Szerző szerinti böngészés "Kiss, Hanga Johanna"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bizalom jelentősége a függő munkaviszonyokbanKiss, Hanga Johanna; Nádasné Rab, Henriett; DE--Állam- és Jogtudományi KarA bizalom az emberi kapcsolatok alapja, ezáltal a munkaviszonyban is megjelenik. Elengedhetetlen feltétele a munkáltató és a munkavállaló sikeres és hatékony együttműködésének. Tekintettel arra, hogy a bizalom és maga a bizalomvesztés sem egy egzakt dolog, felmerül a kérdés, hogy lehet-e egyáltalán a bizalmat törvényben szabályozni. Továbbá kérdés lehet az is, hogy a bizalomvesztés mennyire alkalmazható mint felmondási ok a munkaviszony megszüntetése során. A kormányzati szolgálati jogviszony a munkaviszonyhoz hasonlóan tartós és bizalmi jellegű jogviszony. A bizalomvesztés mint a munkaviszony megszüntetésének oka a közszférában is jelen van. A közszférában a bizalomvesztés kógens tényállás, egyszerűbb a szabályozása, mint a Munka Törvénykönyvében szabályozott munkaviszonyban. A munkaviszonyban kisebb a szabályozási háttér, és a meglévő szabályok sem egyértelműek. Ezekben az esetekben általában magánjogi elvekből kell kiindulni. Más jellegű a probléma a bizalomvesztés tekintetében a közszféra és a munkaviszony szabályozását illetően. A közszolgálatban az érdemtelenség, a bizalomvesztés és a méltatlanság jogintézményeinek egyértelmű elhatárolása okoz nehézséget a mindennapi joggyakorlatban. A törvényi szabályozásban hiátusnak tekinthető az, hogy konkrétan nincs meghatározva a Munka Törvénykönyvében felmondási okként a bizalomvesztés; nincs rögzítve pontosan, mi tekinthető, és mi fogadható el annak. A hiátusokat pótolni, a normaszöveget pedig minél inkább konkretizálni kellene. Enélkül a bírói gyakorlatban a bizalomvesztésre való hivatkozás csupán egy olyan „gumiszabály”, amelyre munkáltatóként az esetek széles körében lehet hivatkozni. Ez elősegíti a munkáltatói túlhatalmat, ami egyértelműen a munkavállalók kiszolgáltatottságához vezethet, és ellentmond a munkavállalói érdekek védelmének.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hajdúszoboszlói Kéthalom recens löszvegetációjának fitolitkészlete(2014-01-30T07:26:50Z) Kiss, Hanga Johanna; Lisztes-Szabó, Zsuzsa; Mezőgazdaságtudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető A hajdúszoboszlói Kéthalom recens löszvegetációjának fitolitkészleteKiss, Hanga Johanna; Lisztes-Szabó, Zsuzsa; Kovács, Szilvia; Pető, Ákos; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatomban a közel kétszáz éves kunhalom kutatást kapcsoltam össze a viszonylag új tudományterületnek számító fitolit elemzéssel. A vizsgálat helyszínéül a fajgazdag lösznövényzettel rendelkező hajdúszoboszlói Kéthalom szolgált. A fitolit (növényi opálszemcse) az élő növények szöveteiben a növény életműködése során keletkező izotróp anyag. A három vegetációfoltból vett növényminták vizsgálata laboratóriumi körülmények között történt, a fitolitok pedig morfotípusok szerint kerültek rendezésre. A kutatás során összefüggéseket kerestem a vegetációfoltok fajdiverzitása és fitolitdiverzitása között. A következtetések alapján a kunhalom vegetációjának fitolit készlete és fajdiverzitása között szoros összefüggés mutatható ki. Az eredmények a környezetrekonstrukciós és környezettörténeti vizsgálatok alapját képezhetik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ploidszintek vizsgálata a Janka-tarsóka (Thlaspi jankae Kern) szlovákiai és magyar populációibanKiss, Hanga Johanna; Lisztes-Szabó, Zsuzsa; Sramkó, Gábor; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA Janka-tarsóka (Thlaspi jankae Kern) a hazai flóra védett, pannon bennszülött faja, amely a Nyitra fölötti Zobor-hegyről (locus classicus) került leírásra. 1983-ban cseh szerzők citológiai tanulmányai megállapították, hogy a locus classicus területén tetraploid, hazánkban pedig diploid populációk élnek. Elsősorban erre a ploidszintbeli különbségre alapozva a hazai növényeket Thlaspi hungaricum-ként különítették el. Mivel ezen taxonómiai felfogás szerint a szűken értelmezett, Natura 2000-es jelölő Thlaspi jankae nem él Magyarországon, szükségszerűvé vált a szlovákiai és a hazai állományok populációs szintű ploidszint vizsgálata és tisztázása. A ploidszinteket citológiai és áramlási citometriai módszerekkel vizsgáltuk, összesen mintegy 15 szlovákiai és hazai populációban. A vizsgált szlovákiai populációkban és két hazai állományban kizárólag tetraploid növényeket találtunk. A hazai populációk zöme mixoploid egyedekből állt, szöveteik részben diploidok, részben tetraploidok. Eredményeink alapján a Thlaspi jankae aggregáció citológiai eltérései nem feltétlenül indokolják a fajszintű elkülönítést, ezért javasoljuk a Thlaspi hungaricum-ot a Thlaspi jankae szinonimájának tekinteni.