Szerző szerinti böngészés "Kegyes, Lilla"
Megjelenítve 1 - 9 (Összesen 9)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A környezettudatos viselkedést meghatározó pszichológiai tényezőkSzima, Tímea; Kegyes, Lilla; DE--Bölcsészettudományi KarA műhelymunkám középponti kérdése, hogy milyen kapcsolat áll fent az öko-szorongás, öko-gyász és a környezettudatos viselkedés között. Az klímaválsággal kapcsolatos érzések inkább serkentik vagy gátolják a környezettudatos cselekvéseket, illetve, hogy milyen tényezők moderálják ezt a kapcsolatot, mint például a személy észlelt énhatékonysága, kontrollhelye, a személy által észlelt társas támogatás mértéke, szubjektív jólléte és a klímaválság veszély-percepciója. A kutatás során továbbá megvizsgáltam, hogy milyen demográfiai jellemzőkkel bírnak azok a személyek, akik erős öko-szorongást és –gyászt élnek át.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nemzeti sportesemények hatása a társas identitásraNémeth, Zsófi; Kegyes, Lilla; DE--Bölcsészettudományi KarA sport kiemelt szerepet játszik a nemzeti identitás és az önértékelés alakításában, különösen világversenyek idején. A dolgozat célja annak vizsgálata volt, hogy a magyar emberek miként élik meg a sporteseményeken elért nemzeti sikereket és kudarcokat érzelmi, identitásbeli és önértékelési szempontból. A kutatás során nem találtunk egyértelmű összefüggést a sporteredmények és a vizsgált pszichológiai változók között, azonban a nemzeti identitás és a glorifikáció, valamint az önértékelés között pozitív kapcsolat mutatkozott. Összegzésül elmondható, hogy a nemzeti identitás és az érzelmi reakciók kialakulásában nemcsak a külső események, hanem elsősorban az egyéni attitűdök játszanak kulcsszerepet, mivel a sportesemények önállóan nem bizonyultak elegendőnek ezeknek a pszichológiai tényezőknek az erőteljes befolyásolására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A rendőrök nemének és a tetoválásának szerepe a kompetenciáik megítélésébenHurták, Ildikó Zsófia; Kegyes, Lilla; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy a rendőrök neme és a tetoválás megléte miként befolyásolja a társadalmi megítélésüket különböző kompetenciadimenziók mentén. A vizsgálat 2x2-es elrendezésben zajlott (férfi/nő × tetovált/nem tetovált), online kísérletes módszerrel, 210 fős mintán. A résztvevők értékelték a bemutatott rendőrök képeit különböző kompetencia dimenziók mentén, továbbá kitöltötték az ambivalens szexizmust, a szociális dominancia orientációt és az egyediség iránti igényt mérő skálákat. Az eredmények szerint a női rendőrök megítélése több dimenzióban is kedvezőbb volt a férfiakéhoz képest, ezek a határozottság, pszichés terhelhetőség, hatékonyság és felelősségvállalás voltak. A tetoválás megléte nem váltott ki általánosan negatív értékelést, bár egyes jellemzők, mint a határozottság és konfliktuskezelés esetén gyengébb pontszámot eredményezett. A szexista attitűdök nem mutattak szignifikáns kapcsolatot az értékelésekkel. A kutatás gyakorlati haszna, hogy hozzájárulhat a rendőrségen belüli diverzitás elfogadásához, valamint a nők és testmódosítással rendelkező személyek szívesebben válasszák a rendőri pályát, hiszen nem kell tartaniuk társadalom negatív megítélésétől.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Rettegéskezelés Elmélet (Terror Management Theory) alkalmazása a környezetvédelemre vonatkozóanKegyes, Lilla; Balázs, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás azt a kérdést járta körbe, hogy a fenyegetettségnek, milyen hatása van a környezettudatos attitűdök erősségére és az öko-bűntudat megélésére. A vizsgálat elméleti keretét a Rettegéskezelés Elmélet (Terror Management Theory) szolgáltatta, mely szerint a halál kiugró jellege felerősít bizonyos pszichológiai mechanizmusokat, mint a pozitív önértékelés és világkép megvédésére tett erőfeszítés. Emellett bevonásra került még a Big Five-modell. A mintát 18 és 65 év közötti személyek alkották (N=258), és kísérleti eljárással, online kérdőíves módszerrel valósult meg a kutatás. A manipulált változót (helyzet kiugró jellege) két nyíltvégű kérdés adta, mely vagy a halállal kapcsolatos érzésekre kérdezett rá vagy a jelenlegi bizonytalan társadalmi és gazdasági helyzetre vagy fogászati fájdalomra (kontrollcsoport) vagy elmaradt ez a két kérdés (kontrollcsoport). A manipuláció előtt rögzítésre kerültek a vizsgálati személyek környezettudatossággal kapcsolatos értékei (E-PVQ), a Big Five-modell dimenziói (Mini-IPIP), demogárafiai adatok. Manipulációt követően szókiegészítési feladattal került mérésre a halállal kapcsolatos gondolatok hozzáférhetősége. A környezettudatos attitűdöket a NEP rögzítette, az öko-bűntudatot egy kérdőív (Ágoston és mtsai, 2022). Az eredmények alapján a manipulációt nem sikerült előidézni. A halál és bizonytalan feltételbe került személyek halállal kapcsolatos gondolati nem voltak jobban hozzáférhetőek, a két kontrollcsoporthoz képest, illetve nem éltek meg negatívabb érzéseket a manipulációt követően. Így a feltétel – környezettudatosság változók sem léptek interakcióba, a környezettudatos személyek attitűdje nem erősödött, nem éltek meg intenzívebb öko- bűntudatot a helyzet kiugró jellegének a hatására. Emellett az öko-bűntudat változó predikciójára készült egy lineáris modell, mely 37%-ba képes magyarázni a varianciát. A modellben helyet kapott a nem, az életkor, a nyitottság, az általános jóllét, a környezettudatos attitűdök és a környezettudatos értékek interakciója a negatív érzésekkel. A manipuláció hatástalanságát okozhatta az, hogy laboratóriumi közeg helyett online folyt a kísérlet, a vizsgálati személyek nem tudták igazán átélni a helyzeteket. Továbbá az utóbbi két év nagyfokú bizonytalanságához adaptálódhattak az egyének, és okozhatott egy „rettegésküszöb” emelkedést, amelynél a saját halálandóságra való emlékeztetés már nem hat ugyanolyan fenyegetően. Az öko-bűntudatra készített modell gyakorlati jelentősége, hogy így láthatóvá válik az a csoport, amelyek kitettebbek a klímaválság miatt negatív mentális állapotok megélésére: a fiatalabb (húszas éveikben járó), szellemileg nyitottabb, rosszabb mentális állapotról beszámoló nők, akik számára a környezetvédelem fontos. Ez mindenképpen alapja lehet prevenciós csoportok kidolgozásának (a célközönség ismerete), továbbá ösztönözheti az oktatási intézményeket arra, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a hallgatóikkal a környezetvédelem és mentális egészség témakörében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az influenszermaketing pszichológiája: a paraszociális kapcsolatok, a meggyőzési módok, és az összeillés szerepe a hirdetések fogadtatásábanTóth, Judit Eszter; Kegyes, Lilla; DE--Bölcsészettudományi KarA közösségi média térnyerésével az influenszer marketing az egyik legelterjedtebb reklámozási formává vált, különösen az Instagramon, ahol a tartalomgyártók személyesebb, közvetlenebb kapcsolatot ápolhatnak követőikkel. E kapcsolat alapját gyakran a paraszociális kapcsolatok képezik, amelyek során a követők úgy érzik, mintha valódi ismeretség fűzné őket az adott influenszerhez. Kutatásomban arra kerestem választ, hogy ezek a paraszociális kapcsolatok, valamint az influenszer és a reklámozott termék közötti összeillés, illetve a meggyőzési üzenet típusa (racionális vagy emocionális) hogyan hatnak a reklámok megítélésére és a vásárlási szándékra. A vizsgálat során nyolcféle Instagram-poszt került bemutatásra, különböző tartalomgyártókkal és meggyőzési stílusokkal, amelyeket online kérdőíves módszerrel értékeltek a résztvevők. Az eredmények azt mutatták, hogy a racionális meggyőzés hatékonyabban növeli a vásárlási szándékot, különösen akkor, ha az influenszer profilja összhangban van a hirdetett termékkel. Az összeillés, valamint a paraszociális kapcsolat erőssége nagyban elősegítette az influenszer hitelesebb megítélését, és emocionális reklámok esetén kedvezőbben befolyásolta a reklámfogadtatást. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a digitális reklámozás pszichológiai aspektusainak jobb megértéséhez, és gyakorlati szempontból is hasznos lehet az influenszer kampányok hatékonyabb tervezéséhez, valamint a fogyasztók tudatosabb reklámmegítéléséhez, és ezáltal nagyobb védettségéhez a kereskedők különféle stratégiái ellen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Férfiak a nyomás alatt: Nemi szerepek és megküzdési stratégiák generációkon átKóródi, Luca; Kató , Szabolcs; Kegyes, Lilla; DE--Bölcsészettudományi KarHáttér és célkitűzések: A merev nemi szerepek negatív mentális és egészségügyi hatását már több kutatásban is bizonyították. A férfiak segítségkérő viselkedése és megküzdése régóta a kutatások fókuszában áll. A társadalmi változások új nézőpontokat hoznak, ezért a téma időszakos újravizsgálata fontos. A férfiak próbálnak a maszkulin társadalmi elvárásoknak megfelelni, eközben nemi szerep stresszt élhetnek meg. Jelen kutatás célja annak vizsgálata, hogy a férfiak megküzdési módjai és segítségkérő viselkedése hogyan függ össze a nemi szerep attitűdjeikkel és az általuk megélt nemi szerep stresszel. Valamint generációs összehasonlításuk. Módszer: Az adatgyűjtés kényelmi mintavétellel történt, online felületen. 307 férfi vett részt a vizsgálatban. A kérdőívcsomag tartalmazott a segítségkérő hajlandóságra (GHSQ, 2005), a megküzdésre (Brief-COPE, 1997), a nemi szerep stresszre (MGRS, 2022), a nemi szerep attitűdökre (MMIS, 2019) és saját maszkulin/ feminin jellemzőikre (BSRI, 2009) vonatkozó kérdőíveket. Eredmények: A kutatáshoz használt kérdőívek megbízhatóságai megfelelőnek bizonyultak, kivéve a Rövidített COPE-kérdőívben, esetében egy alternatív faktorszerkezettel dolgoztunk. Klaszterelemzést végeztünk a maszkulin nemi szerep attitűdök mentén, mely három klasztert eredményezett. Az egyes klaszter tagjai képviselték a leghagyományosabb, a kettes klaszter tagjai egy közepes, a hármas klaszter tagjai a legmodernebb nézetet. Az egyes klaszter tagjai kevésbé kérnek segítséget, valamint a segítségkérő, támaszkereső megküzdési mód is kevésbé jellemző rájuk. A maladaptív megküzdési módok és a nemi szerep stressz is náluk a legjellemzőbb. A férfi nemi szerep attitűdökkel nem függ össze a kor, azonban minél idősebb valaki, annál kevésbé kér segítséget, különösen informális módon. Részleges mediáció áll fent a saját feminin jegyek észlelése és segítségkérési hajlandóság, valamint az érzelemkifejezés gátoltsága és a nemi szerep stressz között. Következtetések: Akik a tradicionálisabb nemi szerepekkel értenek egyet: kevésbé kérnek segítséget, nagyobb nemi szerep stresszt élnek meg, nagyobb valószínűséggel alkalmaznak maladaptívabb megküzdési stratégiákat. A tradicionális férfi az kemény, nem mutatja ki érzelmeit és önálló, ezen jellemzők összeférhetetlenek az adaptív, segítségkérő mechanizmusokkal.Tétel Szabadon hozzáférhető „Olyan fiatalnak szeretnék kinézni, mint amilyennek érzem magam” A szépészeti beavatkozásokok alkalmazása iránti hajlandóságot befolyásoló pszichológiai tényezők az idősödés kontextusában(2023-12-29) Kegyes, LillaIn 2020, a total of 15.6 million cosmetic procedures were performed in the United States alone - a 43% increase from 6.7 million in 2000. This upward trend is likely to continue for decades to come. In 2020, the largest consumer group was women aged 40-55, accounting for 45% of all cosmetic procedures and they primarily chose procedures to remove visible signs of aging. This study aims to summarize the factors that generally influence the development of positive attitudes toward procedures. Additionally, the study explores the relationship between ageing and interest in cosmetic procedures. The underlying factors are explored both at the individual level, such as ageing anxiety, and at the societal level, such as age stereotypes and ageism. Finally, the article also discusses the perception of individuals who undergo these procedures and the factors that may help older individuals to have a positive attitude towards ageing.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Segítünk, ha rettegünk? – A halálfélelem és a segítőkészség kapcsolatának vizsgálata proszociális és machiavellista attitűdök tükrébenPaczári-Pongor, Melinda; Kegyes, Lilla; DE--Bölcsészettudományi KarJelen kutatás célja annak feltárása volt, hogy a halálfélelem (Rettegéskezelés elmélet) aktiválása hogyan befolyásolja az egyének segítőkészségét, illetve milyen szerepet játszanak ebben a proszociális és machiavellista attitűdök. A vizsgálat során három kísérleti csoportot alkalmaztunk, különböző manipulációs eljárásokkal (halálfélelem, szociális szorongás, kontroll), és kérdőíves módszerrel mértük az értékorientációkat és segítő viselkedéshez kapcsolódó attitűdöket. Bár a halálfélelem explicit aktiválása nem bizonyult statisztikailag hatékonynak, a személyiségjellemzők – különösen a proszociális értékek – szoros összefüggést mutattak a segítőkészségi hajlandósággal. A machiavellizmus ezzel szemben negatív kapcsolatban állt a segítő attitűddel. Az eredmények azt sugallják, hogy a segítő viselkedést elsősorban nem a helyzeti tényezők, hanem a belső értékrend és attitűdök befolyásolják. A kutatás megerősíti a Rettegéskezelés elmélet azon állítását, miszerint a halálfélelemre adott válaszreakciók az egyén világnézetének függvényében változnak.