Szerző szerinti böngészés "Kiss, Nikolett Éva"
Megjelenítve 1 - 17 (Összesen 17)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Almos baromfitrágya, fermentált baromfitrágya pellet termékek és ammónium-nitrát műtrágya hatásának vizsgálata búza (Triticum aestivum) és kukorica (Zea mays) jelzőnövényekreKiss, Nikolett Éva; Mézes, Lili; Szőllősi, Nikolett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarMunkám során almos baromfitrágya, fermentált baromfitrágya pelletek és ammónium-nitrát műtrágya hatását vizsgáltam búza (Triticum aestivum) és kukorica (Zea mays) tesztnövényekre. A vizsgálat célja ennek a két fontos szántóföldi növény csírázóképességének és tápanyag-gazdálkodásának vizsgálata volt. A búzát jellegtelen homoktalajba, a kukoricát humuszos homoktalajba vetettem. A növény vizsgálatai során megmértem a nedves és száraz biomassza tömegeket, a gyökerek és szárak hosszát, a levelek klorofill- és karotinoid-tartalmát, majd meghatároztam a Vigour-indexet, a csírázási%-ot és a Németh-féle toxicitási kategóriákat. A talajvizsgálatoknál megmértem a talajok pH-értékét, vezetőképességét, elemtartalmát, s az egyes trágyák talajba való kioldódását.Tétel Szabadon hozzáférhető Analysis of nutritional parameters of biogas slurry(2020) Kiss, Nikolett Éva; Tamás, János; Gorliczay, Edit; Gálya, Bernadett; Nagy, Attila; Jóvér, János; Riczu, PéterTétel Szabadon hozzáférhető Application of LIDAR technology in cattle grazing areas(2019) Tamás, János; Kiss, Nikolett Éva; Riczu, Péter; Gálya, Bernadett; Bódi, Erika; Gross, Miklós; Nagy, AttilaTétel Szabadon hozzáférhető Assessment of Composted Pelletized Poultry Litter as an Alternative to Chemical Fertilizers Based on the Environmental Impact of Their Production(2021) Kiss, Nikolett Éva; Tamás, János; Szőllősi, Nikolett; Gorliczay, Edit; Nagy, AttilaTétel Szabadon hozzáférhető Broiler csirke tartáshoz kapcsolódó környezeti terhelés értékelése körforgásos szemlélet alapjánKiss, Nikolett Éva; Nagy, Attila; Állattenyésztési tudományok doktori iskolaA jelölt feltárta és értékelte egy körforgásos gazdaság (broiler csirke tartás és ahhoz kapcsolódó termelési ágak) környezeti hatásait, illetve meghatározta a környezet szempontjából kritikus pontokat életciklus-értékelés (Life Cycle Assessment, LCA) módszertanát alkalmazva, 11 hatáskategóriát vizsgálatba vonva. Továbbá vizsgálta a broiler csirke tartásból kikerülő, majd komposztált trágya termék (továbbiakban: CPPL (composted and pelletized poultry litter)) alkalmazását tenyészedényes körülmények között. A jelölt az alábbi célokat fogalmazta meg: A broiler csirke tartás környezeti szempontból kritikus pontjainak feltérképezése. A CPPL szerepének értékelése a műtrágyák potenciális alternatívájaként, feltárva, értékelve és összehasonlítva a környezeti hatásokat a CPPL Hosoya komposztáló üzemben történő előállítása és a különböző műtrágyák gyártása során. A termesztéstechnológia kritikus pontjainak feltérképezése a kukorica (Zea mays L.) és az őszi búza (Triticum aestivum L.) esetében, amennyiben a tápanyagutánpótlás CPPL-lel történik, illetve amikor N-, P- és K-műtrágyák különböző kombinációival. Megvizsgálni és értékelni a CPPL-nek a kukorica (Zea mays L.), őszi búza (Triticum aestivum L.) és napraforgó (Helianthus annuus) tesztnövényekre gyakorolt hatását, összehasonlítva az ammónium-nitrát (továbbiakban: AN) műtrágya hatásával tenyészedényes körülmények között. A jelölt az eredményei alapján a következő megállapításokat tette: A broiler csirke előállítása során a környezeti terheléshez leginkább a takarmányozás és az ahhoz kapcsolódó folyamatok járulnak hozzá. A CPPL előállításának környezeti terhelése 1 kg termékre vonatkoztatva 11 hatáskategóriából kilencnél alacsonyabb, mint a műtrágyáké. Ugyanakkor 1 kg hatóanyag (N, P2O5, K2O) gyártására vonatkoztatva a CPPL környezetterhelése nagyobb, mint a monoelemes műtrágyáknak. A CPPL környezeti hatásait tekintve megfelelő tápanyag-utánpótló alternatívát jelenthet komplex NPK tápanyag-visszapótlást feltételezve, ugyanis 11 hatáskategóriából hétnél kisebb volt a CPPL előállításának környezeti terhelése, mint együttesen az NPK műtrágyáké. Komplex NPK tápanyag-visszapótlást feltételezve a CPPL-lel trágyázott kukoricának (11-ből tíz hatáskategóriánál) és őszi búzának (11-ből hét hatáskategória esetén) alacsonyabb a környezeti terhelése. A tenyészedényes kísérletnél tapasztalt eredmények alapján a komplex hatóanyag-tartalmú CPPL alkalmazása pozitív hatást feltételez a kukorica, őszi búza és napraforgó növény biomasszájára a kontrollhoz és az AN műtrágya alkalmazáshoz képest is.Tétel Szabadon hozzáférhető Comparing the environmental impact of poultry manure and chemical fertilizers(2023) Kiss, Nikolett Éva; Tamás, János; Mannheim, Viktória; Nagy, AttilaTétel Korlátozottan hozzáférhető Comparison of the effects of manure-based product and ammonium nitrate on maize (Zea mays L.)(2022) Nagy, Attila; Kiss, Nikolett Éva; Gorliczay, Edit; Tóth, Florence Alexandra; Szőllősi, Nikolett; Tamás, JánosTétel Szabadon hozzáférhető Contribution of Feeding Processes to the Environmental Impact of Broiler Chicken P roduction(2022) Kiss, Nikolett Éva; Tamás, János; Nagy, AttilaTétel Szabadon hozzáférhető Effect of compost/water ratio on some main parameter of compost solutions(2021) Kiss, Nikolett Éva; Gorliczay, Edit; Nagy, Péter Tamás; Tamás, JánosTétel Szabadon hozzáférhető Examination and comparison the effects of extraction time and temperature for compost tea(2024) Kiss, Nikolett Éva; Szabó, Andrea; Gorliczay, Edit; Tamás, János; Nagy, AttilaTétel Szabadon hozzáférhető Examination of the effect of pelleted poultry manure products on a sunflower test plant in a laboratory model experiment(2021) Gorliczay, Edit; Szőllősi, Nikolett; Kiss, Nikolett Éva; Tóth, Florence Alexandra; Tamás, János; Nagy, Péter TamásTétel Szabadon hozzáférhető Examination of the effect of pelleted poultry manure products on a sunflower test plant in a laboratory model experiment(2021-06-01) Gorliczay, Edit; Szöllősi, Nikolett; Kiss, Nikolett Éva; Tóth, Florence; Tamás, János; Nagy, Péter TamásSunflower ( Helianthus annuus L.) is one of the most important oil plants in Hungary, with a sown area of more than 627.000 ha in 2019. Sunflower cultivation is primarily important for use in the oil industry, but its role in feed and beekeeping cannot be neglected either. Sunflower adapts well to different production areas in terms of soil demand, yet, as important fact, it must be grown on soils with poorer conditions with intensive nutrient replenishment. From the agri-environmental point of view, in addition to the use of pelleted poultry manure products, which are also new to the consumer market, is of paramount importance. Their advantages include a wide range of nutrients as well as a soil structure improving effect. In our research, we investigated the starter effect of pelleted poultry manure products applied at different doses (200 kg ha -1 and 400 kg ha -1 ) on sandy soil with humus using a sunflower plant. The aim of our research to investigate the effect of using pelleted fertilizer products as starter fertilizers on sunflower plant germination, and investigate the effect of poultry manure products on soils. Based on our results, it can be stated that the pigment content (chlorophyll and carotenoid content) was positively influenced by the higher dose treatments (400 kg ha -1 ), thus increasing the photosynthetically active leaf area. Compared to the control, the carotenoid content in the test plants of the treatments increased, and the differences of this treatment proved to be significant (p<0.05). Our experiments supported the beneficial effect of pelleted poultry manure-based products in the soil-plant system.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző cinktrágyaszerek hatásának vizsgálata tenyészedényes kísérletbenKiss, Nikolett Éva; Erdeiné Kremper, Rita; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban összevetettem, hogy a kétféle cinktrágyaszer (ZnSo4, ZnEDTA) hogy hatnak a homok és csernozjom talajra. Vizsgáltam az angolperje termését szárazanyagban kifejezve,az angolperje Zn-tartalmát, a talajok oldható Zn-tartalmát a kísérlet kezdetén és végén, valamint a felvett Zn-mennyiséget. Ezenkívül vizsgáltuk azt is, hogy van-e hatása annak, hogy a cinktrágyaszereket más időpontban juttatjuk ki.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Life cycle assessment of the environmental impact of broiler chicken production(2022) Kiss, Nikolett Éva; Tamás, János; Nagy, AttilaTétel Szabadon hozzáférhető Microbiological Effectivity Evaluation of New Poultry Farming Organic Waste Recycling(2021) Gorliczay, Edit; Boczonádi, Imre; Kiss, Nikolett Éva; Tóth, Florence Alexandra; Pabar, Sándor; Biró, Borbála; Kovács, Renátó László; Tamás, JánosTétel Szabadon hozzáférhető Precision Estimation of Crop Coefficient for Maize Cultivation Using High-Resolution Satellite Imagery to Enhance Evapotranspiration Assessment in Agriculture(2024) Nagy, Attila; Kiss, Nikolett Éva; Bódi, Erika; Magyar, Tamás; Francesco, Cavazza; Salvatore, Luca Gentile; Haidi, Abdullah; Tamás, János; Fehér, Zsolt ZoltánTétel Korlátozottan hozzáférhető Vízvisszatartást elősegítő adalékanyagok hatása a kukorica növényreSzathmári, József; Kiss, Nikolett Éva; Szabó, Andrea; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarNapjainkban kihívást jelent az emberek élelmezése és ebben nélkülözhetetlen szerepe van a kukorica termesztésének. Befolyásolják a termesztést a klimatikus és a populáris tényezők is, mint pl.: a klímaváltozás és a túlnépesedés. A következő években nagy mennyiségben kell élelmiszert előállítani majd a Földön, így cél a fertőzésektől mentes, jó minőségű, egészséges kukorica termesztése. A növénytermesztés központi célkitűzése, hogy megvalósítsa a termésmennyiség maximalizálásához szükséges körülményeket. Fontos figyelembe vennünk a külső és belső tényezőket, amik hatással vannak a kukorica fiziológiai folyamataira. Fontos a hatékony termeléshez, hogy a környezetünkhöz és az adott terület körülményeihez legjobban illeszkedő fajtát válaszunk. Számításba kell vennünk az időjárási szélsőségeket is, hogy tudjuk az adott kultúrát megfelelően ellátni tápanyaggal és az öntözést tudjuk utánpótolni. Egyes szakirodalmak azt jósolják, hogy minden második év száraz lesz, és csökkeni fog a tavaszi és őszi csapadék mennyisége is, ami ki fog hatni a termés mennyiségére és minőségére is. Az elmúlt egy évszázadban körülbelül 1 °C-kal nőtt az évi középhőmérséklet. Célom volt a legmegfelelőbb vízmegkötő anyagot megtalálni, ezzel elérve egy víztakarékosabb termesztést. Kísérletemben vizsgáltam a kukoricakülönböző tulajdonságait, talaj nélkül perliten és humuszos homoktalajon különböző vízkapacitás mellett. A humuszos homoktalajon a kísérletet a minimális vízkapacitás 70 és 90%-ára állítottam be (VKmin70% és VKmin90%), majd minden nap erre az értékre öntöztem vissza. Napi öntözési adatokból lett meghatározva az egyes kezelések vízfogyasztása, valamint, hogy heti rendszerességgel mértem az Fv/Fm paramétert, a kísérlet felszámolása során mértem a növény magasságát, levélszámot és a pigment tartalmakat. Megállapítható, hogy a talaj nélküli kísérlet beállításnál, igen nagy különbségek alakultak ki a kezelések között. A komposztoldatos csoport vízfogyasztása volt a legnagyobb, de vizsgált tényezői is ennek a csoportnak voltak a legkiemelkedőbbek. A perlites kísérlet azt eredményezte, hogy a komposzt oldattal öntözött csoport vízfogyasztása volt a legnagyobb, és az összes elemzett adat közül (klorofill, karotionid-tartalom, Fv/fm érték, növényenkénti levélszám és magasság vizsgálatánál) is ennek a csoportnak voltak a legjobbak a mért értékei. Humuszos homoktalajon VKmin 70% vízkapacitás mellett arra a következtetésre jutottam, hogy az optimális kezelés a PEG-es, mert lényegesen kevesebb vizet fogyasztott el a kezelések során és a teljes kísérlet ideje alatt jó eredményeket mutatott. A klorofill, karotionid-tartalom mérésénél a kontroll csoport, Fm/Fv paraméter mérésekor a VízŐr, növénymagasságnál a komposzt oldatos kezelés levélszám alakulásnál a PEG kezelés bizonyult a legjobbnak. Humuszos homoktalajon VKmin 90% vízkapacitásnál a PEG-es kezeléseknek voltak mindent egybevetve a legmeggyőzőbb az értékei, a klorofill, karotionid-tartalom, Fm/Fv paraméternél a PEG bizonyult a legjobbnak, míg a növény magasság mérésénél a komposzt oldatos kezelés levélszám alakulásánál a PEG-es kezelés volt a legsikeresebb.