A környezet szezonális változásához az állatok eltérő stratégiák segítségével alkalmazkodnak. Egyik gyakori stratégia a dormancia, mely során az egyedek metabolizmusuk, életfolyamataik drasztikus redukálásával és viselkedésük megváltoztatásával vészelik át a kedvezőtlen időszakot. Egy másik stratégia az utódgondozás megléte, mikor a szülők saját erőforrásaikat az utódok túlélésének növelésébe fektetik. A szezon előrehaladtával az alkalmazott stratégiák váltják egymást, ami kiváló lehetőséget teremt ezek komplex vizsgálatára. Az egyedek génexpressziója jó indikátora lehet azoknak a háttérfolyamatoknak, melyek szerepet játszanak az egyedek viselkedésének kialakításában, és ezáltal az említett stratégiák szabályozásában is. Kutatásunk célja az volt, hogy nagyfejű csajkók természetes populációján vizsgáljuk a szezon hatását a génexpresszióra. Ennek érdekében teljes transzkriptom alapú differenciális génexpresszió analízist végeztünk. A génekhez funkcionális annotációt társítottunk. A differenciálisan expresszált géneket expressziós mintázatuk alapján klaszterekbe soroltuk, ezt követően a klaszterekben géndúsulási vizsgálatot végeztünk, hogy felmérjük az adott klaszterben felülreprezentált génontológiai funkciókat. Az elemzések során figyelembe vettük az egyedek ivarát is. A mindkét ivarban differenciálisan expresszálódott gének száma 4390 volt. Ezeket 41 klaszterbe rendeztük és kiválasztottunk három biológiailag releváns mintázatot és magas gén számot mutató klasztert, melyeket jelen tanulmányunkban részletesebben bemutattunk. Eredményeink bizonyították a szezon hatását nagyfejű csajkók természetes populációjának génexpressziójára és rámutatnak az ivar és szezon lehetséges interakciójára. Felmerült továbbá mindkét ivar esetében egy-egy viselkedéses jelleg meglétének lehetősége, melyek felderítésére további vizsgálatok szükségesek. Vizsgálatunk eredményei összhangban voltak a dormancia szabályozásával kapcsolatos szakirodalomban fellelhető eredményekkel és megerősítették azok érvényességét természetes populációkban is. A jövőben érdemesnek tartjuk folytatni az ehhez hasonló vizsgálatokat természetes populációkban, és javasoljuk a vizsgálat fejlesztését a dormancia időszaka alatt több mintavételi időpont kijelölésével.