Szerző szerinti böngészés "Magyar, Attila"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az enyhe értelmi fogyatékos fiatalok érzelmi életeMagyar, Attila; Mező, Katalin; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarA dolgozat főtémája az enyhe értelmi fogyatékossággal élő fiataloknak az érzelmi élete. Tehát, hogy hogyan élik meg a különböző helyzeteket, szituációkat a társas kapcsolataikon belül, külön figyelmet szentelve a párkapcsolatokra. A kutatás azzal foglalkozik, hogy hogyan élik meg fogyatékosságukat, hogyan tudnak különböző szituációkban érvényesülni? Ezeken felül a konfliktusok kezelését is vizsgálja a dolgozat. A hangsúly azon van, hogy értelmi fogyatékosságuk ellenére, hogyan élik meg az érzelmeket, melyeket kívülről kapnak, illetve hogyan tudják saját érzéseiket, érzelmeiket adott esetekben lekommunikálni? A dolgozat szakirodalmi részén túl a kutatási adatai interjúkból származnak.Tétel Szabadon hozzáférhető „Dabitur vobis in illa hora” – Kiegészítések Dr. Huzella Tivadar életrajzához(2014-09-07) Magyar, Attila„DABITUR VOBIS IN ILLA HORA” – NOTES TO THE BIOGRAPHY OF TIVADAR HUZELLA. Certain data from the biography of Tivadar Huzella, the anatomy professor of the University of Debrecen, then later one of the Budapest University, are falsely transferred from one essay to another. he book by Imre Törő puts his birthplace to Nagyvárad, however his family was already living and trading in Budapest in 1886, when he was born. he other false information about him is the date of his death: he died on July 11, 1950 at a reserach station established in his property in Alsógöd. Mostly the right date is used, however Imre Törő, Professor of Anatomy and Doctor of Academy for an unkown reason propagates the date of 1951 through his writings about Huzella.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az erdélyi kopasznyakú tyúk tojástermelésének leíró jellemzése néhány mutatószámon keresztülMagyar, Attila; Posta, János; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz állattenyésztés célja az évről évre javuló hozam elérése és a genetikai fejlődés, valamint az állategészség megőrzése. Sajnos a genetikai fejlődéssel együtt jár a genetikai beszűkülés. Éppen ezért van szükség az őshonos fajták génmegőrzési programjára, ez az egyik legfontosabb része az állattenyésztésnek. Az erdélyi kopasznyakú tyúkot az 1950-es évek elejétől Gödöllőn nemesítették fehér, kendermagos és sárga színben. A mai génbanki állományban már csak a fekete, fehér és kendermagos színben szaporítják önálló fajtaként. A vizsgálatom célja az erdélyi kopasznyakú tyúk három változatának (kendermagos, fekete és fehér) összehasonlítása tojásaik jellemzői alapján: tojás súlya, magassága, szélesség, tojásindex, tojássárgája színe és súlya, a tojásfehérje súlya, valamint a tojáshéj vastagsága. Eredményeim szerint tojásainak tömege a kísérletem alapján 54-60 gramm közé tehető melyből 54-55 g átlagtömeg jön ki. Manapság egy tojóhibridtől 60-63 gramm tömegű tojásra számíthatunk. Ez a hosszú évtizedeken át tartó nemesítői munkának és szelekciónak köszönhető. Fontos megjegyezni, hogy takarmányozással is nagyon jó eredményeket lehet elérni a tojás méretét tekintve. A tojáshéj keménységét befolyásolhatjuk mészpótló takarmánykiegészítőkkel. A barna héjú tojások általában keményebbek, de a beltartalmat nem befolyásolják. A tojássárgájának zsírsav összetétele egyszerűen módosítható, ha a takarmányhoz zsírt adnak hozzá. Ugyanígy változtatható a vitamin és nyomelem értéke is, ha nagy mértékben növelik a takarmány vitamin és ásványi anyag tartalmát. A kísérletem célja a fajta termelésének megismerése és bemutatása volt. Megfigyeltem ahogy hétről hétre változnak az eredmények és tapasztaltam egészen meglepő értékeket is. A kutatás 7 hétig tartott, és minden héten 90 db tojást vizsgáltam meg kívülről, majd ezek közül 15-öt belső tulajdonságaik alapján. Akadt olyan hét amikor nem állt rendelkezésre a teljes elvárt tojásmennyiség, ilyenkor bepótoltam egy másik alkalommal. Az adatokat statisztikai szempontok alapján kiértékeltem, melyhez az IBM SPSS nevű programcsomagot használtam. Szignifikáns eltérés vizsgálatához Tukey post-hoc tesztet alkalmaztam P<0,05 megbízhatósági szinten. 26 Az eredmények kiértékelését követően, számomra a fekete kopasznyakú tyúk értékei bizonyultak a legjobbnak vásárlói szemszögből. A második helyen a fehér színváltozat, a harmadik helyen pedig a kendermagos színváltozat foglal helyet. A kísérlet által sikerült közelebb kerülnöm a tojástermeléshez, valamint rengeteg hasznos információt gyűjtöttem az erdélyi kopasznyakú tyúkkal kapcsolatban.