Szerző szerinti böngészés "Koltay, Ilona"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A broilercsirke és a pecsenyekacsa ileálisaminosav-emésztőképességének összehasonlításaDublecz, Fanni; Bustyaházai, László; Pócza, Szabolcs; Takaró, Viktória; Husvéth, Ferenc; Pál, László; Márton, Aliz; Such, Nikoletta; Koltay, Ilona; Dublecz, Károly; PhD hallgatóTétel Korlátozottan hozzáférhető A hazai sertéstenyésztés az ammónia emisszió tükrében -Koltay, Ilona; Benedek, Zsuzsanna; Hegedűsné Baranyai, Nóra; Wágner, László; Such, Nikoletta; Dublecz, Károly; PhD hallgatóBecslések szerint az Európai Unióban az ammónia (és nitrogén) emisszió 80- 90%-áért az állattenyésztés a felelős. Az állatfajonként kibocsátott ammónia mennyisége eltérő az adott gazdasági állatfaj populációméretétől és korcsoport megoszlásától függően az egyes országokban, de elmondható, hogy az elsődleges ammónia kibocsájtók a szarvasmarha, a sertés és a baromfi ágazatok. Kutatásunk a magyarországi sertéságazat nitrogén és ammónia emissziójának pontos meghatározásához igyekezett megbízható adatokat szolgáltatni a sertésállomány korcsoportonként, tartási és takarmányozási fázisonként való felmérésével, valamint a trágyakezelés –tárolás és –kijuttatás módozatainak feltérképezésével. Reprezentatív mintavétellel a teljes magyarországi sertésállomány 10 %-áról nyertünk adatokat az ammónia emisszió bázisévére, 2005-re, míg 19,2%-áról 2015-re vonatkozóan. A kapott adatokból végzett takarmányozási gyakorlatra vonatkozó vizsgálataink eredményeként, pontosabb képet kaptunk a sertéstakarmányozás jelenlegi hazai színvonaláról és az ammónia emissziót befolyásoló legfontosabb paraméterekrőlTétel Korlátozottan hozzáférhető Probiotikumos kiegészítő hatása a takarmány táplálóanyagainak látszólagos emészthetőségére lovakkal végzett kísérletbenSuch, Nikoletta; Koltay, Ilona; Ujj, Zsófia; Bányai, Adél; Bartos, Ádám; BSc, MSc hallgató; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóMunkánkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy egy probiotikus készítmény milyen mértékben befolyásolja az etetett takarmány egyes táplálóanyagainak látszólagos emészthetőségét, valamint hatással van-e a vastagbél pH-jára és mikroflórájára lovak esetében. A kísérletet 4 kifejlett, átlagos testtömegű lóval végeztük. A kezelés megkezdése előtt valamennyi lóval fűszénát (1000g/ 100 kg élőtömeg (ÉT)), valamint (80 g/ 100 kg élőtömeg (ÉT)) nedvesített roppantott zabot etettünk naponta kétszer. Az első bélsár mintákat a vizsgálatok megkezdése után 7 nappal vettük. A mintavételt követően a lovak takarmányát, 40 ml probiotikus készítménnyel egészítettük ki, melyet két részre osztva, a zabhoz keverve etettünk hét napon át. Ezt követően, valamint a probiotikum etetésének befejezése után 7 nappal a bélsár mintavételt megismételtük. Meghatároztuk a takarmány és bélsár minták szárazanyag, nyersfehérje, nyersrost és savban nem oldódó hamu (AIA) tartalmát. Utóbbi az emésztési együtthatók meghatározásakor indikátorként szolgált. Valamennyi mintavételi időpontban megvizsgáltuk a friss bélsár pH-ját, valamint a tejsav termelő baktériumok számát is. Egy héttel a probiotikum etetésének befejezését követően a szárazanyag emészthetősége11%-kal, a nyersfehérjéé 12%-kal, a nyersrosté 18%-kal szignifikánsan (p<0,05) megnőtt a kísérlet kezdetén mért értékekhez képest. A pH értékét a probiotikus készítmény nem befolyásolta jelentősen. A tejsavbaktériumok száma közvetlenül a kezelés után nem változott jelentősen, egy héttel később azonban közel ötszörösére nőtt. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy a probiotikum kiegészítő eredményesen használható lovak takarmányában az egyes táplálóanyagok emészthetőségének javítására.