Szerző szerinti böngészés "Kissiya, Efilina"

Megjelenítve 1 - 8 (Összesen 8)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A Contrastive Morphological Analysis of the Tombulu Dialect of the Minahasa Language and Indonesian in the Context of Local Language Instruction
    (2025) Imbang, Djeinnie; Kissiya, Efilina; Kaunang, Sumenge Tangkawarouw Godion; Tulung, Golda. J.; Tumiwa, Johan Reineer; Arie, Fitty Valdi; Biczó, Gábor
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    HUMAN AND NATURE IN INDONESIA-MALUKU HERITAGE TO PROTECT ENVIRONMENT IN LUANG ISLAND
    (2025) Kissiya, Efilina; Biczó, Gábor; Történelem és néprajz doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Néprajzi Tanszék
    This dissertation examines the practice of Hygeralai as a representation of the Traditional Ecological Knowledge (TEK) system. The study focuses on four primary dimensions — cognitive linguistic, socio-cultural, historical, and ecological — within the framework of the Multiple Evidence Base (MEB) approach. The research is conducted on Luang Island, a small outer island in Maluku Province, Indonesia, inhabited by a coastal Indigenous community whose livelihood is heavily dependent on marine resources. The main objective of this research is to analyze how the Hygeralai system influences the ecological cognition of the Luang community and their communicative engagement with marine ecosystems. Specifically, the study explores the functioning of traditional institutions within Hygeralai practices, the historical development of the system, and its ecological impacts. Additionally, it assesses the community’s social-ecological resilience and the transformations resulting from interactions with formal institutions, such as churches and government programs. Methodologically, this study adopts a qualitative ethnographic approach, employing participatory observation, in-depth interviews, and a review of local historical documents. It also integrates Geographic Information Systems (GIS) to spatially map Hygeralai areas and analyze patterns of marine resource use. To examine socio-ecological dynamics, the research applies the adaptive renewal cycle and panarchy frameworks, alongside TEK and adaptive co-management approaches, to investigate the interplay between local knowledge, traditional institutional structures, and natural resource management strategies. The findings indicate that Hygeralai, from a cognitive-linguistic perspective, shapes the ecological worldview of the Luang community, as evident in their naming, classification, and navigation of marine areas using local language, idioms, and directional systems based on natural phenomena. This demonstrates the interdependence of language, environment, and cognition in coastal communities. From a socio-cultural perspective, Hygeralai functions as a traditional socioecological governance system involving customary social structures, including village heads, luwu heads, saniri, and marinyo. These institutions formulate rules, prohibitions, and sanctions, while reinforcing social solidarity and resilience amid ecological disturbances. Historically, Hygeralai originates in local cosmology and has undergone significant transformation following the introduction of Protestant Christianity. This transformation illustrates the system’s capacity for adaptive negotiation with external values, resulting in a hybrid environmental governance model that integrates traditional customs with religious institutions. Ecologically, Hygeralai contributes significantly to marine sustainability, particularly by conserving populations of high-value species such as Sea cucumbers, lola (Trochus niloticus), abalone (Haliotis spp.), and bia kima (Tridacna gigas). Nevertheless, the system faces growing pressures from internal dynamics (e.g., shifting cultural values, weakened customary authority) and external forces (e.g., illegal fishing, climate change, marine pollution). Analysis using the adaptive cycle and panarchy frameworks suggests that Hygeralai retains the capacity for adaptive transformation in response to these multifaceted challenges. This research enhances understanding of the role of local knowledge systems such as Hygeralai in inclusive and sustainable resource management. The MEB framework promotes epistemic equity between local and scientific knowledge systems, offering a robust theoretical foundation for community-based policy development. Academically, this study contributes to environmental anthropology, TEK study, and socio-ecological systems research, while also informing efforts to integrate Indigenous knowledge into equitable and context-specific management strategies, particularly in the outer islands of Maluku and Indonesia. / A disszertáció a Hygeralai gyakorlatát, mint a hagyományos ökológiai tudás (TEK) rendszerének reprezentációját vizsgálja. A tanulmány négy elsődleges dimenzióra - kognitív nyelvi, szociokulturális, történelmi és ökológiai - összpontosít a többszörös bizonyítékbázis (MEB) megközelítés keretein belül. A kutatást az indonéziai Maluku tartományban található Luang-szigeten, egy kis külső szigeten végezzük, amelyet egy tengerparti őslakos közösség lakik, amelynek megélhetése nagymértékben függ a tengeri erőforrásoktól. A kutatás fő célja annak elemzése, hogy a Hygeralai-rendszer hogyan befolyásolja a Luang közösség ökológiai megismerését és a tengeri ökoszisztémákkal való kommunikatív kapcsolatukat. A tanulmány konkrétan a hagyományos intézmények működését vizsgálja a Hygeralai gyakorlatokon belül, a rendszer történelmi fejlődését és ökológiai hatásait. Emellett értékeli a közösség társadalmi-ökológiai ellenálló képességét és a formális intézményekkel, például az egyházakkal és a kormányzati programokkal való interakciókból eredő átalakulásokat. Módszertanilag ez a tanulmány kvalitatív etnográfiai megközelítést alkalmaz, részvételi megfigyeléssel, mélyinterjúkkal és a helyi történelmi dokumentumok áttekintésével. A program a földrajzi információs rendszereket (GIS) is integrálja a Hygeralai területek térbeli feltérképezéséhez és a tengeri erőforrások használatának elemzésére. A társadalmi-ökológiai dinamika vizsgálatához a kutatás az adaptív megújulási ciklust és a panarchia keretrendszerét alkalmazza a TEK és az adaptív társgazdálkodási megközelítések mellett, hogy megvizsgálja a helyi tudás, a hagyományos intézményi struktúrák és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodási stratégiák közötti kölcsönhatást. Az eredmények azt mutatják, hogy a hygeralai kognitív-nyelvészeti szempontból formálja a Luang közösség ökológiai világképét, ami a tengeri területek elnevezésében, osztályozásában és navigálásában nyilvánul meg, a helyi nyelv, idiómák és a természeti jelenségeken alapuló tájékozódási rendszerek segítségével. Ez a nyelv, a környezet és a megismerés kölcsönös függőségét mutatja a tengerparti közösségekben. Szociokulturális szempontból a Hygeralai hagyományos szocioökológiai kormányzási rendszerként működik, amely magában foglalja a szokásos társadalmi struktúrákat, beleértve a falu vezetőit, a luwu vezetőket, a szanirit és a marinyót. Ezek az intézmények szabályokat, tilalmakat és szankciókat fogalmaznak meg, miközben erősítik a társadalmi szolidaritást és az ellenálló képességet az ökológiai zavarok közepette. Történelmileg a hygeralai a helyi kozmológiából ered, és a protestáns kereszténység bevezetése után jelentős átalakuláson ment keresztül. Ez az átalakulás jól szemlélteti a rendszer alkalmazkodóképességét a külső értékekhez, ami egy olyan hibrid környezetvédelmi kormányzási modellt eredményezett, amely integrálja a hagyományos szokásokat a vallási intézményekkel. Ökológiai szempontból a Hygeralai jelentősen hozzájárul a tengeri fenntarthatósághoz, különösen az olyan nagy értékű fajok populációinak megőrzésével, mint a tengeri uborka, a lola (Trochus niloticus), az abalone (Haliotis spp.) és a bia kima (Tridacna gigas). Mindazonáltal a rendszerre egyre nagyobb nyomás nehezedik a belső dinamika (pl. változó kulturális értékek, meggyengült szokásjog) és a külső erők (pl. illegális halászat, éghajlatváltozás, tengerszennyezés) miatt. Az alkalmazkodási ciklus és a pánarchia keretrendszerének felhasználásával végzett elemzés azt sugallja, hogy a Hygeralai megőrizte az alkalmazkodási képességét az említett sokrétű kihívásokra adott válaszként. Ez a kutatás elősegíti az olyan helyi tudásrendszerek, mint a Hygeralai, szerepének megértését a befogadó és fenntartható erőforrás-gazdálkodásban. A MEB keretrendszer elősegíti a helyi és a tudományos tudásrendszerek közötti episztemikus méltányosságot, és szilárd elméleti alapot nyújt a közösségi alapú szakpolitika-fejlesztéshez. Tudományos szempontból ez a tanulmány hozzájárul a környezeti antropológiához, a TEK tanulmányozásához és a társadalmi-ökológiai rendszerek kutatásához, miközben az őslakosok tudásának a méltányos és kontextus-specifikus gazdálkodási stratégiákba való integrálására irányuló erőfeszítésekhez is hozzájárul, különösen Maluku és Indonézia külső szigetein.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    HUMAN-NATURE IN INDONESIA-MALUKU: HYGERA LAI: HERITAGE TO ECOLOGY PROTECT IN LUANG ISLAND
    (2022-03-31) Kissiya, Efilina; Biczó, Gábor
    Luang Island is a small island located near Timor Leste and southwest of Australia. Geographical location, global economic considerations, global climate, and the policies of the Indonesian government all have an impact on the existence and culture of the Luang Island people. The people of Luang Island have local wisdom called Hygera Lai that assists them in developing a relationship with nature. The purpose of this study is to examine the relationship between Hygera Lai and the environment among Luang Island residents. This is a qualitative study using an ecological anthropological lens. Content analysis was used to analyze the data collected. This study establishes a link between Hygera Lai and the Luang people's natural environment.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Indigenous Knowledge and Environmental Governance – A Local Wisdom-Based Approach in Indonesia (Literature Review)
    (2025-03-31) Kissiya, Efilina; Biczó, Gábor
    This paper aims to explore how indigenous communities in Indonesia play an important role in environmental management based on local wisdom that has been passed down through generations. The method used in this study is descriptive qualitative research. The data for this study were obtained through a literature review. The method employed is descriptive qualitative analysis, examined through various social, anthropological, and environmental theories. These theories highlight the close relationship between social norms, ecological knowledge, and environmental sustainability. The results of the literature study indicate that various indigenous communities in Indonesia implement sustainable ecological systems through traditional conservation practices, such as the subak system in Bali, sasi for marine and terrestrial resources in Maluku, and prohibitions on indiscriminate tree cutting in Waerebo and among the Baduy community. This system is based on cultural and spiritual values that emphasize the balance between humans and nature. However, the continuity of this indigenous system faces challenges from modernization, the exploitation of natural resources, as well as changes in land use policies and marine environmental pollution. Therefore, this study emphasizes the importance of legal protection and inclusive policies that recognize the rights of indigenous communities in environmental management. Integrating local wisdom with modern conservation policies is a strategic step towards achieving sustainable development based on the participation of indigenous communities. This study contribute to social cultural and environment areas.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    The Local Wisdom of Luang Islands: ‘Hygeralay’ of History Aspect
    (2024-04-08) Kissiya, Efilina; Biczó, Gábor
    This research aims to identify hygeralai from a historical aspect as one of the local types of local knowledge that lives in the indigenous community of Luang Island, Maluku Province, Indonesia. This research uses a qualitative research method with a historical approach. Data collection techniques in this research through in-depth interviews, field observations and literature studies. The analysis technique used in this research is historical analysis. The results of field research show that the etymology of hygeralai began as a sign of identity, a sign of ownership, a sign of territorial boundaries and used by the ancestors of Luang Island at that time. In its development, it underwent changes related to several attributes and organization when Protestant Christianity entered. The results of exploration in the field show that the etymology of hygeralai is also influenced by the environment and geography. This is evidenced by its affiliation with one of the plants that grow on Luang Island, the koli tree. From this affiliation material, it is also important to display the position of Luang Island in the division of flora in Indonesia according to Wallacea and Weber line. Thus, we can analyze the history of plant movements used by the ancestors in etymology of hygeralai . The hygeralai research results from this historical position are then compared in general with other terms in Maluku related to environmental and natural resource management. The results of this research contribute to local history, especially the management of natural resources based on local wisdom in coastal communities and border areas.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    The Local Wisdom Of Luang Islands: 'Hygeralai' Of History Aspect
    (2024) Kissiya, Efilina; Biczó, Gábor