Szakkollégiumok felsőoktatás-pedagógiai jelentősége szektorközi összehasonlításban

Absztrakt

Disszertációnk egyik elsődleges célja bemutatni a rendszerváltás után megváltozott tartalommal újraéledő szakkollégiumi rendszert hazánkban, különös tekintettel az egyházi szakkollégiumokra és az újonnan megalakuló egyházi és világi fenntartású roma szakkollégiumokra vonatkozóan. Kutatásunk fókuszában azok a kimagasló teljesítményű felsőoktatásban tanuló hallgatók állnak, akik tanulmányi éveik alatt részesültek a szakkollégiumi tehetséggondozás nyújtotta lehetőségekből Vizsgálatunk alapsokaságát a Magyarországon található egyházi és nem egyházi, egyetemhez kötődő, valamint roma/cigány szakkollégiumok hallgatói képezték. A mintavételi eljárás során rétegzett mintavételt alkalmaztunk, amelynek során regionális és felekezeti rétegzett mintát vettünk az alapsokaságot adó minősített szakkollégiumok közül, így összesen 32 intézmény 322 hallgatójával vettük fel a kapcsolatot. Vizsgálatunk során hagyományos kérdőíves adatfelvételt végeztünk el a szakkollégiumi hallgatók körében, online lekérdezéssel kiegészítve 2015 és 2015 tavaszán. A kérdőív Debreceni Egyetem CHERD kutatócsoportjának közreműködésével született meg. Eredményeink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a szakkollégiumok mint együtt élő tanulóközösségek különösen a hallgatók tanulmányi eredményességére vannak jótékony hatással, lehetőséget teremtve az egyéni fejlődésre a csoport keretein belül a tanulmányi munka számos területén. Számos előnyt rejtenek magukban a hagyományos felsőoktatási munkaformákkal szemben. A felsőoktatási tehetséggondozó intézmények hallgató csoportjaiban közösen konstruált, nem előre készre gyártott tudás, az egymás véleményére, munkájára történő reagálás, a közösség érdekében történő önkéntes feladatvállalás fokozzák az aktivitást és a felelősségvállalást, ami a társadalmi tőkébe történő befektetésnek is minősül (Tinto 2003, Pusztai 2011).


One of the most important goals of our thesis is to present the Hungarian system of colleges for advanced studies that have been renewed after the change of regime; with special regards to religious and newly founded secular and religious Romani colleges for advanced studies. Our research focuses on students of excellence in higher education who had the chance to be part of the talent promotion programs of such colleges during their studies. The population of the study consists of students who had attended either religious or non-religious, or Romani colleges for advanced studies related to either religious or non-religious universities. The method of sampling applied stratified sampling in colleges qualified for the population, during which 322 students of 32 institutions were contacted. Traditional questionnaires paired with online ones (during spring of 2015 and 2016) were executed. The questionnaire was created with the contribution of the CHERD research group of the University of Debrecen. Our findings show that colleges for advanced studies as learning communities have an especially positive effect on the academic success of students, creating the opportunity for individual development within the group in several fields of studies. These colleges also hold great benefits as opposed to traditional methods of higher education. In the student groups of talent promoting institutions instead of prefabricated knowledge, co-constructed knowledge take place, alongside with responding to one another’s views or work, as well as voluntary work in favour of the community which boosts activity and responsibility. These all qualify as investment into social capital (Tinto 2003, Pusztai 2011).

Leírás
Kulcsszavak
szakkollégium, egyházi szakkollégium, felsőoktatás-pedagógia, tanulóközösség, együtt élő tanulóközösség, colleges for advanced studies, religious colleges for advanced studies, higher education – pedagogy, learning communities, living learning communities
Forrás