Szerző szerinti böngészés "Kalas, Attila"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fogászatban leggyakrabban használt CAD/CAM rendszerek áttekintése(2014-06-21T15:49:39Z) Boros, Gábor Bendegúz; Bistey, Tamás; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Fogpótlástani Tanszék; DE--Fogorvostudományi Kar; Kalas, Attila; Szepesi, Márta; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Fogpótlástani Tanszék; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Fogpótlástani TanszékA CAD/CAM rendszerek fogászati célú térhódítása az 1980-as évektől kezdődően napjainkban is tart. A számítástechnika nagymértékű fejlődésének és a felhasználható anyagok széles palettájának köszönhetően egyre elterjedtebbek a mindennapi gyakorlatban. A fejlesztéseknek és az ipari mértékű termelésnek köszönhetően az áruk jelentős mértékben csökkent a korábbi évekhez képest. Így a fémkerámia pótlásokkal szemben reális alternatívaként lehet számolni velük. Napjainkban egyre több páciens és fogorvos tart igényt a magasabb esztétikai végeredményt nyújtó fogpótlásokra. A dolgozat bemutatja a legismertebb CAD/CAM rendszerek általános felépítését és működését, valamint előnyeit és hátrányait. Részletesen ismerteti a CEREC, a PROCERA, a LAVA, továbbá az EVEREST rendszerek előállítási módszerei közötti eltéréseket. A továbbiakban hangsúlyozza a vállas preparálás fontosságát ezen pótlások készítése során. Mindezek mellett bemutatja a felhasználható anyagokat, azok főbb jellemzőit, illetve előállítási módjukat. Részletesen foglalkozik a szilikát- és oxidkerámiák, valamint a titán tulajdonságaival és felhasználhatóságával. A feldolgozott tanulmányok a széli záródás fontosságát vizsgálták a pótlások hosszú távú tartósságára való tekintettel. Összehasonlították a különböző CAD/CAM rendszerekkel készült pótlások széli illeszkedését. Vizsgálták az eltérő szkennelési és frézelési eljárások hatását az illeszkedés pontosságára. A tudományos cikkek vizsgálatai megállapítják, hogy mindegyik CAD/CAM rendszerrel előállított pótlás a pontosság szempontjából megfelel a klinikailag elfogadott 120 um-es értéknek. Az optimális végeredmény eléréséhez ugyanakkor még mindig nagyfokú emberi szaktudás szükséges, mindezek ellenére is nagy eltérések mutatkoznak az elkészült fogpótlások minőségében. A fogorvosok a klinikailag megkívánt preparációs formát nem mindig tudják megfelelően kialakítani. A digitális vizsgálómódszerek elterjedése, a jövőben nagyban hozzájárulhatna a preparálási hibák feltárásához még a rendelőben, a lenyomatkészítése előtt. A fejlesztéseknek a standardizálás és a reprodukálhatóság javításának irányában kellene haladnia és ez által tovább csökkentenie az emberi befolyásoló tényező hatását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A héjkerámiák készítésének elmélete és gyakorlata(2014-06-21T15:29:56Z) Balogh, Borbála; Radics, Tünde; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Fogorvostudományi Kar::Fogpótlástani Tanszék; DE--Fogorvostudományi Kar; Flóra-Nagy, Emese; Kalas, AttilaAz esztétikus fogászat egyik hazánkban kevésbé elterjedt pótlási formája a héjkerámia. A héjkerámia tulajdonképpen egy részleges vesztibuláris korona. Finom, esztétikus leplezés. Indirekt technikával, két ülésben készül. Számtalan előnnyel rendelkezik, hiszen minimál invazív preparálási technikával végezzük a csonkelőkészítést. A külföldi irodalom szerint három preparálási technikát különítünk el, a hagyományos, a „slice” és a „window” technikát. A héjkerámia készítésének indikációi között számos fejlődési anomália megtalálható, amelyek a fogak előnytelen elszíneződésével vagy alakjával járnak.Tétel Szabadon hozzáférhető Kombinált elhorgonyzású (adhéziós kar, inlay, onlay, overlay, korona) rögzített fogpótlások alkalmazása és túlélésének vizsgálata(1998) Hegedűs, Csaba; Kalas, Attila; Tar, Ildikó