Szerző szerinti böngészés "Kerner, Kinga"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    DMSO-Induced Unfolding of the Antifungal Disulfide Protein PAF and Its Inactive Variant: A Combined NMR and DSC Study
    (2023) Czajlik, András; Batta, Ágnes; Kerner, Kinga; Fizil, Ádám; Hajdu, Dorottya; Hadháziné Raics, Mária; Kövér, Katalin, E.; Batta, Gyula
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az NFAP2 Candida-ellenes fehérje dinamikai tulajdonságainak és kalixarén kötésének vizsgálata NMR módszerekkel
    Kerner, Kinga; Batta, Gyula; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Kémiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Bak, István; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar
    Az egyre növekvő antibiotikum rezisztencia kialakulása miatt egyre sürgetőbb feladat a hatékonyabb terápiás eljárások kidolgozása a súlyos, gyakran halálos kimenetelű fertőzések leküzdéséhez. Ehhez szükség van többek közt olyan új antifungális fehérjékre, melyek nem toxikusak a humán felhasználás során. Az egyik ilyen – néhány éve felfedezett – kis diszulfid fehérje az NFAP2. Az NFAP2 Candida-ellenes fehérje korábbi NMR spektroszkópiai jelhozzárendelése nem volt teljes, mert néhány aminosav – 3Thr, 4Ser, 16Lys, 17His és részlegesen a 22Gly – nem adott jelet a spektrumokban. A jelek hiányának az lehet az oka, hogy a kérdéses egységek a fehérje – NMR időskálán – dinamikus régiójában találhatók. NMR módszerekkel a mozgékony régiók akkor jellemezhetők jól, ha a jelek egyáltalán észlelhetők. NMR relaxációs vizsgálataink azt mutatták, hogy a nem detektált aminosav egységek a mozgékonynak talált, ám még detektálható egységek közelében vannak ami korábbi feltételezésünket igazolja. Ez a fehérjén belül elsősorban a 2-5, valamint a 15-22 szekvencia részletet jelenti. Szegedi kutatók azonosították az NFAP2 fehérje antifungális hatásáért felelős részét, mely átfed az általunk talált dinamikailag aktív régiókkal. Mivel az NFAP2 fehérje NMR szerkezetmeghatározása a hiányzó jelek, illetve a mozgékony régiók jelenléte miatt nehézségekbe ütközik, így szerves makrociklusos molekulákhoz való komplexálással próbáltuk stabilizálni az NFAP2-t. Ez a módszer a PAF antifungális fehérjénél korábban már működött; lehetővé tette a PAF kristályosítását, és röntgendiffrakciós szerkezetmeghatározását. A komplex képzés igazolásához szulfonátokalix[n]arén, n = 4, 6, 8 vegyületekkel titráltuk a 15N jelölt NFAP2-t, amit a kétdimenziós 15N-1H NMR HSQC spektrumok felvételével követtünk. Két makrociklus kötődését észleltük (n = 4, 6), míg n=8 esetén nem végeztünk kísérleteket. Azt reméljük, hogy az NFAP2 szerkezete egy alkalmas komplexben stabilizálódhat, ami lehetővé teszi az NMR oldatfázisú, és / vagy a röntgen-krisztallográfiai térszerkezet meghatározását.