Szerző szerinti böngészés "Mester, Judit Lilla"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Oktatási szegregáció Magyarországon különös tekintettel a romákra
    Mester, Judit Lilla; Jóna, György; Debreceni Egyetem::Egészségügyi Kar::Szociális és Társadalomtudományi Intézet::Társadalomtudományi Tanszék; DE--Egészségügyi Kar
    Szakdolgozatom témájául azért választottam az oktatási szegregációt, mert úgy véltem Magyarországon jelenleg a hátrányos megkülönböztetés az élet szinte minden területén megmutatkozik, legyen szó munkavállalásról, az egészségügyi ellátórendszerről vagy a záró dolgozatom témáját megadó oktatási intézmények elkülönített neveléséről. Kíváncsi voltam arra, hogy új keletű dologgal állunk szembe akkor, ha oktatási szegregációról beszélünk, vagy ennek gyökerei egészen régről erednek. Szakdolgozatomban kiemelten foglalkozom a roma gyerekeket érintő elkülönített oktatással, amely mind a mai napig létező és sokat vitatott probléma. Záró dolgozatomban megemlítek egy szegregált oktatási intézményt, melynek működése éles vitákat, pereskedések sorozatát indította be, valamint egy telepi cigny kislány sikeres iskolai integrációjáról is beszámolok. Röviden felvillantom a cigány nép eredetének történetét is. A nemzetközi és magyarországi törvényi szabályozásról is szót ejtek a diszkrimináció tilalmával kapcsolatosan.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A speciális iskolák szerepe a mai magyar oktatásban
    Mester, Judit Lilla; Balogh, Erzsébet; Debreceni Egyetem::Egészségügyi Kar::Szociális és Társadalomtudományi Intézet; DE--Egészségügyi Kar
    A szegregáció és az integráció az oktatásban gyakran használt kifejezések. A szegregáció fogalom elkülönítést, míg az integráció beolvasztást, hozzácsatolást jelent. Az oktatásban a szegregáció valamely tanulói csoport elkülönített, szeparált oktatását, míg az integráció a különböző nevelést igénylő gyerekek együttnevelését, oktatását takarja. A törvény szerint az eltérő tantervű osztályokba azok a különleges gondozást igénylő gyerekek kerülnek, akiket az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság ide javasol. A vizsgálatban résztvevő gyógypedagógusok, inkább a szegregált oktatási formát tartják célravezetőbbnek a speciális szükségletű gyermekeknél. Munkámból adódóan is alkalmam nyílik gyógypedagógusokkal beszélni, akik szintén ezt a véleményt vallották. Többek között azzal indokolták véleményüket, hogy a gyermekek érdekében, jobban meg kellene becsülni a speciális iskolákat, hiszen az azonos képességű társaik között, nagyobb az esélye a sikerélménynek, kudarcok kevesebbet érik őket, és a szintén fogyatékkal élő toleránsabb társai felé. Azon felül, speciális eszközöket, más környezetet, más pedagógiai és módszertani ismereteket igényel az ilyen gyermekek oktatása. Ezekkel az érvekkel száll szembe a közoktatási törvény, aminek köszönhetően Magyarországon is, inkább az integrációt tartják a döntéshozók szem előtt, így a speciális iskolák szerepe a közoktatásban leértékelődik. Kutatásomban hipotéziseimre is szerettem volna választ kapni. Első hipotézisem, miszerint a mai oktatás rendszerünk befogadó, elfogadó, teljesen bizonyítást nyert. Még akkor is, amikor ez nem előnyös sem az ép, sem a fogyatékos tanulót tekintve. Második hipotézisem az volt, hipotézisem az volt, hogy azt feltételezem, hogy a speciális iskolákból kikerült gyerekeknek, kicsi esélyeik vannak a munka világában. Ezt a hipotézisemet vizsgálatom alátámasztja egyértelműen. Gondolom itt több tényező, pl: a fogyatékosság fajtája és mértéke is befolyásolja. A kérdőívem 32-kérdése utalt erre a hipotézisemre, ahol közepes átlag jött ki az értékelő skálán. Negyedik hipotézisem az volt, hogy, azt feltételezem, hogy a fogyatékkal élő gyermekeknek az oktatása, megfelelő szintű Magyarországon. Ez a feltételezésem is közepes értéket kapott, ezért arra a következtetésre jutottam, hogy vannak hiányosságok. Erre vonatkozó kérdés a 35-volt. Ennek ellenére nagyon nagy szükség lenne a speciális iskolákra, amit a kérdőívem 31-kérdésére adott válaszokból egyértelműen kiderül. Illyés (2002) foglalja össze azokat a gondolatokat, melyek szerint hosszú ideig a fogyatékos gyerekek többi gyerektől elkülönített nevelését jó megoldásnak tartották, és a szegregált iskolákat nem hátrányt fokozó, hanem hátrányt megszüntető céllal hozták létre. Létrehozásukban nem a gyógypedagógiai iskolák önlegitimáló érdekei, szegregáló szándéka, hanem a többségi iskola befogadó és megtartó képességének hiánya volt és maradt az oka az immár egy évszázada fennálló helyzetnek. Magyarországon a rendszerváltástól kezdve a fogyatékos gyerekeknek a többi gyerekkel történő együttnevelése a kívánatos.