A kutatás azt a kérdést járta körbe, hogy a fenyegetettségnek, milyen hatása van a környezettudatos attitűdök erősségére és az öko-bűntudat megélésére. A vizsgálat elméleti keretét a Rettegéskezelés Elmélet (Terror Management Theory) szolgáltatta, mely szerint a halál kiugró jellege felerősít bizonyos pszichológiai mechanizmusokat, mint a pozitív önértékelés és világkép megvédésére tett erőfeszítés. Emellett bevonásra került még a Big Five-modell.

A mintát 18 és 65 év közötti személyek alkották (N=258), és kísérleti eljárással, online kérdőíves módszerrel valósult meg a kutatás. A manipulált változót (helyzet kiugró jellege) két nyíltvégű kérdés adta, mely vagy a halállal kapcsolatos érzésekre kérdezett rá vagy a jelenlegi bizonytalan társadalmi és gazdasági helyzetre vagy fogászati fájdalomra (kontrollcsoport) vagy elmaradt ez a két kérdés (kontrollcsoport). A manipuláció előtt rögzítésre kerültek a vizsgálati személyek környezettudatossággal kapcsolatos értékei (E-PVQ), a Big Five-modell dimenziói (Mini-IPIP), demogárafiai adatok. Manipulációt követően szókiegészítési feladattal került mérésre a halállal kapcsolatos gondolatok hozzáférhetősége. A környezettudatos attitűdöket a NEP rögzítette, az öko-bűntudatot egy kérdőív (Ágoston és mtsai, 2022).

Az eredmények alapján a manipulációt nem sikerült előidézni. A halál és bizonytalan feltételbe került személyek halállal kapcsolatos gondolati nem voltak jobban hozzáférhetőek, a két kontrollcsoporthoz képest, illetve nem éltek meg negatívabb érzéseket a manipulációt követően. Így a feltétel – környezettudatosság változók sem léptek interakcióba, a környezettudatos személyek attitűdje nem erősödött, nem éltek meg intenzívebb öko- bűntudatot a helyzet kiugró jellegének a hatására. Emellett az öko-bűntudat változó predikciójára készült egy lineáris modell, mely 37%-ba képes magyarázni a varianciát. A modellben helyet kapott a nem, az életkor, a nyitottság, az általános jóllét, a környezettudatos attitűdök és a környezettudatos értékek interakciója a negatív érzésekkel.

A manipuláció hatástalanságát okozhatta az, hogy laboratóriumi közeg helyett online folyt a kísérlet, a vizsgálati személyek nem tudták igazán átélni a helyzeteket. Továbbá az utóbbi két év nagyfokú bizonytalanságához adaptálódhattak az egyének, és okozhatott egy „rettegésküszöb” emelkedést, amelynél a saját halálandóságra való emlékeztetés már nem hat ugyanolyan fenyegetően.

Az öko-bűntudatra készített modell gyakorlati jelentősége, hogy így láthatóvá válik az a csoport, amelyek kitettebbek a klímaválság miatt negatív mentális állapotok megélésére: a fiatalabb (húszas éveikben járó), szellemileg nyitottabb, rosszabb mentális állapotról beszámoló nők, akik számára a környezetvédelem fontos. Ez mindenképpen alapja lehet prevenciós csoportok kidolgozásának (a célközönség ismerete), továbbá ösztönözheti az oktatási intézményeket arra, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a hallgatóikkal a környezetvédelem és mentális egészség témakörében.