Szerző szerinti böngészés "Liptai, Dalma"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Gazdálkodói tapasztalatok a zöldítésről Gyulaházán
    Liptai, Dalma; Pető, Károly; Kovács, Éva Katalin; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A Közös Agrárpolitika (KAP) 2015-ben új elemként vezette be a zöldítést, amely az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatot foglalja magába. A zöldítésnek három gyakorlata van: a terménydiverzifikáció, az állandó gyepterületek és az ökológiai jelentőségű területek fenntartása. A dolgozatom során a Gyulaházán elő gazdálkodókat kérdeztem meg a zöldítési tapasztalataikról. A kutatásom során primer és szekunder kutatás végeztem. A primer kutatás kérdőíves felmérésből és szakmai interjúból állt. Ezek elemzése után képet kaptam arról, hogy mit is gondolnak a gazdálkodók a zöldítésről. A gazdálkodók nem fogadták szkeptikusan a zöldítés bevezetését, kizárólag a többlet kötelezettségtől vonakodtak. A gazdák leggyakrabban a parlagon hagyott területet jelölik ki EFA-területként, főleg a növénytermesztő gazdaságok. A vegyes gazdaságok a nitrogénmegkötő növényekkel betelepített területtel fedezik a szükséges ökológiai jelentőségű területet. A gazdálkodók elismerik a zöldítési gyakorlat előnyeit (tápanyagután-pótlás, növényvédőszer használatának mérséklése). Hátrányként tekintenek a felmerülő többlet költségre, a többlet kötelezettségre. A helyi gazdák 50%-a előtérbe helyezi a fenntartható gazdaságot.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Toxinkötő hatása csókai cigája bárányok növekedési és vágási tulajdonságaira
    Liptai, Dalma; Oláh, János; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Napjainkban a juhtenyésztés jelentősége a hústermelésben nyilvánul meg. A hústermelés sikerességéhez jó testtömeggyarapodású, jó takarmányértékesítő képességgel rendelkező fajtákra van szükség. Ebben a kiváló minőségű takarmány is fontos szerepet játszik. A takarmányelőállítás során számos éghajlati-, agrotechnikai és tárolási viszonyok léphetnek fel, amelyek kedvezőek a penészgombák elszaporodására. A takarmányok szennyezői a penészgombák, amelyek másodlagos anyagcseretermékei a mikotoxinok. A mikotoxinok a gazdasági állataink szervezetére, egészségére, termelőképességére negatív hatással vannak. A szervezetbe bekerült mikotoxinok megkötésére mikotoxin kötő anyagokat használnak, amelyek segítenek semlegesíteni, illetve csökkenteni azok toxikus hatásait. Kísérletemet a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Állattenyésztési kísérleti telepén végeztem. A hízlalási kísérletembe csókai cigája bárányokat vontam be, aztán 2 csoportot alakítottam ki. Az egyik csoport az adott takarmányok mellé toxinkötőt is kapott, a másik csoport pedig a kontroll csoport volt. Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy a toxinkötő milyen hatással van az egyedek teljesítményére.