Szerző szerinti böngészés "Kaczur, Dávid"

Megjelenítve 1 - 10 (Összesen 10)
  • Nincs kép
    TételNem ismert
    Az alumínium toxicitás mérséklése baktérium készítménnyel a kukorica kezdeti növekedési stádiumában
    Kaczur, Dávid; Tóth, Brigitta; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Kísérletemben az alumínium (Al) toxikus hatását vizsgáltam kukoricán (Zea mays L). A növényeket hidropóniásan, kontrollált körülmények között neveltem. Az alumíniumot AlCl3 formában adagoltuk a tápoldathoz. A használt biológiai készítmény Pseudomonas és Bacillus törzseket tartalmaz. A kísérletben mértem a gyökér és a hajtás száraz tömegét, a második levél relatív klorofill tartalmát (SPAD-index), a fotoszintetikus pigmentek mennyiségét, a fotoszintetikus aktivitást, a gyökérhosszt, a lipid peroxidációt és a szuperoxid-dizmutáz aktivitását.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Az alumínium toxicitás mérséklése baktérium készítménnyel a kukorica kezdeti növekedési stádiumában
    (2017) Kaczur, Dávid; Illés, Árpád; Bojtor, Csaba; Győri, Zoltán; Tóth, Brigitta
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Az ólom toxicitás hatásának vizsgálata a kukorica kezdeti növekedési stádiumában
    (2017) Illés, Árpád; Bojtor, Csaba; Kaczur, Dávid; Győri, Zoltán; Tóth, Brigitta
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Debreceni Vízmű Zrt. szennyvíztisztító telepének teljesítmény értékelése
    Kaczur, Dávid; Tóth, Brigitta; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A környezetvédelem egyik legfontosabb része a vizek védelme. Ennek érdekében gondoskodnunk kell a szennyvizek biztonságos összegyűjtéséről, elvezetéséről és tisztításáról. A Debreceni szennyvíztisztító telepre naponta 30-50 ezer köbméter szennyvíz kerül, amit mechanika, kémiai és biológiai módszerek kombinációjával tisztítanak. Ennek eredménye a tisztított szennyvíz,amiben a szennyező anyagok megengedett mennyiségét a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szabályozza. A tisztítási folyamat másik eredménye a szennyvíziszap. Az iszap szerves- és tápanyagokban gazdag, így a mezőgazdaság hosszú távon fenntartható módon számos célra tudná használni. A szennyvíziszapok és a szennyvíziszap komposztok mezőgazdasági felhasználhatóságát az 50/2001 (IV. 3.) Korm. rendelet szabályozza.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Effect of aluminum and bacteria fertilizer treatment on the Vigna radiata root growth and photosynthetic activity on early growth stage
    (2017) Kaczur, Dávid; Bojtor, Csaba; Hankovszky, Gerda; Veres, Szilvia; Tóth, Brigitta
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Investigation of the impacts of the by-product of sewage treatment on some characteristics of maize in the early growth stage
    (2023-12-01) Kaczur, Dávid; Moloi, Makoena Joyce; Takácsné , Mária Hájos; Tóth, Brigitta
    The use of sewage sludge on arable land has been widespread for many years. This by-product, treated as waste, can provide valuable nutrients to the soil, but the applied amount of sewage sludge to arable land is limited. The possibility of application of sewage sludge is essentially determined by the composition of the sludge. The goal of the experiment was to demonstrate that the physiological, morphological, and biochemical parameters of maize (Zea mays L. cv. Armagnac) linearly change with increasing concentrations of sewage sludge (25%, 50%, and 75% as m/m%). The experiment was set up in a glasshouse. The following parameters were investigated: plant height, relative chlorophyll content, photosynthetic pigments (chlorophyll-a, chlorophyll-b, carotenoids), and leaf proline and malondialdehyde (MDA) content, and PS II quantum efficiency in the 3-leaf stages of the plants. Sewage sludge applied in lower doses had a beneficial effect on the initial growth of maize. The relative chlorophyll content was significantly higher in all treatments compared to the control. There was no significant difference in the maximum quantum efficiency of PS II reaction centers among the treatments. In this experiment, different concentrations of sewage sludge treatments had different impacts on the MDA and proline content of maize leaves. The proline content was significantly higher in all treatments, while the MDA content did not change significantly compared to the control.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Investigation of the impacts of the by-product of sewage treatment on some characteristics of maize in the early growth stage
    (2023) Kaczur, Dávid; Moloi, Makoena Joyce; Takácsné Hájos, Mária; Tóth, Brigitta
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Xanthomonas euvesicatoria szembeni rezisztenciát biztosító Cabs6 génjelöltek vizsgálata vírus indukálta géncsendesítéssel paprikában (Capsicum spp.)
    Tóth, Zoltán Gábor; Kaczur, Dávid; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A paprika az egyik legjelentősebb termesztett zöldségnövény a világon és egyben az egyik legnagyobb mennyiségben használt fűszernövény is. Azonban a termesztését számos növénypatogén kórokozó megnehezíti. A Xanthomonas euvesicatoria a baktériumos levélfoltosság kórokozója, ami a paprika termesztését fenyegető fontos baktériumos betegség. A kórokozó világszinten elterjedt, de kiemelt jelentőséggel főleg trópusi és szubtrópusi övezetekben bír. Egyaránt megjelenhet szántóföldi és növényházi termesztési körülmények között, mivel a baktérium számára a meleg 30°C-os körüli hőmérséklet és a magas 90%-os relatív páratartalom a kedvező. A kórokozó főleg fertőzött vetőmaggal vagy víz segítségével terjed és a sztómákon valamint apró sebzési felületeken keresztül fertőz. A fertőzés következtében a leveleken vizenyős elbarnuló foltok jelennek meg, addig a terméseken főleg a varas tünetek a jellemzőek. A levélhullás asszimiláció csökkenéshez a varas tünetek pedig minőségi romláshoz vezetnek és kiválló támadási pontot biztosítanak másodlagos kórokozók, főleg gombák számára. Így a fertőzés egyaránt vezet minőségi és mennyiségi kártételhez. A termesztett növények kémiai növényvédelme napjainkban egyre nehezebb. A hatóanyag engedélyek visszavonása, rezisztens kórokozók kialakulása, szermaradványok jelenléte a termésben, ami veszélyezteti a fogyasztók egészségét, valamint a növényvédelmi költségek növekedése együttesen növelik az igényt a rezisztens fajták iránt. A paprika esetén több specifikus R gén is ismert, mint a BS1, BS2, BS3, BS4, BS7 amelyek HR megjelenésével biztosítanak rezisztenciát a kórokozóval szemben. Azonban ezek a gének nem biztosítanak teljes védettséget a baktérium minden törzsével szemben. A recesszív módon öröklődő bs5 és bs6 gének azonban nem járnak együtt hiperszenzitív reakcióval, nem jelennek meg nekrotikus foltok a fertőzött rezisztens növényen és mindezidáig nem jelentettek rezisztencia törő törzset a génekkel szemben. Így vizsgálataink a bs6 recesszív rezisztencia génre irányultak, amely rezisztenciát biztosít a Xanthomonas euvesicatoria mind a tizenegy ismert törzsével szemben. A csoport a kutatómunka során a bs6 gén lókuszhelyének meghatározását tűzte ki célul. A bs6 gént hordozó PI271322 és a fehérözön kereszteződéséből létrehozták az F1, illetve az F1 egyedek önbeporzásával az F2 populációt. majd rekombináción alapuló térképezési módszerekkel egy Cabs6 gén kromoszómális helyzetét, majd rekombináción alapuló térképezési módszerekkel egy ~40 kbp-os régióra szűkítették a bs6 gén térképhelyét. Az adott régióban két potenciális rezisztencia génjelöltet sikerült azonosítani bioinformatikai módszerekkel. Jelen kutatómunkánk erre a két génjelöltre irányult és vizsgálataink során azt szerettük volna megtudni, melyik gén felelős a rezisztens tulajdonságért. A gének funkcionális genomikai vizsgálatához a virus indukálta géncsendesítés módszerét választottuk. A gének kódoló régiójának egy darabját rekombináns, dohány zörgőlevelűség vírus (TRV) vektorba juttatuk, majd ezeket a vírusokat rezisztens PI271322 és szenzitív fehérözön növényekre passzáltuk. A passzálást követően X. vesicatoria R6 törzsével fertőztük a növényeket és elvégeztük a fenotípus értékelését. Összesen 20-20 géncsendesített növényt fertőztünk az egy-egy génjelölttel, valamint 10 növény esetén a két génjelölt gén csendesítésére szolgáló TRV konstrukciókat együttesen juttattuk be a növényekbe. A fenotípus értékelést követően fehérözön növényeken mind a két kandidáns gén csendesítése esetén tapasztaltunk rezisztens fenotípusú egyedeket, azonban a két génjelölt együttes csendesítése esetén nem tapasztaltunk rezisztens fenotípust X. vesicatoriával szemben.