Szerző szerinti böngészés "Kozma, Ferenc Sándor"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A kortikoszteron testtömegfüggő hatása örvös légykapó fiókák növekedésére
    Kozma, Ferenc Sándor; Lendvai, Ádám Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A növekedés és kortikoszteron kapcsolata nem teljesen feltárt terület, ahol az utóbbi években új hipotézisek is születtek. Az egyik ilyen hipotézis szerint a növekedési körülmény függésében a kortikoszteron eltérő kapcsolatban áll a növekedésért és fejlődésért felelős IGF-1 hormonnal, és emiatt a jobb körülmények között fejlődő fiókák esetén serkenti, míg rosszabb körülmények között fejlődő fiókáknál gátolja a növekedést. Ezt a hipotézist teszteltük örvös légykapó fiókákon egy terepi kísérletben. A vizsgálat során a fiókákat különböző méretkategóriákba soroltuk, és az egyes kategóriákon belül a fiókák felét nem invazív módon kortikoszteronnal kezeltük. A kezelés negatívan befolyásolta a növekedés ütemét, de a kezelés hatását befolyásolta a fiókák kezdeti testtömege. Ugyanakkor sehol nem tapasztaltuk, hogy a kortikoszteron pozitívan hatott volna a növekedésre. A kísérlet során a fiókák ivarára is kontrolláltunk. Kísérletünk nem támogatja a vizsgált hipotézist, de fényt derít arra, hogyan hat a kezdeti testtömeg a kortikoszteron és növekedés közti összefüggésre. A hipotézis alaposabb teszteléséhez a későbbiekben tervezzük a kísérlet során vett vérmintákból meghatározni a plazma IGF-1 szintet és összevetni vele a kezdeti testtömeg, a növekedés és a kezelés adatait. Vizsgálatunk összességében tehát betekintést nyújt a fiókák növekedési pályáját meghatározó tényezőkbe és felveti azt a kérdését, hogy annak kontextus-függő szabályozása milyen hormonális mechanizmusokon keresztül valósul meg.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Gut Bacterial Communities in the Ground Beetle Carabus convexus
    (2024) Magura, Tibor; Mizser, Szabolcs; Horváth, Roland; Tóth, Mária; Kozma, Ferenc Sándor; Kádas, János; Lövei, Gábor L.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Szezon hatása a génexpresszióra nagyfejű csajkókban (Lethrus apterus)
    Kozma, Ferenc Sándor; Nagy, Nikoletta Andrea; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A környezet szezonális változásához az állatok eltérő stratégiák segítségével alkalmazkodnak. Egyik gyakori stratégia a dormancia, mely során az egyedek metabolizmusuk, életfolyamataik drasztikus redukálásával és viselkedésük megváltoztatásával vészelik át a kedvezőtlen időszakot. Egy másik stratégia az utódgondozás megléte, mikor a szülők saját erőforrásaikat az utódok túlélésének növelésébe fektetik. A szezon előrehaladtával az alkalmazott stratégiák váltják egymást, ami kiváló lehetőséget teremt ezek komplex vizsgálatára. Az egyedek génexpressziója jó indikátora lehet azoknak a háttérfolyamatoknak, melyek szerepet játszanak az egyedek viselkedésének kialakításában, és ezáltal az említett stratégiák szabályozásában is. Kutatásunk célja az volt, hogy nagyfejű csajkók természetes populációján vizsgáljuk a szezon hatását a génexpresszióra. Ennek érdekében teljes transzkriptom alapú differenciális génexpresszió analízist végeztünk. A génekhez funkcionális annotációt társítottunk. A differenciálisan expresszált géneket expressziós mintázatuk alapján klaszterekbe soroltuk, ezt követően a klaszterekben géndúsulási vizsgálatot végeztünk, hogy felmérjük az adott klaszterben felülreprezentált génontológiai funkciókat. Az elemzések során figyelembe vettük az egyedek ivarát is. A mindkét ivarban differenciálisan expresszálódott gének száma 4390 volt. Ezeket 41 klaszterbe rendeztük és kiválasztottunk három biológiailag releváns mintázatot és magas gén számot mutató klasztert, melyeket jelen tanulmányunkban részletesebben bemutattunk. Eredményeink bizonyították a szezon hatását nagyfejű csajkók természetes populációjának génexpressziójára és rámutatnak az ivar és szezon lehetséges interakciójára. Felmerült továbbá mindkét ivar esetében egy-egy viselkedéses jelleg meglétének lehetősége, melyek felderítésére további vizsgálatok szükségesek. Vizsgálatunk eredményei összhangban voltak a dormancia szabályozásával kapcsolatos szakirodalomban fellelhető eredményekkel és megerősítették azok érvényességét természetes populációkban is. A jövőben érdemesnek tartjuk folytatni az ehhez hasonló vizsgálatokat természetes populációkban, és javasoljuk a vizsgálat fejlesztését a dormancia időszaka alatt több mintavételi időpont kijelölésével.