Szerző szerinti böngészés "Kuthy-Megyesi, Judit"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Comparative interpretation of community culture(2025) Kuthy-Megyesi, JuditPublikáció Korlátozottan hozzáférhető Közművelődési intézmények vezetőinek meglátásai a kulturális tanulásról(2026) Kuthy-Megyesi, JuditVizsgálatunk középpontjában a kulturális tanulás jelenségét feltáró jellegű vizsgálat áll, különös tekintettel annak közművelődési aspektusaira. Kutatásunk újszerűségét egyfelől annak tematikája, másfelől annak kvantitatív és kvalitatív módszereket ötvöző módszertani jellege biztosítja. Kevert vizsgálati módszert alkalmazó kutatásunk záró mérésében a kulturális tanulás kvalitatív vizsgálatát hat interjúalany válaszai alapján, öt vizsgálati terület érintésével elemeztük, Denzin-féle trianguláció (Sántha 2017) szerint. Az interjúválaszok elemzése (vö. Kvale, 2005) a megalapozott elmélet módszertana mentén, kódolási paradigma alkalmazásával (Gelencsér 2003) szöveges tartalomelemzés és Atlas.ti tartalomelemző program segítségével valósult meg. Vizsgálatunk legfontosabb eredménye a közművelődésben megvalósuló kulturális tanulás megalapozott elméletének előkészítése.Tétel Szabadon hozzáférhető Kulturális tanulás Magyarország közművelődési intézményrendszerében(2025) Kuthy-Megyesi, Judit; Takács-Miklósi, Márta; Juhász, Erika; Megyesi, Judit; Humán tudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Nevelés- és Művelődéstudományi IntézetNeveléstudományi értekezésünkben a kulturális tanulás sajátosságait térképeztük fel Magyarország közművelődési intézményeiben. Vizsgálatunkban célunk a 2000-es években végbemenő paradigmaváltások tükrében (vö. 1997. CXL. tv.; 2017. LXVII. tv., 20/2018. EMMI r.) feltárni a kulturális tanulás jellegzetességei. A téma elméleti keretét, illetve annak diszciplináris területi lehatárolását a kulturális tanulás hazai (Forray & Juhász, 2009; Juhász & Szabó, 2016; Juhász, 2017) és nemzetközi értelmezési keretei (Schoof et al., 2011; European Commission, 2016; Canadian Council On Learning, 2010), a téma tőkeelméletekbeli (különösen Bourdieu 1998) és közművelődés-történeti (Horváth, 1990; Kolvacsik, 2003; Sári, 2004; Juhász, 2016) gyökerei biztosítják. Kutatási kérdéseink: K1. Hogyan alakul át napjainkra a hazai közművelődési intézmények célközönsége, tevékenység- és intézményrendszere? K2. Milyen humánerőforrás bázissal rendelkezik a magyar közművelődési intézményrendszer a megújult feladatok ellátásához? K3. Milyen formális és informális kapcsolati hálóval rendelkezik egy-egy közművelődési intézmény? K4. Milyen területi különbségek és hasonlóságok figyelhetők meg a közművelődési intézményrendszer kulturális tanulási folyamataiban? K5. Hogyan érvényesülnek a közművelődési rendszerben felhalmozódó kulturális tőke és társadalmi tőke hátránykompenzáló funkciói? Vizsgálatunkban a kulturális tanulást a hazai közművelődési intézményrendszerben elemeztük, mérési tevékenységünk a közművelődési alapszolgáltatások alapján legerősebb intézményi jellemzőkkel bíró kulturális központokra/Agorákra és művelődési központokra irányult (N=197). A kvantitatív és a kvalitatív vizsgálati eredmények együttes értelmezésével, kombinált vizsgálati módszerrel valósítottuk meg kutatásunkat. Alkalmazott mérőeszközeink: 1. Statisztikai adatelemzés és mintavételi eljárás SPSS programcsomag segítségével: A közművelődés kvantitatív mutatóit a „Jelentés a közművelődési tevékenységekről” című adatok összegzik. (vö. EMMI, 2020a, 2020b, 2020c) A mérőeszköz segítségével a mintaintézmények (részmintavétel: N=6, egy intézmény/régió) kiválasztására is ebben a vizsgálati szakaszban került sor. 2. Strukturált háttérkérdőív: A kérdőíves vizsgálat a kiválasztott mintaintézmények (N=6) főbb kvantitatív, kulturális tanulásra vonatkozó mutatóit mérte, kiegészítési céllal. A háttérkérdőíves vizsgálat mellett kiegészítő gazdasági és társadalmi KSH adatokat is elemeztünk, illetve a kulturális tanulás lokalitásának tesztelése céljából lineáris regressziós vizsgálatot végeztünk el. 3. Dokumentumelemzési szempontrendszer: A mintaintézmények főbb dokumentumainak vizsgálata dokumentumelemzési szempontrendszer alapján valósult meg Atlas.ti tartalomelemző szoftver segítségével. 4. Félig strukturált vezetői interjús vizsgálat: Segítségével témánkat az egyes intézményvezetők személyes válaszainak segítségével elemeztük a dokumentumelemzéssel azonos elemzési módszerrel. A kvalitatív eredményekből együttesen összeállításra került a kulturális tanulás megalapozott elméletének első modellje. Eredményeink: H1) A pótló funkció már alig jellemző a közművelődési intézményekre, célcsoportok priorizálásában a konzerváló hatás azonosítható. Az intézmények a teljes lakosság megszólítására törekszenek, a kulturális tanulásra a kapcsolatteremtési és -ápolási/tőketermelő hatás, valamint az ismeretátadás jellemző. A tanulási tevékenységek során kulturális és társadalmi tőkeinvesztálás valósul meg. H2) Az intézményekben a munka törvénykönyve szerinti, teljes munkaidős foglalkoztatás a tipikus. Magas a fluktuáció, a terület szakembermegtartó ereje gyenge. Az önkéntesek és az iskolai közösségi szolgálatos diákok, közfoglalkoztatottak jelen vannak az intézményekben, bár elsősorban alkalmi jelleggel, kisegítői, támogatói feladatkörök ellátására. Számosságuk figyelemfelkeltő a területen, felelősségi körük heterogén. Az intézményekben az átjárhatóság az egyes feladatok között elsősorban azonos munkakörűek esetén jellemző. A továbbképzésekre való igény, és a képzéseken való részvétel jelentős a területen, de ennek financiális feltételeit az intézmények nem vagy alig tudják biztosítani, így a térítésmentes képzéseken való részvétel domináns. H3) A vizsgált intézmények társadalmi tőkéje meggyőző. Az együttműködő felek vonatkozásában kiemelkedő a fenntartóval, a szakterületi háttérintézményekkel, az érdekképviseleti szervezetekkel való formális együttműködés. Az informális partnerek sokszor a formalizált együttműködések mellett, azokat meghaladó személyközi kapcsolatok formájában erősítik a kulturális tanulási folyamatokat. A kapcsolatépítésben az intézményvezetőnek meghatározó szerepe van. H4) A kulturális tanulás univerzális jellemzőnek tekintendő a regresszió analízis tükrében. A terület univerzális kereteit az alapszolgáltatások, valamint az intézményrendszerre, a humánerőforrásra irányuló előírások adják. A lokalitás ezzel együtt a szakma jellemzője, a közművelődés kétpólusú szolgáltatás. Régiós szinten azonosíthatók eltérések a kulturális tanulások realizálódásában, ezeket számos ún. jógyakorlat alátámasztja. H5) A hátránykompenzáció fordított arányossága nem került igazolásra. Vizsgálati eredményünk az Alföld és Észak, illetve a Dunántúl nagyrégiók közötti különbségek azonosítása. A tiszántúli intézményekben erősebb a direkt szakmai szolgáltatás, a dunántúliaknál jellemző az intézmények sokféle, illetve közvetett felhasználása. Vizsgálatunkban a hátrányos helyzetű csoportok intézményhasználatát is bemutattuk. A dolgozat újszerűsége a kutatási módszerek kombinációjából, a téma sokféle megközelítést ötvöző módszertanából ered. Limitációi a téma nemzeti jellegéből, a vizsgálat alapsokaságából, a keresztmetszeti jellemzőkből, és az adatfelvétel időbeli korlátjaiból (2019-2023.) fakadtak.