Szerző szerinti böngészés "Kardos, Katalin"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Centralizáció-decentralizáció OECD mutatók tükrében(2013) Kardos, Katalin; Varga, EszterTétel Szabadon hozzáférhető Felekezeti szakkollégiumok(2016) Kardos, KatalinTétel Szabadon hozzáférhető Globalizációs folyamatok topológiai hatása az oktatásirányításra(2021) Kardos, KatalinTétel Szabadon hozzáférhető Szakkollégiumok felsőoktatás-pedagógiai jelentősége szektorközi összehasonlításbanKardos, Katalin; Pusztai, Gabriella; Humán tudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi Kar::Nevelés- és Művelődéstudományi IntézetDisszertációnk egyik elsődleges célja bemutatni a rendszerváltás után megváltozott tartalommal újraéledő szakkollégiumi rendszert hazánkban, különös tekintettel az egyházi szakkollégiumokra és az újonnan megalakuló egyházi és világi fenntartású roma szakkollégiumokra vonatkozóan. Kutatásunk fókuszában azok a kimagasló teljesítményű felsőoktatásban tanuló hallgatók állnak, akik tanulmányi éveik alatt részesültek a szakkollégiumi tehetséggondozás nyújtotta lehetőségekből Vizsgálatunk alapsokaságát a Magyarországon található egyházi és nem egyházi, egyetemhez kötődő, valamint roma/cigány szakkollégiumok hallgatói képezték. A mintavételi eljárás során rétegzett mintavételt alkalmaztunk, amelynek során regionális és felekezeti rétegzett mintát vettünk az alapsokaságot adó minősített szakkollégiumok közül, így összesen 32 intézmény 322 hallgatójával vettük fel a kapcsolatot. Vizsgálatunk során hagyományos kérdőíves adatfelvételt végeztünk el a szakkollégiumi hallgatók körében, online lekérdezéssel kiegészítve 2015 és 2015 tavaszán. A kérdőív Debreceni Egyetem CHERD kutatócsoportjának közreműködésével született meg. Eredményeink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a szakkollégiumok mint együtt élő tanulóközösségek különösen a hallgatók tanulmányi eredményességére vannak jótékony hatással, lehetőséget teremtve az egyéni fejlődésre a csoport keretein belül a tanulmányi munka számos területén. Számos előnyt rejtenek magukban a hagyományos felsőoktatási munkaformákkal szemben. A felsőoktatási tehetséggondozó intézmények hallgató csoportjaiban közösen konstruált, nem előre készre gyártott tudás, az egymás véleményére, munkájára történő reagálás, a közösség érdekében történő önkéntes feladatvállalás fokozzák az aktivitást és a felelősségvállalást, ami a társadalmi tőkébe történő befektetésnek is minősül (Tinto 2003, Pusztai 2011).