelektív hulladékgyűjtéséért felel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A biobrikett gyártás környezeti és technológiai vizsgálata a Nagyiváni Nád-Brikett Kft.-n keresztül(2013-05-14T13:03:01Z) Berecz, Ákos; Hunyadi, Gergely; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA megújuló energiaforrások és azok használata. A biobrikett bemutatása felépülése. A gyártási folyamatok és a technológia leírása. A biobrikett gyártása és egyben a gyár környezetre gyakorolt hatása. A gyártott brikett beltartalmi értékeinek elemzése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Biogáz optimalizálás döntéstámogató rendszerrel(2013-11-25T07:06:36Z) Mátyás, Bence; Hunyadi, Gergely; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarBiogáz optimalizálás döntéstámogató rendszerfejlesztéssel. 4 oszlopos adattárolási modellre épült DSS rendszer, ami segít az alapanyagok keverési arányát meghatározni a folyamatos metánkihozatal elérése érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Celluláz enzim aktivitásának vizsgálata szennyvíziszap komposztbanSzabó, Tibor; Riczu, Péter; Czabán, Attila; Hunyadi, Gergely; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomat az A.K.S.D Városgazdálkodási Kft. komposzttelepén írtam. Munkám során célul tűztem ki, hogy a celluláz enzim aktivitást vizsgálom szennyvíziszap komposztban. A celluláz enzim aktivitását a minták tömegváltozásaiból mutattam ki. Vizsgálataimat nyílt prizmás technológiájú komposzt prizmában végeztem. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy az öt mintából négyben jól látható a cellulózbontó mikroorganizmusok aktivitása. Az összes minta közül a legkevesebbet bomlott a vastag papír, a friss prizmában nem mutatkozott bomlás, a két hetes prizmában 12,5%-ot bomlott a papír tömege. Ennek oka, hogy az összes minta közül csak ez volt fatartalmú papír, amiben a mikroorganizmusok számára van nehezebben bontható anyag is a cellulózon kívül. A legtöbbet 50%-ot bomlott a tépett papír a friss prizmában, a két hetes prizmában csak 37,5% bomlás következett be. A vékony papír és a karton minták esetén, mind kettő prizmában azonos mértékben bomlottak a vizsgálati anyagok, ez a változás 37,5% volt. Az újrahasznosított papír esetén az eredeti tömeg 25%-al csökkent a 10. hét végére. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a cellulózbontó mikroorganizmusok a friss prizma esetében a 4. héten, a két hetes prizma esetében már a 3. héten megmutatták aktivitásukat. Ez a 3-4 hét változás nélküli idő annak tudható be, hogy először a gyorsan felszabaduló, könnyebben hozzáférhető tápanyagokat (cukrok) bontották a mikroorganizmusok. Amint a könnyen hozzáférhető tápanyagok elfogytak, ezt követően olyan mikroorganizmusok szaporodtak el, amelyek a lassabban bontható cellulózt és lignint kezdték el felhasználni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A debreceni székhelyű E-on Hungary Zrt. légtisztaságvédelmi bemutatása(2011-05-18T11:01:58Z) Vida, Zsolt Krisztián; Hunyadi, Gergely; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDebrecen jelenleg az ország második legnagyobb kommunális hőpiaca. A távhőellátó rendszer hőforrása az erőmű – az ország egyik legrégebbi erőműve - amely 1971-től kezdődően folyamatosan rendelkezésre állt a város távhőigényének kielégítésére. A három évtized alatt elvégzett korszerűsítések megalapozták, hogy 1996-tól egy igen gazdaságosan üzemelő és a környezetvédelem egyre szigorodó előírásainak is megfelelő fűtőerőművé váljon.Tétel Szabadon hozzáférhető Examination of the temperature distribution of compost prisms according to the recipe and the retention time(2008) Hunyadi, Gergely; Csatári, Gábor; Bíró, Tibor; Tamás, JánosTétel Korlátozottan hozzáférhető A fáradt olaj begyűjtése az ÖKO 2000 Kft-nél(2013-06-04T09:28:04Z) Sárkány, Zsolt; Hunyadi, Gergely; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA fáradt olaj begyűjtése az ÖKO 2000 Kft-nél. A szakdolgozat egy része taglalja a veszélyes hulladékok körében hozott törvények és intézkedések összességét.A cég gépparkjának részletes bemutatása. Az ÖKO 2000 Kft utóbbi 3 év statisztikai adatait grafikonon bemutatja. A fáradt olaj begyűjtésével kapcsolatos észrevételeket fogalmaz meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fertőtlenítési technológiák bemutatása, elemzése a Sátoraljaújhelyi szennyvíztisztító telepen keresztül(2010-10-22T10:36:33Z) Kapitor, Dénes; Hunyadi, Gergely; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA szakdolgozatom a fertőtlenítési technológiák bemutatásáról,elemzéséről szól különös tekintettel a Sátoraljaújhelyi szennyvíztisztító telepen keresztül.A fertőtlenítés fontosságáról,technikai és gazdasági összehasonlításáról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyöngyösi kistérség helyzetfeltárása, területfejlesztési lehetőségeinek számbavétele, a szántóföldi növények melléktermékeinek bioenergetikai felhasználásának tükrében(2010-05-31T13:31:16Z) Lelesz, Balázs; Hunyadi, Gergely; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarAz általunk birtokba vett területeket, már emberemlékezet óta próbáljuk tudatosan, ésszerű módon használni, azon városokat építünk, mezőgazdaságot és ipart fejlesztünk anélkül, hogy bármi visszafordíthatatlan kárt tennénk értékeibe. Gyorsan és sajnos igen egyenlőtlenül fejlődő világunk egyre inkább mellőzte ezen alapelvek betartását.A fenntartható fejlődés érdekében, szükségszerű beépíteni energiatermelésünk hálózataiba az alternatív energiahordozók használatát. Előbb-utóbb megtérül a nagy beruházás igényű technológiai váltás, amely a környezetterhelés csökkentésében is nagy szerepet játszik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hajdúszoboszló Szennyvíztelepének bemutatása(2011-05-13T10:19:56Z) Szabó, Tibor; Hunyadi, Gergely; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarSzakdolgozatomban a Hajdúszoboszlói telep bemutatásáról írtam ahol bemutattam a telepet és az ott üzemelő műtárgyakat. Ezután a telepről kapot adatokat feldolgoztam és diagrammon szemléltettem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hőfelvételek alkalmazási lehetőségei a komposztprizma felszíni hőmérsékletének vizsgálatára(2011-05-24T09:55:25Z) Vincze, Lajos; Hunyadi, Gergely; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDolgozatom célja olyan innovatív vizsgálati módszer kidolgozása, mely in-situ, költséghatékony és a felszíni hőmérséklet felvételezésén alapul. Dolgozatomban a következő kérdések megválaszolására törekedtem: - Milyen a hőmérséklet eloszlása a komposzt prizmában? - Alkalmazható-e közvetlen módon a komposzt prizma felszíni hőmérsékletének mérése egyéb kvalitatív módszerek nélkül? - Kiválthatóak-e hőfelvétel készítésével a komposztérettség vizsgálatára irányuló egyéb mérési módszerek? - Milyen a kapcsolat a felszín hőmérséklete és a belső rétegek hőmérséklete között? - Mennyiben befolyásolja a felszín hőmérséklet eloszlása a belső rétegek eloszlását?Tétel Szabadon hozzáférhető Hőfelvételek és interpolációs eljárások alkalmazhatósága komposztprizmák felszíni hőmérsékletének vizsgálatára(2010) Hunyadi, Gergely; Tamás, JánosTétel Korlátozottan hozzáférhető Homogenitás-vizsgálati eljárások összehasonlítása szennyvíziszap alapú komposztprizmák esetében(2010-05-10T11:03:20Z) Kovács, Nóra; Hunyadi, Gergely; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarAz elmúlt években mind a hazai szabályozás, mind az Európai Unió előírásai egyre nagyobb figyelmet fordítanak a biológiailag bontható hulladékok ártalmatlanításainak lehetőségeire. Az ilyen típusú hulladékok - csakúgy, mint a szennyvíziszap - hulladéklerakókban történő elhelyezése környezetvédelmi szempontból nem támogatható, ezért a szennyvíziszap felhasználását a mezőgazdaságban kell megoldani (komposztálás, biogáz előállítás). A komposztálási folyamat során a cél, egy olyan stabil végtermék előállítása, amely kiváló minőségi paraméterekkel rendelkezik. A lebontás hatásfokát több fizikai paraméter változtatásával is befolyásolhatjuk (keverési arány, C/N arány, átlevegőzöttség, homogenitás, stb.). A szennyvíziszap felhasználásával kialakított komposztprizmákban végbemenő lebontási folyamatok hatékonyságának egyik elengedhetetlen feltétele a homogén prizma kialakítása. A homogén szerkezet kialakítása azonban számos nehézségbe ütközik (keverési hatásfok, költséghatékonyság). A komposzt homogenitás vizsgálatának ráadásul hatékony, kidolgozott módszere eddig nem ismert. Az eddig leggyakrabb alkalmazott módszer a szemcseeloszlás vizsgálata. Ez a módszer azonban időigényes, és nagy mintaszámot igényel. Dolgozatom célja egy olyan vizsgálati módszer kidolgozása, amellyel hatékonyan lehet meghatározni a komposztprizma homogenitását. A vizsgálatok során olyan szennyvíziszap alapú komposztprizmákat vizsgáltunk, amelyben a szennyvíziszaphoz fűrészport adtunk adalékul. A meghatározás alapját az alapanyagok eltérő tulajdonságai adták. Ennek megfelelően a komposztprizma homogenitását a nedvességtartalom, a nehézfémtartalom, valamint a gázeloszlás alapján határoztuk meg. A vizsgált eljárások közül a gáztartalom vizsgálata a leghatékonyabb. Bár eszközigénye költséges, mégis számos előnye ezt a hátrányát kompenzálja. A gázeloszlás vizsgálata kiküszöböli a mintavételezés problémáját, a mérés a helyszínen történik. A homogenitáson kívül lehetőséget biztosít a szennyező-gáz kibocsátás becslésére, illetve a komposzt-érettség, valamit a degradáció hatékonyságának meghatározására is.Tétel Szabadon hozzáférhető Hulladékból összeállított komposztok degradációs folyamatainak nyomon követéseHunyadi, Gergely; Tamás, János; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --A hazai és nemzetközi jogszabályi szigorodásoknak megfelelően csökkenteni kell a biológiailag bontható, szerves anyagban gazdag hulladékok depóniákban történő elhelyezését. A jogszabályi elvárásoknak eleget téve a keletkező szerves hulladékokat a mezőgazdaságban, a biogáztermelés során, vagy komposzt-előállításra érdemes felhasználni. Az szennyvíziszap, illetve az állati eredetű hulladék jelentős tápanyag-potenciállal rendelkezik, de közvetlen mezőgazdasági felhasználásukat kedvezőtlen tulajdonsága (nehézfém tartalom, fertőzőképesség, stb.) korlátozhatja. Az általam vizsgált két komposztálási technológia, a szennyvíziszapra alapozott nyílt prizmás, illetve az állati eredetű hulladékokra alapozott intenzív levegőztetett technológia megoldást jelenthet a fent említett hulladékok ártalmatlanítására, ráadásul az optimális degradációs feltételek biztosításával egy olyan végterméket nyerhetünk, amely a tápanyag-körforgalomban alkalmazható. Dolgozatomban a különböző keverési arányok végtermékre és degradációra gyakorolt hatását hasonlítottam össze, illetve olyan mérési módszereket vizsgáltam, amelyek hatékonyan, gyorsan és in situ nyújtanak információt a degradációs folyamatokról, illetve a komposzt állapotáról. Vizsgálataim alapján megállapítottam, hogy a végtermék minősége közel állandónak tekinthető, azt az adalékanyagok hatása számottevően nem befolyásolja, tulajdonságait a szennyvíziszap jellemzői határozzák meg. A felállított anyagmérlegek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy bár a végtermékek minősége közel állandó, a degradációs folyamat nagyban függ a kiindulási alapanyagok arányától. A nyílt prizmás komposztálási technológia esetében vízszintesen és függőlegesen is vizsgáltam a hőmérséklet és gáztartalom változását a prizma keresztszelvényében. A zárt technológia esetében a takarófólia kiképzése miatt csak függőlegesen volt lehetőség az eloszlás vizsgálatára. A hőmérséklet mérése kazalhőmérővel, míg a belső gázkoncentráció vizsgálata, egy az Intézetünk által, speciálisan erre a célra kifejlesztett, saválló mérőrúddal felszerelt gázanalizátorral történt. Az eredmények alapján mind a nyílt, mind pedig a zárt technológia esetén a komposztprizma függőlegesen három részre osztható. A nyílt prizmás technológia esetében a prizma keresztszelvénye vízszintesen is 3 zónára tagolható: egy külső kéregzónára, az intenzív lebomlás zónájára, illetve egy alacsonyabb hőmérsékletű magzónára. A nyílt prizmás technológia esetében vizsgáltam a felszín hőmérsékletét, illetve a felszíni hőmérséklet eloszlását is hőkamera segítségével. Megállapítottam, hogy a különböző adalékanyagok befolyásolják a felszíni hőmérséklet és a belső hőmérséklet kapcsolatát. A felszíni hőfelvételek felhasználásával vizsgáltam az eltérő hőmérsékletű pontok kialakulásának okait is. Az eltérő hőmérsékletet közvetlenül az izzítási veszteség, közvetett módon pedig a relatív nedvességtartalom és a C/N arány befolyásolta. Kutatásom során három ex situ és három in situ eljárást vizsgáltam a homogenitás meghatározására. Megállapítottam, hogy mind az ex situ, mind az in situ eljárások alkalmazhatóak a prizma homogenitásának vizsgálatára, azonban a közvetlen in situ módszerek használata javasolt. A gázmérések előnye, hogy az ammónia-koncentráció, illetve az oxigén-szén-dioxid arány értéke egymást alátámasztja, ráadásul a gázkoncentráció mérésével a degradáció állapotáról is képet kaphatunk. A reflektancia keverési arány meghatározásában betöltött szerepét is vizsgáltam. Az eredmények alapján a 735-940 nm-es hullámhossztartományok alkalmasak a keverési arány ellenőrzésére, így a kapott regressziós egyenlet felhasználásával a reflektancia, mint új in situ eljárás is alkalmazható a homogenitás vizsgálatára. A degradáció nyomon követésére a hőmérséklet mérése mellett, a reflektancia, illetve a különböző gázok koncentrációjának mérését alkalmaztam. A mérések célja a reflektancia, illetve a gáz-koncentráció komposztérettség-meghatározásban betöltött szerepének feltárása volt. A hőmérséklet-változás görbéjének matematikai vizsgálata során megállapítottam, hogy a degradáció 3 matematikai függvénnyel írható le. Feltártam az egyes görbék értelmezési tartományát, illetve a 2. függvény esetében azt az inflexiós pontot, amely a lebomlási és átalakulási szakasz határát jelöli. A reflektancia alapján a komposzt degradációja szintén 4 szakaszra osztható, de alkalmazása a degradáció utolsó fázisában (25. naptól kezdődően) a hőmérséklet mérésével kiegészítve javasolt. Az egyes gázkomponensek mérése szintén a degradáció végső szakaszában javasolt, ugyanis a degradáció lezajlásával a pórustér összetétele számottevően nem változik. Due to the restrictions of the national and international legislation the deposition of the biodegradable organic wastes has to be reduced. Fulfilling the demands of law the produced organic wastes are recommended to be utilized in agriculture, biogas-production or composting. Sewage sludge and animal wastes have a good nutrient–potential, but their direct agricultural use is limited by their disadvantageous characteristics (heavy metal content, fertility, etc.). The examined two composting technologies – the open air windrow composting based on sewage sludge and the active aerated composting based on animal wastes may give a solution for the disposal of these wastes. Furthermore, with ensuring the optimal degradation conditions we can gain a final product that can be used in nutrient-cycle. In my dissertation I compared the effects of various compost mixtures on the characteristics of the final product. I examined measurement methods that can be used effectively, fast and on-site and give information of the degradation processes and compost maturity. Comparing the characteristics of the produced final materials I concluded the characters of the final products are mainly determined by the properties of the used sewage sludge. The final product has relatively stable characteristics independently of the used bulking agents which makes the agricultural utilization is easy to plan. The potassium content needs supply. To analyze the degradation processes I built up a mass-balance model based on the empirical formulas of the used materials. We can conclude the degradation is not mainly determined by the quantity of the organic material but the quality. In the case of the open air windrow composting I examined the changes of temperature and gases horizontally and vertically in the cross-section. In the case of the active aerated technology I could only measure the temperature and gases vertically because the GoreTEX coverage only has one possible point to measure. The temperature was measured with a stick thermometer while the gasconcentrations were determined with e gas-analyzer which was supplied a special stainless steel, acid-proof pole which was invented by our institute. According to the results in both technologies the compost pile vertically can be divided into three zones. In the case of the open air windrow composting the cross-section horizontally can be divided into three zones too – an upper crust-zone, a central zone, which is the place of the intensive degradation and an inner core-zone. The surface temperature and the distribution of the surface temperature were also examined with a thermo-camera in the case of open air windrow composting.I compared the surface temperature distribution with the distribution of the inner layers and concluded the affect of the bulking agents. I analyzed the causes of different surface temperature. The temperature was directly affected by the loss on ignition directly and by the relative moisture content and the C/N ratio intermediately. During our research I examined three ex situ and three in situ measurement methods. The ex situ and in situ measurements also can be used to examine homogeneity, but the in situ measurements are recommended, because the gas-measurements take place on site, the results of ammonia concentration and oxygen carbon dioxide ratio support each other and we receive an overview of the state of compost maturity. I also analyzed the role of reflectance during the evaluation of mixing rate. Based on the results the wavelengths between 735 and 940 nm are suitable for checking the mixing rate. With the regression equation the reflectance can be used as a new in situ homogeneity determination method. To follow the degradation process next to the measurement of temperature I used reflectance and gas concentration analyses. The aim of the researches was the exploration of the role of reflectance and gas-concentration in maturity determination. During the mathematical examination of the chart of temperature I concluded the degradation can be characterize with three functions. I introduced domains of the functions and the inflexion-point of the second function which is the edge of the degradation and the conversion period. Based on the reflectance the degradation of the compost can be divided into three periods. Its utilization is suggested in the final period of the biodegradation supplied with temperature measurement. The measure of gas components is also suggested during the last period of degradation because at the end of the degradation the gas-components of the pore do not change considerably.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Iparosított technológiával épült lakóépületek külső termográfiai vizsgálata(2010-05-27T10:18:19Z) Kollos, Miklós; Nagy, Attila; Hunyadi, Gergely; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarKutatásom során Debrecen város cívis utcai, iparosított technológiával épült lakóépületeinek hőkamerás felvételeit elemeztük. A külső falazat hőkibocsátását vizsgáltuk, hagyományos (Cívis utca 13.), új nyílászáróval ellátott (Cívis utca 6.), illetve teljesen felújított panelházakon (Cívis utca 9.). Vizsgálatunk célja a szerkezeti hibákból adódó hővesztés feltérképezése, mértékének meghatározása illetve az adatok összehasonlítása az egyes épületek között. Az épületekről készült felvételeket háromszori ismétlésben, három különböző nap, egyazon napszakában végeztük el. A vizsgálat során a készített felvételeket alkotó képpontok színintenzitási értékeit, hőmérsékleti értékekké alakítottuk át, majd alacsony (10 oC alatti) és magas (10 oC feletti) hőmérsékleti tartományra osztottuk a vizsgált panelfelületeket. A magas illetve alacsony hőmérsékletű felületek nagyságából vontunk következtetéseket az épületek hőszigetelésének hatékonyságára.Tétel Szabadon hozzáférhető Komposzt keverési-arány meghatározásának módszertani kidolgozása(2010) Hunyadi, Gergely