Munkánkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy egy probiotikus készítmény milyen mértékben befolyásolja az etetett takarmány egyes táplálóanyagainak látszólagos emészthetőségét, valamint hatással van-e a vastagbél pH-jára és mikroflórájára lovak esetében. A kísérletet 4 kifejlett, átlagos testtömegű lóval végeztük. A kezelés megkezdése előtt valamennyi lóval fűszénát (1000g/ 100 kg élőtömeg (ÉT)), valamint (80 g/ 100 kg élőtömeg (ÉT)) nedvesített roppantott zabot etettünk naponta kétszer. Az első bélsár mintákat a vizsgálatok megkezdése után 7 nappal vettük. A mintavételt követően a lovak takarmányát, 40 ml probiotikus készítménnyel egészítettük ki, melyet két részre osztva, a zabhoz keverve etettünk hét napon át. Ezt követően, valamint a probiotikum etetésének befejezése után 7 nappal a bélsár mintavételt megismételtük. Meghatároztuk a takarmány és bélsár minták szárazanyag, nyersfehérje, nyersrost és savban nem oldódó hamu (AIA) tartalmát. Utóbbi az emésztési együtthatók meghatározásakor indikátorként szolgált. Valamennyi mintavételi időpontban megvizsgáltuk a friss bélsár pH-ját, valamint a tejsav termelő baktériumok számát is. Egy héttel a probiotikum etetésének befejezését követően a szárazanyag emészthetősége11%-kal, a nyersfehérjéé 12%-kal, a nyersrosté 18%-kal szignifikánsan (p<0,05) megnőtt a kísérlet kezdetén mért értékekhez képest. A pH értékét a probiotikus készítmény nem befolyásolta jelentősen. A tejsavbaktériumok száma közvetlenül a kezelés után nem változott jelentősen, egy héttel később azonban közel ötszörösére nőtt. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy a probiotikum kiegészítő eredményesen használható lovak takarmányában az egyes táplálóanyagok emészthetőségének javítására.