Szerző szerinti böngészés "Mónus, Ferenc"

Megjelenítve 1 - 12 (Összesen 12)
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A természetkapcsolat hatása a pszichés jóllétre az ökoszisztéma-szolgáltatások elméleti keretben
    Szegedi, Regina; Bernáth, Ágnes; Mónus, Ferenc; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A szakdolgozati munka fő fókuszában a két konstruktum címben felvetett, eddig igen sokat és sokféleképpen tanulmányozott viszonya áll, vagyis a természettel való kapcsolat különböző dimenzióinak az emberi jóllét különböző aspektusaival összefüggő vonatkozásai. A szakirodalmi áttekintésben a kutatás fókusza szempontjából releváns fogalmak és alapvető összefüggések tárgyalása után a témával kapcsolatos elérhető empirikus kutatási eredmények mind konzisztens, mind ellentmondó következtetéseire igyekszem rávilágítani. Be szeretném mutatni az elérhető tudásanyag ökoszisztéma-szolgáltatások elméleti keretbe való beilleszthetőségének jelentőségét, illetve azokat a hiányosságokat, amelyekkel kapcsolatosan információk eddigi kutatási eredmények alapján nem – vagy csak nagyon kis számban – állnak rendelkezésre, és amelyek viszonylatában igyekeztem kiterjeszteni kutatásomat. A természetkapcsolat fizikai és szubjektív típusa, azaz a természeti élmény és természetkapcsoltság nem feltétlenül azonos hatásai, a természetben eltöltött idő gyakorisága (dózisa), ezen természeti élmények különböző megvalósulási csatornákban történő vizsgálata, illetve az emberi jóllét összetett konstruktumának különböző aspektusai tudomásom szerint nem szerepeltek még egyetlen, ezen jelenségek összefüggéseit feltárni igyekvő, átfogó tanulmányban, az általam operacionalizált változókkal. Az általam fellelt kutatási eredmények egyike sem támaszkodott mindezidáig a pozitív pszichológia PERMA mérőeszközének alkalmazására, amelynek a használata véleményem szerint lényeges információkkal gazdagíthatja a pszichés jóllét és a természetkapcsolat összefüggéseire vonatkozó eddigi kutatási eredményeket, hiszen ennek a modellnek éppen az az előnye, hogy az említett konstruktum eddig is már számos alkalommal szeparáltan tanulmányozott különböző aspektusainak egyidőben történő, mégis szétszálazható vizsgálatára ad lehetőséget.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Egyetemi hallgatók környezettudatossága a materializmus, az élettel való elégedettség, a politikai, illetve a pandémiával kapcsolatos nézeteik függvényében
    (2022-10-19) Mónus, Ferenc; Béres, Tamás; Sipos, Flórián
    Recently, an increasing focus has been made on studying environmental problems and the related social phenomena. Understanding the environmentalism and its influencing factors in the case of higher education students can greatly help the preparation and identification of sustainability policies and educational practices in higher education institutions. In this study, we investigated environmental attitudes and pro-environmental behavior of students at 17 Hungarian universities as a function of a number of hypothesized influencing factors. These included materialistic values, life satisfaction, political views, and views on the Covid-19 pandemic. According to our results, these were all related to environmentalism. More environmentally conscious students were less materialistic, less right-wing in their political views, more satisfied with their lives, and also differed in their views on pandemic issues. Beside a weaker impact of environmentalism and political views, life satisfaction was largely influenced by the relative financial situation perceived by respondents.
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Eredményesség és mérése a fenntarthatóságra nevelésben
    (Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2024-06) Mónus, Ferenc; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A gyermekek és a fiatalság a jövő záloga, ugyanígy a gyermekek és a fiatalság oktatása, nevelése is az. Ha hajlandóak vagyunk meglátni és elismerni, hogy az emberiség környezet átalakító tevékenysége során olyan messzire ment el, hogy már saját gyermekeink, sőt talán saját magunk biztonságos környezetét veszélyeztetjük, és ha ezen változtatni akarunk, akkor az egyik legkézenfekvőbb út az oktatás környezeti indíttatású átalakítása. Oktatási intézményeink oktatási és nevelési gyakorlatát úgy kell meghatározni és megvalósítani, hogy ezek a környezetéért felelősséget vállaló ember és társadalom felé való átállást szolgálják. Szükség van tehát az oktatási és nevelési gyakorlat átalakítására. A könyvben a fenntarthatóságra nevelés hazai folyamatainak áttekintését követően esettanulmányok formájában mutatja be a szerző kutatásaimat a következő területeken: egy felsőoktatási intézmény (a Nyíregyházi Egyetem) fenntarthatóságra nevelési tevékenységének leíró összegzése; a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő szemlélet változásának nyomon követését megalapozó kvantitatív mérési módszerekkel kapcsolatban fennálló dilemmák; a fenntarthatóságra nevelés eredményességének kvantitatív vizsgálata különböző oktatási intézményekben ; a fenntarthatósághoz és a környezethez fűződő viszonyulást, attitűdöket vizsgáló egyéb kvantitatív kutatások.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Improving sustainability teaching by grouping and interrelating pedagogical approaches and sustainability competences: Evidence from 15 Worldwide Higher Education Institutions
    (2022) Lozano, Rodrigo; Barreiro-Gen, Maria; D'Amato, Dalia; Gago-Cortes, Carmen; Favi, Claudio; Martins, Ricardo; Mónus, Ferenc; Caeiro, Sandra; Benayas, Javier; Caldera, Savindi; Bostanci, Sevket; Djekic, Ilija; Moneva, Jose Mariano; Sáenz, Orlando; Awuzie, Bankole; Gladysz, Bartlomiej
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Intersexual size and plumage differences in tree sparrows (Passer montanus): a morphological study based on molecular sex determination
    (2011) Mónus, Ferenc; Szabó, Krisztián; Lózsa, Anita; Pénzes, Zsolt; Barta, Zoltán
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Környezetvédelem és kiégés, avagy a kapcsolat feltárása
    Kiss, Barbara; Polonyi, Tünde Éva; Mónus, Ferenc; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatom célja a környezetvédelem, a kiégés, és a megküzdési mechanizmusok közötti összefüggések vizsgálata. Kutatásom során azt vizsgálom, hogy a környezetvédelemmel foglalkozó személyek esetében előfordul-e jelentősebb mértékben kiégés, mint másoknál. A környezetvédők által leggyakrabban alkalmazott megküzdési stratégiákat is kutatom, valamint azt, hogy ezek milyen hatással vannak a kiégésre, és milyen szerepet játszanak annak esetleges megelőzésében. A dolgozat alátámasztásául két fókuszcsoportos beszélgetés is szolgál. Ez alapján felállított hipotéziseimet kérdőíves eljárással vizsgálom. Ennek eredményeképp megállapítható, hogy a környezetvédők között nagyobb a kiégés előfordulása, mint más személyeknél, illetve hogy ezek az emberek számottevően érzelmi fókuszú megküzdést alkalmaznak.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Mezei verebek csapatos táplálkozásának vizsgálata
    (2010) Mónus, Ferenc; Barta, Zoltán; Liker, András; Juhász-Nagy Pál doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar --
    Értekezésemben a csapatos táplálkozás során ható, az egyedek viselkedési döntéseit befolyásoló tényezőket vizsgáltam. Az értekezés gerincét a szociális táplálékkereső taktikák, azaz a keresgélő és a potyázó taktika közötti választás vizsgálata alkotja. E választás érdekessége, hogy az egyedeknek csapattársaik viselkedését is számba véve kell e taktikák használata között dönteni. Könnyen belátható, hogy a potyázással, azaz a társak által talált táplálékfoltokhoz való csatlakozással elérhető nyereség kicsi lesz, ha a csapatban már sokan használják ezt a taktikát. Viszont amikor sok a csapatban a táplálékot magának felkutató – keresgélő – egyed, akkor a potyázás nyeresége magas, mivel a sok egyed által talált táplálékon kevés potyázó osztozik. A két taktika közötti döntést számos tényező befolyásolhatja, amelyek közül értekezésemben vizsgáltam külső környezeti tényezőket (pl. predációs veszély), a csapat szerkezetéből adódó tényezőket (pl. relatív térbeli pozíció), és az egyed belső tulajdonságaitól, illetve a csapatösszetételtől függő tényezőket (pl. dominanciarang). Kimutattam, hogy a mezei verebek csapataiban a ragadozóknak jobban kitett, veszélyesebb helyeken nő a potyázás használatának aránya. Eredményeim arra is fényt derítenek, hogy ez a növekedés nem áll összefüggésben a ragadozók figyelésének növekedésével, tehát valószínűleg nem a ragadozók és a csapattársak figyelésének kompatibilitása miatt következett be, hanem inkább energetikai megfontolások következtében, mivel a ragadozóknak jobban kitett helyen bizonytalanabb lehet a táplálkozás. Valószínűleg a bizonytalanabb táplálkozási lehetőségek jobb hihasználását teszi lehetővé nagyobb predációs kitettség esetén a csapatok szinkronizáltabb érkezése a táplálékfolthoz. Továbbá, szintén a táplálkozás és a tartalékok kívánt szintjének elérésének bizonytalanságát sejteti, hogy a madárcsapatok a predációs kitettség növekedése esetén sem csökkentették táplálkozási aktivitásukat. A keresgélő – potyázó taktikák használatát tekintve kimutattam továbbá, hogy a csapat közepén táplálkozó egyedek gyakrabban használják a potyázó táplálékkereső taktikát, mint a csapat szélén táplálkozó egyedek. Továbbá úgy tűnik, hogy nagyobb predációs veszély esetén a csapat közepén táplálkozó egyedek azok, amelyek nagyobb mértékben képesek növelni a potyázó taktika használatának arányát, így elsősorban ezek az egyedek járulnak hozzá ahhoz, hogy nagyobb predációs kitetettség esetén megnő a csapatban a potyázás használatának aránya. Egyedileg jelölt madarak megfigyelésével sikerült alátámasztani, hogy a mezei verebek verekedési sikere összefüggésben áll táplálékkereső viselkedésük számos jelemzőjével. A verekedésben sikeresebb egyedek gyakrabban használják összességében a potyázó taktikát, míg a potyázási viselkedést részletesebben vizsgálva kiderült, hogy gyakrabban találnak táplálékfoltot a potyázás agresszív formáival és ritkábban a potyázás nem agresszív fomáival. Ezen felül sikerült megmutatni, hogy a verekedési siker változatosságát a hímek esetében a fekete torokfolt méretének változatossága magyarázza legnagyobb mértékben, a sikeresebb verekedőknek nagyobb torokfoljuk van. A tojóknál nem találtunk ilyen összefüggést. E vizsgálatok megerősítik a korábbi terepi megfigyelésekből származó azon feltételezéseket, miszerint e csapatokban az egyedek között dominanciarangsor alakul ki, illetve valószínűsítik, hogy legalább a hímek esetében, a fekete torokfolt mérete a dominanciarangot jelölő jelzésként működik. In my PhD thesis, I investigated the factors affecting the behavioural decisions of individuals during group-foraging. The primary aim of my thesis was to investigate the use of the producer and the scrounger social foraging tactics. Producers are flock members actively searching for their own food discoveries, while scroungers join to the food patches discovered by producers. When deciding whether to produce or to join others, individuals have to consider the behaviour of their flockmates when making their own behavioural decision. It is obvious that the gain from scrounging must be low when this tactic is widely used in the flock. However, its gain must be high when there are many individuals in the flock finding new food patches. Many factors may affect the choice between these two tactics. Out of these I investigated factors of the external environment (e.g. predation hazard), factors originating from the spatial structure of the group (e.g. within-flock spatial position), as well as factors originating from individual properties and group composition (e.g. dominance hierarchy). I showed that in flocks of tree sparrows the use of the joining behaviour increases when the birds forage under higher predation hazard. However, this increase in the joining frequency was not attributable to the compatibility between scanning for flockmates and for predators, but supposedly it may be due to the risk-averse nature of the scrounging foraging tactic. Presumably, increased predation risk makes foraging opportunities more uncertain. Highly synchronized arrival of individuals at the feeder under higher predation risk may also be due to its better efficiency regarding food exploration under uncertain conditions. Moreover, sparrow flocks did not reduce their foraging activity under high risk of predation, also suggesting the uncertainty of foraging opportunities and of attaining an energy level high enough to survive the night. In relation to the use of producer and scrounger tactics, I also showed that individuals in the middle of the group use the joining behaviour more frequently than individuals at the edges. My results suggest that with the increase of the predation risk flock members in the middle of the group are those that use the scrounger tactic with an increased frequency. Consequntly, these individuals are primarily responsible for the increase of joining tactic use under high risk of predation. Observations of individually identified birds revealed that the fighting success of tree sparrows correlated with several aspects of their food finding behaviour and plumage characteristics. Sparrows winning higher proportion of their fights use the joining behaviour more frequently. However, investigating different forms of joining behaviour reveals that dominant birds find food patches more frequently by means of aggressive joining and less frequently by means of non-aggressive joining. A major proportion of the variance of the fighting success of males could be explained by the size of the black bib; individuals with a greater bib had higher fighting success. In contrast, in females we did not find significant correlation between figthing success and bib size. These results confirm previous assumptions based on non-systematic field observations, which suggested that the flocks of tree sparrows are dominance-structured. Moreover, my results suggest that the size of the black bib – at least in males – has status signal funcion.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Természettel összhangban = önmagunkkal összhangban?
    Bognár, Éva; Mónus, Ferenc; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban a természettel való kapcsolat és egyes a jóllétünkhöz kötődő konstruktumok összefüggéseit vizsgáltam. Hipotéziseim arra irányultak, hogy a természetben töltött idő, a természettel való kapcsolatunk, környezeti identitásunk vajon hatással van-e a mentális jóllétünkre, rezilienciánkra valamint a proaktív megküzdésünkre.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    The psychological consequences of the ecological crisis: Three new questionnaires to assess eco-anxiety, eco-guilt, and ecological grief
    (2022) Ágoston, Csilla; Urbán, Róbert; Nagy, Bence; Csaba, László; Kőváry, Zoltán; Kovács, Kristóf; Varga, Attila; Dúll, Andrea; Mónus, Ferenc; Shaw, Carrie A.; Demetrovics, Zsolt