Szerző szerinti böngészés "Katona, Csete"
Megjelenítve 1 - 10 (Összesen 10)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Boszorkányság és mágia a középkori Északon(2013) Katona, Csete; Dr. Bárány, Attila; Bölcsészettudományi KarTétel Szabadon hozzáférhető Boszorkányság és mágia a középkori Északon(2013) Katona, CseteTétel Korlátozottan hozzáférhető Gyilkos eszköz vagy szimbólum? Fegyverzetértelmezési problémák a viking kori Izlandon.(2014-02-07T16:53:13Z) Katona, Csete; Dr. Bárány, Attila; Bölcsészettudományi KarTétel Szabadon hozzáférhető Kelta-skandináv együttélés az Ír-tengeren 800-1200(2014) Katona, CseteTétel Korlátozottan hozzáférhető Női temetkezési szokások a viking korbanKis, Réka; Katona, Csete; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban bemutatom a viking kori nők temetkezési szokásait, az alapján, hogy a halott milyen helyet foglalt el a skandináv társadalomban, mekkora vagyonnal rendelkezett. Megkísérlem összehasonlítani, hogy mennyiben térnek el egymástól ezek a szokások az elhunyt neme alapján.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Pogány-keresztény együttélés a viking társadalombanNagy, Viktória; Katona, Csete; DE--Bölcsészettudományi KarA 9. és 10. század idején megjelent térítőpapok és a viking portyákról visszatérők által megismerkedtek az északi népek is a keresztény vallással. A keresztelkedés egy hosszan elhúzódó folyamat volt. A korszakban vegyes hitűség volt jellemző, amely megjelenik mind az írott, mind a tárgyi forrásokban. A vegyes hit az egyén szintjén is megfigyelhető, amelyek közül kiemelkedik Sovány Helgi esete, aki a körülményektől függően fohászkodott Odinhoz vagy Jézushoz. Továbbá a tárgyi leletek esetében kiemelkedőek a rúnakövek, amelyek közül néhányon egyeszerre jelenik meg a hagyományos skandináv futhark írás, illetve keresztény szimbólumok. Mindazonáltal a pogány hagyomány igen erősen élt a korszakban a skandináv térségben, így számos véres konfliktus is jellemzi ezt az időszakot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 'Unpractical' objects. The concept of the King's Gifts in the Old Norse World(2014-05-12T12:24:56Z) Katona, Csete; Bárány, Attila; DE--Bölcsészettudományi KarAccording to Actor-Network-Theory, an object can have agency in social relations just as much as humans (Latour, 2005). In Old Norse literature, heroic weapons are well-known examples of objects being actors in the formulation of the plot (Torfing, 2012). However, they can have an important influence not solely for their mighty abilities as tools of violence, but sometimes for an unexpected reason as well: their social importance. During this survey, I shed light on the fact that objects are not always handled according to their primary role and function as social symbols rather than actual tools of violence. This fact is illustrated through the examination of two swords called ‘Konungsnautr’ in Laxdaela saga, which are not involved in violent actions, unlike other named weapons in the same saga. Other instances from Egil’s saga, Gunnlaug saga or the saga of Harald Fair-Hair will strengthen the idea that Laxdaela saga is not the only example where symbolic artefacts are actors. An axe used against oxen, swords which do not kill or a cloak which is never worn all testify that “unpractically” handled objects have unique significance in Old Norse world. As we are dealing with objects, it is essential to be aware of the physical nature of these artefacts, thus the literary sources will be investigated alongside archaeological evidence (Eldjárn, 2000; Lund, 2014). This interdisciplinary research aims to develop our understanding about how were objects handled and opens up the possibility that by following actors we can better perceive the function of material culture in Viking societies.Tétel Szabadon hozzáférhető Varég gárdisták Konstantinápolyban(2017) Katona, CseteTétel Szabadon hozzáférhető A varég-ruszok és a steppei népek viszonya a viking korban (9–11. század közepe)Katona, Csete; Bárány, Attila; Történelem és néprajz doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Történelmi IntézetA kora középkori skandinávok „keleten” – a mai európai orosz területeken és azokon túl – tevékenykedő csoportját a korabeli források „ruszoknak” vagy „varégoknak” nevezik. A középkori izlandi sagák által „keleti útként” (austrvegr) említett területen a vikingek már a 9. században kapcsolatba léptek Kelet-Európa lakosaival, köztük az ún. steppe régió nomád népeivel. Ezeket a kapcsolatokat többnyire mellőzi a szakirodalom, köszönhetően annak, hogy korábban (politikai motivációktól fűtve) a kutatás inkább a skandináv-szláv viszonyra koncentrált. Jelen doktori értekezésben arra igyekszünk rámutatni, hogy az alkalmankénti fegyveres összecsapásoktól eltekintve a „viking ruszok” gyümölcsöző kapcsolatokat alakítottak ki a Volga-Dnyeper folyók térségének nomád (vagy fél-nomád), többségükben török kultúrájú népeivel. A steppei népek közül főként a skandinávok volgai bulgárokkal, kazárokkal, besenyőkkel és a magyarokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolataira, a köztük zajló (igen gördülékeny) kommunikációra, közös katonai akcióikra és helyenkénti közös megtelepedésükre fókuszálunk. A dolgozatban amellett érvelünk, hogy ezek a kapcsolatok kulturális egymásra hatással és kölcsönzéssel jártak (vallásos rituálék, anyagi kultúra és mindennapi szokások átvételével) és jelentősen hozzájárultak a 9–11. század első fele között formálódó rusz identitás kialakulásához. A viking-nomád érintkezések mellett külön figyelmet szentelünk a skandináv-magyar kapcsolatoknak mind a honfoglalást (895) megelőző, mind az azt követő időszakban. Ezzel az a célunk, hogy Magyarországot végre felhelyezzük a „Viking Világ térképére”, illetve, hogy – olykor korábban nem tárgyalt források bevonásával – a középkori magyar történelem egy eddig többnyire mellőzött szeletét új megvilágításba helyezzük. Noha a dolgozat elsősorban írott – bizánci, muszlim, latin, szláv és óészaki – forrásokra épülő történeti értekezés, nagy szerepet kapnak a régészeti leletek, míg időnként az értelmezést nyelvészeti adatok árnyalják. Kulcsszavak: vikingek, Viking Kor, izlandi sagák, varégok, ruszok, Kijevi Rusz, nomádok, magyar őstörténet, steppe Early medieval Scandinavians operating along the so-called ‘Eastern Way’ (austrvegr) of the Icelandic sagas, encompassing the territories of today’s European Russia and beyond, were often labelled as Rus’ or Varangians in contemporary sources. Already in the ninth century, the Vikings entered into variable relationships with the inhabitants of Eastern Europe, among them with the nomadic tribes of the steppe region. These contacts, however, are largely neglected in scholarly discourse as previous research (mainly motivated by political factors) tended to focus more on the Scandinavian-Slavic relations. In the present thesis, it will be pointed out that apart from occasional hostilities, the relationship of the Viking Rus’ with the various (culturally) Turkic groups of the Volga-Dnieper region – with emphasis on the Volga Bulghars, Khazars, Pechenegs and Magyars – could have been fruitful on multiple levels. Besides the Slavs, steppic nomads were the main partners of the Viking Rus’ in the period, testified to by close commercial ties, fluent communication between the parties, joint operations in warfare and co-habitation in certain areas. It will be argued that these contacts resulted in cultural borrowings (adoption of ritual traditions, material culture and everyday customs) and contributed significantly to the development of Rus’ identity during the course of the ninth–mid-eleventh centuries. Special attention is devoted to the relationship between Scandinavians and Magyars/Hungarians both before and after the latter’s settlement in the Carpathian Basin (895). This is in order to finally place Hungary on the ‘map of the Viking World’ and to assess a largely neglected segment of medieval Hungarian history with the aid of some previously undiscussed material. Although mainly a historical study, building on Byzantine, Muslim, Latin, Slavic and Old Norse written sources, the investigation draws heavily on archaeological evidence and is supplemented occasionally with linguistic data. Keywords: Vikings, Viking Age, Icelandic sagas, Varangians, Rus’, Kievan Rus’, nomads, Hungarian pre-history, steppeTétel Szabadon hozzáférhető