Szerző szerinti böngészés "Kardos, Norbert"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A cserét pótló vétel illetékalap-kedvezmény problematikája a hazai joggyakorlatbanKardos, Norbert; Valentényi-Szilágyi , Bernadett; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat célja rávilágítani a cserét pótló vétel szabályainak értelemzésével kapcsolatban felmerült problémákra és ismertetni a Kúria álláspontját az illetékkedvezmény alkalmazásához szükséges feltételekre vonatkozóan. Tekintettel azonban az illetékek sajátosságaira és az illetékkedvezmények összetett rendszerére, mielőtt rátérek a bírói gyakorlat vizsgálatára, szükségesnek tartom ismertetni a cserét pótló vétel szabályait és elhelyezni a jogintézményt az illetékek és az illetékkedvezmények rendszerében. A cserét pótló vételre vonatkozó bírói gyakorlatot az illetékalap-kedvezmény egyes fogalmi elemeire lebontva vizsgáltam. A cserét pótló vétel szabályainak részletes vizsgálata után megállapítható, hogy habár a vagyonszerzés után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték csökkentő potenciálja jelentős, azonban az alkalmazásának feltételei rendkívül összetettek. A szakdolgozatbab ismertetett jogesetekből azonban kiderül, hogy az Itv.-nek a cserét pótló vételre vonatkozó szabályozása meglehetősen hiányos, ugyanis az egyes fogalmi elemekre a törvény nem nyújt megfelelő magyarázatot, így a cserét pótló vétel igénybevételéhez szükséges feltételek értelmezése a bíróságokra hárult. Megállapítható, hogy a cserét pótló vétel esetében nem elégséges az Itv. vonatkozó rendelkezéseinek az áttekintése, ugyanis minden esetben szükséges hozzáolvasni a törvényszöveghez az egyes fogalmi elemekre vonatkozóan a bírói gyakorlat által kimunkált értelmezést is. A cserét pótló vételre vonatkozó megfelelő jogalkotói indokolás hiányában szükségesnek tartom a jövőben de lege ferenda módosítani az Itv.-t oly módon, hogy az egyes fogalmi elemekre vonatkozó Kúriai ítéletek elvi tartalma helyet kapjon az értelmező rendelkezések között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A megtámadhatóság és semmisség elhatárolása a hazai joggyakorlatbanKardos, Norbert; Zaccaria, Márton Leó; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom célja a semmisség, illetve megtámadhatóság jogintézmények joggyakorlatban történő megjelenésének vizsgálata, amelyhez elengedhetetlen e két jogintézmény jogelméleti hátterének minél szélesebb körű feltérképezése is. A joggyakorlat vizsgálatához kutatást végeztem, amelynek tárgyát az új Munka Törvénykönyve alá tartozó bírósági határozatok képezik, ezen kívül felhasználtam a már meglévő joggyakorlat elemző tanulmányokat is, abból a célból, hogy a joggyakorlat feltárása minél szélesebb körben történhessen. A kutatás elsősorban arra a kérdésre irányult, hogy léteznek-e már a semmisség, illetve a megtámadhatóság egyes eseteihez a bírói joggyakorlatban kialakult ügycsoportok, illetve egyéb visszatérő elemek. További kérdésként merült fel, hogy esetlegesen ez egyes bírósági szintek, illetve az egyes bíróságok egy adott ügycsoporthoz tartozó gyakorlata között felmerülhet e párhuzam, illetve különbség. A vizsgált határozatok közül néhány, a joggyakorlat szempontjából fontos, illetve véleményem szerint említésre méltó eset bővebben is ismertetésre kerül. Mielőtt azonban rátérek a haza joggyakorlat vizsgálatára a semmisség és megtámadhatóság kapcsán, szükségesnek tartom ismertetni és elhelyezni a jogrendszerben e két jogintézményt, már csak azért is, mivel a Kúria-joggyakorlat-elemző csoportja arra a megállapításra jutott, hogy több esetben a felek, de még a bíróság is következetlenül használta az érvénytelenséghez kapcsolódó fogalmakat.