Szerző szerinti böngészés "Kegyes, Lilla"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A környezettudatos viselkedést meghatározó pszichológiai tényezőkSzima, Tímea; Kegyes, Lilla; DE--Bölcsészettudományi KarA műhelymunkám középponti kérdése, hogy milyen kapcsolat áll fent az öko-szorongás, öko-gyász és a környezettudatos viselkedés között. Az klímaválsággal kapcsolatos érzések inkább serkentik vagy gátolják a környezettudatos cselekvéseket, illetve, hogy milyen tényezők moderálják ezt a kapcsolatot, mint például a személy észlelt énhatékonysága, kontrollhelye, a személy által észlelt társas támogatás mértéke, szubjektív jólléte és a klímaválság veszély-percepciója. A kutatás során továbbá megvizsgáltam, hogy milyen demográfiai jellemzőkkel bírnak azok a személyek, akik erős öko-szorongást és –gyászt élnek át.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Rettegéskezelés Elmélet (Terror Management Theory) alkalmazása a környezetvédelemre vonatkozóanKegyes, Lilla; Balázs, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás azt a kérdést járta körbe, hogy a fenyegetettségnek, milyen hatása van a környezettudatos attitűdök erősségére és az öko-bűntudat megélésére. A vizsgálat elméleti keretét a Rettegéskezelés Elmélet (Terror Management Theory) szolgáltatta, mely szerint a halál kiugró jellege felerősít bizonyos pszichológiai mechanizmusokat, mint a pozitív önértékelés és világkép megvédésére tett erőfeszítés. Emellett bevonásra került még a Big Five-modell. A mintát 18 és 65 év közötti személyek alkották (N=258), és kísérleti eljárással, online kérdőíves módszerrel valósult meg a kutatás. A manipulált változót (helyzet kiugró jellege) két nyíltvégű kérdés adta, mely vagy a halállal kapcsolatos érzésekre kérdezett rá vagy a jelenlegi bizonytalan társadalmi és gazdasági helyzetre vagy fogászati fájdalomra (kontrollcsoport) vagy elmaradt ez a két kérdés (kontrollcsoport). A manipuláció előtt rögzítésre kerültek a vizsgálati személyek környezettudatossággal kapcsolatos értékei (E-PVQ), a Big Five-modell dimenziói (Mini-IPIP), demogárafiai adatok. Manipulációt követően szókiegészítési feladattal került mérésre a halállal kapcsolatos gondolatok hozzáférhetősége. A környezettudatos attitűdöket a NEP rögzítette, az öko-bűntudatot egy kérdőív (Ágoston és mtsai, 2022). Az eredmények alapján a manipulációt nem sikerült előidézni. A halál és bizonytalan feltételbe került személyek halállal kapcsolatos gondolati nem voltak jobban hozzáférhetőek, a két kontrollcsoporthoz képest, illetve nem éltek meg negatívabb érzéseket a manipulációt követően. Így a feltétel – környezettudatosság változók sem léptek interakcióba, a környezettudatos személyek attitűdje nem erősödött, nem éltek meg intenzívebb öko- bűntudatot a helyzet kiugró jellegének a hatására. Emellett az öko-bűntudat változó predikciójára készült egy lineáris modell, mely 37%-ba képes magyarázni a varianciát. A modellben helyet kapott a nem, az életkor, a nyitottság, az általános jóllét, a környezettudatos attitűdök és a környezettudatos értékek interakciója a negatív érzésekkel. A manipuláció hatástalanságát okozhatta az, hogy laboratóriumi közeg helyett online folyt a kísérlet, a vizsgálati személyek nem tudták igazán átélni a helyzeteket. Továbbá az utóbbi két év nagyfokú bizonytalanságához adaptálódhattak az egyének, és okozhatott egy „rettegésküszöb” emelkedést, amelynél a saját halálandóságra való emlékeztetés már nem hat ugyanolyan fenyegetően. Az öko-bűntudatra készített modell gyakorlati jelentősége, hogy így láthatóvá válik az a csoport, amelyek kitettebbek a klímaválság miatt negatív mentális állapotok megélésére: a fiatalabb (húszas éveikben járó), szellemileg nyitottabb, rosszabb mentális állapotról beszámoló nők, akik számára a környezetvédelem fontos. Ez mindenképpen alapja lehet prevenciós csoportok kidolgozásának (a célközönség ismerete), továbbá ösztönözheti az oktatási intézményeket arra, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a hallgatóikkal a környezetvédelem és mentális egészség témakörében.Tétel Szabadon hozzáférhető „Olyan fiatalnak szeretnék kinézni, mint amilyennek érzem magam” A szépészeti beavatkozásokok alkalmazása iránti hajlandóságot befolyásoló pszichológiai tényezők az idősödés kontextusában(2023-12-29) Kegyes, LillaIn 2020, a total of 15.6 million cosmetic procedures were performed in the United States alone - a 43% increase from 6.7 million in 2000. This upward trend is likely to continue for decades to come. In 2020, the largest consumer group was women aged 40-55, accounting for 45% of all cosmetic procedures and they primarily chose procedures to remove visible signs of aging. This study aims to summarize the factors that generally influence the development of positive attitudes toward procedures. Additionally, the study explores the relationship between ageing and interest in cosmetic procedures. The underlying factors are explored both at the individual level, such as ageing anxiety, and at the societal level, such as age stereotypes and ageism. Finally, the article also discusses the perception of individuals who undergo these procedures and the factors that may help older individuals to have a positive attitude towards ageing.