Szerző szerinti böngészés "Kiss, Zsuzsanna"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 84)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A 2008-as gazdasági világválság utáni munkaerő-piaci reformok eredményei Magyarországon
    Kálmán, Attila; Kiss, Zsuzsanna; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A dolgozatomban a 2008-as gazdasági világválság kezdete óta napjainkig, az Európai Uniót érintő főbb, munkanélküliség által gerjesztett problémákat kívánom számba venni. Majd feldolgozni, az ezek megoldására hozott válaszokat - melyeket általánosan reformintézkedéseknek minősítenek - és ezen intézkedések eredményeit. Tehát fő kutatási kérdésnek azt határoztam meg, hogy milyen eredményei vannak a 2008-as gazdasági világválság utáni munkaerő-piaci reformoknak?
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A COVID-19 vírus munkavállalói kompetenciákra gyakorolt hatása
    (2022) Pirohov-Tóth, Barbara; Kiss, Zsuzsanna
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A foglalkoztathatóság kompetencia alapú megközelítése
    Pirohov-Tóth , Barbara; Kun, András István; Kiss, Zsuzsanna; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi Kar
    Az értekezés online állásportálok (KarrierM.hu, Workline.hu) hirdetésein keresztül vizsgálja meg a munkaerőpiac keresleti oldalának munkavállalókkal szemben támasztott aktuális (kompetencia) elvárásait. A doktori értekezés elemzésének alapját négy minta adatai biztosították, melyek a Covid-19 járvány harmadik, negyedik és ötödik hullámának időszakait öltelték fel. Az álláshirdetésekben külön feltüntetett minimális kompetenciaelvárások és az előnyök alatt megjelölt kompetenciák és egyéb tényezők mentén kerültek elemzés alá a munkaadók által megkövetelt kompetenciák. Kompetenciának tekintettem az előnyök között megjelenő idegennyelvtudást és a számítógépes ismeretet, míg egyéb tényezőnek a szakmai tapasztalatot és a jogosítvány meglétét. Az értekezés szakirodalmi áttekintése 4 témakört érint; a foglalkoztathatóság és a munkaerőpiac általános bemutatásából indul ki, mely az emberi erőforrás menedzsment területén (toborzás, kiválasztás) át a kompetenciák témakörének (részletesebben a 2.4. fejezetben kerül kifejtésre) komplex feltérképezésével teljesedik ki. A disszertációban négy kutatási kérdés, valamint négy fő hipotézis került megfogalmazásra. A tartalomelemzés mellett statisztikai módszerekkel (kereszttábla elemzést, Pearson-féle Khí2 próbát és Cramer’s V asszociációs együtthatót) törekedtem a hipotézisek alátámasztására illetve megcáfolására. A disszertációt négy szakértői interjúval is kiegészítettem annak érdekében, hogy azok illusztrálják, magyarázzák a tartalomelemzés során kapott eredményeket. Az eredmények tükrében megállapítható, hogy a koronavírus járvány előtti és az azt követő időszakokban nem igazolódtak eltérő kompetenciaelvárások. A kompetenciakövetelményeket legmagasabb iskolai végzettségek szerint és eltérő szakterületi csoportok alapján is megvizsgáltam. Ezek szerint a munkáltatók eltérő kompetenciaigényeket támasztanak a munkavállalók felé azon szakterületi csoportok esetében, ahol nőtt, illetve ahol csökkent a foglalkoztatottak száma, illetve az iskolai végzettségek növekedésével különböző kompetenciakövetelményeket várnak el a munkaadók. Nem vetettem el a H3. hipotézist, mely szerint a vizsgált álláshirdetésekben voltak olyan előnyt biztosító szempontok (szakmai tapasztalat, idegennyelv-tudás, számítógépes ismeret, jogosítvány), amelyek elérték a minimálisan elvárt hat legfontosabb kompetencia előfordulási gyakoriságát. Az értekezés újszerű eredményeinek tekinthetőek még, hogy a felsőfokú végzettségűek esetében volt bizonyítható eltérés az álláshirdetésekben megjelölt munkáltatói értékajánlatok tekintetében, valamint eltérő munkáltatói értékajánlatok jelentek meg a növekvő és csökkenő foglalkoztathatósági adatokat mutató szakterületek esetében. The dissertation investigates the current (competency) expectations of the demand side of the labor market towards employees through job advertisements on online job portals (KarrierM.hu, Workline.hu). The analysis of the doctoral dissertation is based on the data of four samples, covering the periods of the third, fourth, and fifth waves of the Covid-19 pandemic. The minimal competency expectations explicitly stated in job advertisements and the competencies and other factors listed under benefits were analyzed along the lines of competencies required by employers. Competencies considered for analysis included foreign language proficiency and computer skills among the listed benefits, while professional experience and possession of a driver's license were considered as other factors. The literature review of the dissertation encompasses four main areas; it begins with a general overview of employability and the labor market, progressing through the field of human resource management (recruitment, selection), and culminating in a comprehensive exploration of the definition of competency (elaborated further in Chapter 2.4). Within the dissertation, four research questions and four main hypotheses have been formulated. In addition to content analysis, statistical methods (cross-tabulation analysis, Pearson's chi-square test, and Cramer's V association coefficient) were employed to support or refute the hypotheses. The dissertation is complemented by four expert interviews to illustrate and explain the results obtained during the content analysis. Based on the results, it can be concluded that there were no substantiated differences in competency expectations between the periods before and after the coronavirus pandemic. Competency requirements were examined based on the highest educational qualifications/degrees and different occupational groups. Accordingly, employers have modifying competency requirements for employees in occupational groups where the number of employees increased or decreased, and they expect different competencies from employees as educational qualifications increase. The H3 hypothesis, suggesting that there were aspects in the examined job advertisements (professional experience, foreign language proficiency, computer skills, driver's license) that reached the occurrence frequency of the six most important competencies expected, was not rejected. Novel results of the dissertation include demonstrable differences in employer value propositions indicated in job advertisements for individuals with higher education qualifications. Additionally, distinct employer value propositions appeared for fields showing increasing and decreasing employability data.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Advanced level vocational training students' self assessment
    (2017) Kiss, Zsuzsanna; Barizsné Hadházi, Edit; Máté, Domicián
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az élelmiszerpazarlás csökkentésének lehetőségei a városi fogyasztók körében
    Kiss, Zsuzsanna; Nagy, Adrián Szilárd; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Az élelmiszerpazarlás napjaink egyik legfontosabb témája, és a világon mindenkit érintő, ugyanakkor továbbra is megoldatlan probléma. Szükséges minél jobban felhívni a fogyasztók figyelmét a helyzet súlyosságára. Minden fogyasztó és az ellátási lánc összes szereplője is hatással van a pazarlásra, azonban különböző mértékben. A pazarlás visszaszorítása csökkentené az éhezés mértékét és javítaná az alultápláltságot az érintett területeken. Korlátozná az üvegházhatású gázok kibocsátását, és a természeti erőforrások túlzott kihasználását. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy mik állhatnak a modern világ élelmiszer-pazarlása mögött és milyen lehetőségek, intézkedések és kezdeményezések vannak ez ügyben Magyarországon.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A beszerzés és a lean kapcsolata az NI Hungary Kft. példáján
    (2013-11-18T08:18:24Z) Lakatos, Gergely; Kiss, Zsuzsanna; DE--TEK--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Kar
    Az kötelező szakmai gyakorlatomat volt szerencsém az egyik legnagyobb és legsikeresebb termelői vállalatnál, a National Instruments magyarországi üzeménél végezni, beszerzési részlegen, ahol megismerhettem az egyetemi tanulmányaim során elsajátított vállalati stratégiák és eszközök gyakorlati alkalmazásait is. A cégnél eltöltött három hónap alatt figyelemmel kísérhettem egy teljes projektet, az ötlet megszületésétől az akciópontok meghatározásán át egészen az elért eredmények és megtakarítások ellenőrzéséig. Ezt a projektet szeretném bemutatni a dolgozat olvasóinak, kiegészítve néhány saját gondolattal és megjegyzéssel.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém és Hajdú-Bihar megye munkanélküliségének alakulása 2007-2013
    Árnyasi, Enikő; Kiss, Zsuzsanna; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Dolgozatomban Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém és Hajdú-Bihar megye munkanélküliségét hasonlítottam össze 2007-től 2013-ig. Iskolai végzettség, korcsoportok és nemek szerinti megoszlásban vizsgáltam a 3 megyében az álláskeresők számát. A dolgozatom első részében ismertettem a munkaerőpiaccal kapcsolatos fontosabb definíciókat. Említésre került a munkaerő kereslet, munkaerő kínálat, egyensúlyi helyzet, a munkanélküliség fajtái és néhány aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz rövid ismertetése. Az elemzés során megvizsgáltam, hogy hogyan alakult az álláskeresők száma az előző évhez illetve a bázisévhez képest. Statisztikai számítások segítségével alátámasztottam az elemzés eredményeit.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A C faktor termelő Streptomyces griseus 45H törzs spóraképzésének, patogenitásának és taxonómiai besorolásának vizsgálata
    Kiss, Zsuzsanna; Biró, Sándor; Molekuláris sejt- és immunbiológia doktori iskola; DE--OEC--Általános Orvostudományi Kar -- Humángenetika Tanszék
    Az C faktor fehérjét, mint extracelluláris szignálmolekulát illetve a morfológiai differenciálódásban és szekunder metabolit termelésben betöltött szerepét régóta tanulmányozzák. Mivel a fehérjét termelő S. griseus 45H törzs eredete kérdéses volt számunkra, megpróbáltuk tisztázni a törzs pontos taxonómiai besorolását. Eredményeink alapján valószínűsítjük, hogy a S. griseus 45H törzset az ugyanabban a laboratóriumban vizsgált S. flavofungini törzs kontaminációjaként izolálták. A 16S rRNS génszekvenciák összehasonlítása és a Southern hibridizáció eredménye alapján a S. griseus 45H és S. falvofungini törzsek teljesen megegyeznek és a S. albidoflavus csoportba tartoznak. Ezért a S. griseus 45H törzs elnevezését S. albidoflavus 45H-ra változtattuk meg... ----- The extracellular signalling protein Factor C and its role in morphological differentiation and in secondary metabolit production have been studied for a long time. Since the origin of the Factor C producer strain, Streptomyces griseus 45H, has often been questioned we made effort to clarify its taxonomic identification. Our recent molecular data in line with previous findings indicates that S. griseus 45H was probably picked up as a laboratory contaminant of the strain of S. flavofungini. Based on 16S rRNA gene sequences and Southern hybridization, S. griseus 45H and S. flavofungini from our culture collection are clearly identified as the same and belong to the S. albidoflavus group. Therefore S. griseus 45H should be named as Streptomyces albidoflavus 45H in the future...
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Coveris Rigid Hungary Effekt Kft termelési logisztikájának raktározási problémái
    Simon, Orsolya; Kiss, Zsuzsanna; DE--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Kar
    A szakdolgozatom elemzési részét a Coveris Rigid Hungary Effekt Kft-nél a termelési logisztika raktározási problémák keretében folytattam. A problémák meghatározás után méréseket végeztem annak érdekében, hogy megállapítsam, hogy az egyes raktározási problémák adódhatnak-e a raktárterület nem megfelelő méretéből illetve a dolgozók leterheltségéből. A raktárak megfelelő méretének megállapításához, a tárolótér kihasználási tényezőjét határoztam meg, amely egy raktározás/tárolás értékelésére alkalmas mutatószám. Az üzemi anyagmozgatók terheltségének vizsgálatát, pedig az egyes munkafolyamatokra fordított idő alapján végeztem.Szakdolgozatomban ezekre a problémákra próbálok választ találni és elemzéseimmel alátámasztani az esetleges problémák okát.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A családi háttér és a munkaerő-piaci sikeresség összefüggései
    (2020-12-10) Pirohov-Tóth, Barbara; Kiss, Zsuzsanna
    In our study, we undertake to explore the social background of fresh graduates (has absolutorium) by field of study. In doing so, we put great emphasis on the educational attainment of the parents and the financial situation of the family, as these factors can have a significant impact on young people's learning opportunities, attitudes and career paths. In the theoretical part of our research, we consider it important to present the experiences of domestic and international authors on the socio-economic situation. Subsequently, the 2015 Graduate Career Tracking System (DPR) database provided us an excellent opportunity to study the complex data collected by the 34 higher education institutions. In our analysis, we highlighted the different socio-economic backgrounds of graduates from different disciplines. Based on our research, we have concluded that young people from richer families are in a better position on the labor market, earning higher incomes than children of parents with lower social status
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A Debreceni Egyetem végzettjeinek regionális munkaerő-piaci jellemzői
    (2017) Kiss, Zsuzsanna; Pierog, Anita; igen
    A felsőoktatási intézmények egyre nagyobb figyelmet fordítanak végzettjeik pályakövetésére. Az egyetemeken működő Diplomás Pályakövetési Rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a Debreceni Egyetem valamennyi karán diplomát szerzettek válaszait elemezzük, aminek segítségével betekintést nyerhetünk munkaerő-piaci helyzetük, karrierjük alakulásába. Tanulmányunkban elsősorban arra keressük a választ, hogy a Debreceni Egyetemen végzett hallgatók megadott adatai alapján mely megyékből érkeznek, a végzés után mely megyékben tudtak elhelyezkedni, mennyi ideig kerestek munkát a végzést követően, mennyi a havi átlag keresetük? Továbbá megvizsgáltuk azt is, hogy van-e szignifikáns különbség a Budapesten, valamint Hajdú-Bihar illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elhelyezkedők átlagos jövedelme között, vagy csak a véletlennek köszönhető a bérkülönbség. A vizsgálati eredmények alapján elmondható a Debreceni Egyetem régiós szerepe a fiatalok szakválasztása során. A legtöbb jelentkező Hajdú-Bihar, és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéből van. A végzést követően a tendencia hasonló. Legtöbben ebben a két megyében helyezkednek el, illetve közel 10% Budapesten. A kereseteket tekintve elmondható, hogy mind megyei, mind kari bontásban a DE végzettjei alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, mint az országos átlag. Ezzel szemben a munkakeresési idő megyei és kari bontásban is jobb, mint az országos átlag. A bérek megyei eltérését elemezve belátható, hogy a Hajdú-Bihar és Borsod, valamint Hajdú-Bihar és Szabolcs megye összehasonlításában nincs szignifikáns különbség. Míg Hajdú-Bihar és Budapest összehasonlításában jelentős eltérés tapasztalható a fizetések között.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A DKV Debreceni Közlekedési Zrt. stratégiai menedzsmentje
    (2012-10-29T08:32:46Z) Szabó, Andrea; Kiss, Zsuzsanna; DE--TEK--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Kar
    Mindent összevetve a DKV járműállománya és szolgáltatási színvonala az elmúlt évek során jelentős fejlődésen ment keresztül, és az egyik legkorszerűbb ma Magyarországon. A vállalatnak határozott és pontos elképzelései vannak a jövőre vonatkozóan. Folyamatos fejlesztéseket hajtanak végre, hogy a Debreceni közösségi közlekedés, mint szolgáltatás a fejlett európai országokhoz hasonló színvonalú legyen. A vállalat meghatározott stratégiái összhangban vannak a szervezet céljaival, ezért a szervezet könnyedén veszi az akadályokat és sikeres pályázatokat nyújt be, mint például a kettes villamos projekt, de legfőképpen sikeresen végzi alapító okiratában meghatározott tevékenységeit.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Dubai turizmusának elemző bemutatása
    (2012-11-14T09:15:06Z) Kiss, Zsuzsanna; Kormosné Dr. Koch, Krisztina; DE--ATC--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar
    Turizmus: Dubai, mint turisztikai desztináció turizmusának bemutatása, Magyarország, mint küldő desztináció helyzete Dubai turisztikai piacán.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Emberi erőforrás fejlesztés a kis- és középvállalkozásokban
    Kardos, Magdolna Valentina; Kiss, Zsuzsanna; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Jelen dolgozatom első felében az emberi erőforrás fejlesztés szakirodalmával foglalkozok. Az emberi erőforrás menedzsment meghatározása után, részletesebben kitérek a vállalati képzésekre, amelyben ismertetem a képzés folyamatait, módszereit. A következő részben a vállalatok emberi erőforrás fejlesztés gyakorlatát vizsgálom. A vállalatokon belül a legjobban hozzáértőkkel strukturált interjút folytatok, így mutatom be a képzési lehetőségeket és az értékelésüket a mikro-, kis- és középvállalkozásokból (KKV) vett mintám alapján. Az oka, amiért a kis- és középvállalkozásokra szűkítettem az az, hogy a magyar gazdaság fontos részét képezik, működésük vizsgálata soha nem veszít aktualitásából, hiszen Magyarországon (és egész Európán belül is) ők foglalkoztatják a versenyszféra legnagyobb részét. Ez a szektor az innováció és a jövőbe mutató megoldások bölcsőjének tekinthető.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Felsőoktatási rangsorok, felsőoktatási teljesítmény-értékelés
    (2014-03-31T09:36:44Z) Cseh, Judit; Kiss, Zsuzsanna; DE--TEK--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Kar
    Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már csaknem negyed évszázados gyakorlat a felsőoktatási intézmények bizonyos mérőszámok alapján történő rangsorolása. Magyaror-szágon az elmúlt 15 évben kezdett el kialakulni ennek kultúrája a nemzetközi példák hatásá-ra, a magyar felsőoktatás sajátosságainak figyelembevételével. A felsőoktatás képzési teljesítményének mérése számos problémát vet fel. Egyrészt az okta-tás, mint speciális szolgáltatás van jelen a piacon, így annak sajátosságai nagymértékben befolyásolják a mérés kivitelezését. Másrészt rendkívül széleskörű a fogyasztók spektruma, akik más-más szempontból alapján ítélik meg egy felsőoktatási intézmény sikerességét. To-vábbi probléma, hogy mit mérjünk, mi alapján rangsoroljuk az egyes intézményeket? Végül az sem mellékes, hogy milyen kutatásmódszertant alkalmazunk. A felsőoktatási rangsorok nem követnek egységes módszertant - ez természetes is, hiszen ahány szakmai műhely, megcélzott célcsoport, rangsorolásra kijelölt intézmény-csoport, annyi érdeklődési terület és annyi releváns mutató-kör. Az egyes rangsorokon belüli hang-súlykülönbségek nem jelentenek feltétlenül „minőség-különbséget” a rangsorok között - azokat csakis célhoz kötötten, tervezett és vállalt feladataik, „küldetésük” alapján kell és lehet értékelni. A felsőoktatási rangsorkészítés általánosan elfogadott módszertani alapveté-sét az úgynevezett „berlini alapelvek” foglalják össze A nemzetközi és a hazai rangsorolási gyakorlat feltérképezése, a rangsormódszertanok elemzése alapján a rangsormutatók a következő dimenziókba sorolhatók: bemeneti mutatók, oktatási minőség mutatói, oktatói minőség mutatói, az intézményi szolgáltatások mutatói, kutatás-fejlesztési tevékenység mutatói, munkaerő-piaci és egyéb network mutatók, a nem-zetközi orientáció mutatói, elégedettségi mutatók, valamint általános presztízsmutatók. A legnívósabb nemzetközi rankingek, mint például a World University Rankings (a The Ti-mes kiadásában) és az Academic Ranking of World Universities (a shanghaji Jiao Tong University kiadásában) ugyanazon logika alapján készülnek, mégis más megközelítésben jelennek meg. A rangsorok elkészítéséhez meghatározott indikátorokat használnak fel ame-lyeket, speciális súlyozást felhasználva pontoznak, azonban az indikátorok különbözhetnek egymástól, hiszen a rangsorok céljai nagyon eltérőek lehetnek. A shanghaji rangsor például az akadémiai kiválóságot helyezi előtérbe, míg más rangsorok esetében nem ez a fő szem-pont. A nemzetközi rangsoroknál az adatgyűjtés is számos problémát vet fel, az adatokat három fő forrásból merítik: kutatási adatokból, intézményi adatokból, és független szerveze-tektől gyűjtött adatokból, ugyanakkor a fogalmak definiálása nemzetenként különbözhet egymástól, így viszont az érvényesség megkérdőjeleződik. A nemzetközi rangsorok céljukban, felhasznált indikátorok dimenzióiban és számában jelen-tősen különböznek. Találunk kormányzati előírásra készülő listát (ARWU), az intézménye-ket több mint 40 szempont szerint jellemző multidimenzionális listát (U-Multiranking), a világhálón való megjelenésre fókuszáló (Webometrics), illetve tematikus rangsorokat (FT MBA) szakma-specifikus mutatókkal. Hazai viszonylatban a rangsorok megjelenése 2001-re tekint vissza, hiszen ekkor jelent meg az UnivPress Ranking néven megjelentetett első rangsor. Majd 2005-től sorra jelentek meg a különböző rangsorok. A felsőoktatási rangsorok célközönsége elsősorban az egyetemek-re/főiskolákra jelentkezést fontolgató ifjúság, illetve a családjuk, és a rangsorok a jelentke-zési döntések előtt kívánják tájékoztatni ezt a célközönséget. A magyarországi felsőoktatási rangsorok közül a két legjelentősebb a HVG és a Heti Válasz című folyóiratok által megje-lentetett. Az elmúlt években mindkét folyóirat jelentősen változtatott a felhasznált mutatók körén. A Heti Válasz új, kizárólag a hallgatói kiválóságra összpontosító mutatókkal dolgozik; a HVG pedig a korábbi mutatók számát csökkentette jelentősen. Utóbbi esetben azt figyelhettük meg, hogy a változás következtében a helyezésekbeli változások aránya nem magasabb a szokásosnál, aminek oka lehet, hogy az oktató és hallgatói kiválóság ténye, és ennek híre befolyásolja az új rendszerben már nem vizsgált hallgatói és munkaadói véleményeket.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók önértékelése
    (2017) Kiss, Zsuzsanna; Barizsné Hadházi, Edit