Szerző szerinti böngészés "Margitics, Marcell"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A sématerápia elméleti alapjai és hatékonysága a borderline személyiségzavarbanMargitics, Marcell; Égerházi, Anikó; DE--Általános Orvostudományi KarA sématerápia a kognitív irányzatok közé besorolt, analitikus és egyéb iskolák módszereit integráló módszer, melyet Jeffrey Young dolgozott ki a 90-es évek elején abból a célból, hogy alternatívát kínáljon azon betegségek kezelésére, melyekben a hagyományos kognitív terápiák nem bizonyultak elég hatékonynak (elsősorban személyiségzavarok, személyiségproblémák). Alapfelvetése, hogy minden embernek öt alapvető érzelmi szükséglete van, melyeket ha gyermekkorban nem elégítenek ki, összetett érzelmi, kognitív és szomatoszenzoros összetevőkből álló mintázatok alakulnak ki, melyek később sem hagyják kielégíteni az alapszükségleteket. Ezeket a mintázatokat nevezzük maladaptív sémáknak, a sématerápia célja pedig ezek megváltoztatása, hogy ezáltal lehetőség nyíljon az alapvető érzelmi szükségletek kielégítésére. A későbbi tapasztalatok azt mutatták, hogy bizonyos kórképekben a páciensek szinte minden maladaptív sémával rendelkeznek, így a kezelés átláthatóbbá tétele céljából az egy adott szituációban társultan megjelenő sémákkal és megküzdési módokkal dolgoztak, melyeket sémamódoknak neveztek. Biológiai szemszögből nézve a legelfogadottabb hipotézis az, hogy a sémák érzelmi és szomatoszenzoros összetevőit az amygdala, a kognitív komponenseit a hippocapus és a neokortex tárolja. A borderline személyiségzavar a „teátrális” személyiségzavarok csoportjába tartozó kórkép, melynek fő jellemzői az érzelmi instabilitás, az instabil interperszonális kapcsolatok, a visszatérő krónikus ürességérzés, az önkárosító magatartás és az imupulzivitás. Gyakoribb nőkben, prevalenciája 1-2% körüli. Kóreredete nem tisztázott, magyarázatára számos biológiai és pszichológiai szemléletű teória létezik. Kezelése nehézkes, melyben a pszichoterápiának kiemelkedő jelentősége van, a farmakoterápia csupán kiegészítő szerepet játszik, főleg antipszichotikumok és antidepresszánsok jöhetnek számításba. Jelenleg nincs olyan módszer, amit az orvostudomány ideálisnak tart a BPD kezelésére, sokféle pszichodinamikus- és kognitív terápia ismert de meglehet, hogy ezt a rést pont a sématerápia hivatott betölteni. Négy tudományos publikációt ismertem meg, ami a sématerápia hatékonyságát kutatja a határeseti személyiségzavarban. Közülük egy egyetlen esetet vizsgál, így módszertanilag megkérdőjelezhető, egy egyetlen esetekből álló sorozatot, kettő nagyobb esetszámú, a sématerápiát más pszichoterápiákkal összehasonlító tanulmány. Közülük az egyik a csoportos sématerápiát hasonlítja össze a BPD kezelésében szokványos terápiákkal, a másik - egy randomizált kontrollált vizsgálat- az egyéni sématerápiát az áttétel fókuszú pszichoterápiával. Az eredmények mindegyik publikációban bíztatóak, a sématerápiának számos jótékony hatása van egyéni- és csoportterápiaként alkalmazva egyaránt. Más pszichoterápiákkal összehasonlítva hatékonyabbnak mutatkozik. Problémát jelent, hogy egy biztos konklúzióhoz több randomizált kontrollált vizsgálatra lenne szükség, mert az ez idáig végzett kutatások száma kicsiny, így nem lehet belőlük messzemenő következtetéseket levonni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A sématerápia elméleti alapjai és hatékonysága a borderline személyiségzavarbanMargitics, Marcell; Égerházi, Anikó; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Pszichiátriai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szemán-Nagy, Anita; Kovács, Attila; Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi Kar::Pszichológiai Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Pszichiátriai TanszékDiplomamunkám első részében a sématerápia elméleti alapjait mutatom be, írok annak kialakulásáról, módszereiről, valamint a sémaelmélet magját képező alapszükségletekről és sémákról. Fontosnak tartottam, hogy kitérjek a sémamódokra is, hiszen azokat pont a dolgozatom egyik témáját képező borderline személyiségzavarral kapcsolatban alkották meg. A második részben jellemzem a borderline személyiségzavart, szót ejtve annak tüneteiről, etiológiájáról és kezeléséről. A harmadik részben a tudományos cikkekről írok összefoglalót, melyek a sématerápia hatékonyságát kutatják a borderline személyiségzavarban. Négy ezen témával kapcsolatos cikket találtam, melyek közül kettő egyetlen esetet mutat be, kettő pedig más pszichoterápiákkal hasonlítja össze a sématerápiát. Összességében elmondható, hogy a sématerápia eredményesnek mutatkozok a borderline személyiségzavarban szenvedők kezelésében, de messzemenő következtetéseket még nem vonhatunk le, mivel még meglehetősen kevés kutatást végeztek a témában.