Szerző szerinti böngészés "Mohsin-Abdullrahim, Rami"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Extracorporális Membrán Oxigenizáció (ECMO) a sürgősségi ellátásban
    Mohsin-Abdullrahim, Rami; Sira, Gábor Tihamér; Debreceni Egyetem Klinikai Központ - Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika; DE--Egészségügyi Kar
    Az extrakorporális membrán oxigenáció egy módja az extrakorporális keringéstámogatásnak és gázcserének, melyet leggyakrabban keringési illetve légzési elégtelenségben szenvedő betegeknél alkalmaznak. Az egyik legfontosabb eleme az ECMO-nak az oxigén transzportja a vérbe egy szemipermeábilis membránon keresztül. A keringés-,illetve légzéstámogatás ezen módját többnyire intenzív osztályokon és leggyakrabban gyermekgyógyászati kórképekben alkalmazták ezidáig. Az utóbbi évtizedben azonban az ECMO kezd teret hódítani a sürgősségi ellátásban is, beleértve akár a prehospitalis ellátást is (Mobile ECMO Unit). Ez egy meglehetősen komplex és költséges beavatkozás, amelyhez igencsak képzett személyzet és nagyon modern felszerelés is szükséges. Dolgozatomban igyekeztem összefoglalni az alábbi témáról szóló nemzetközi szakirodalmakat, tapasztalatokat és protokollokat.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Periarrest rhytmuszavarok oxyológiája
    Mohsin-Abdullrahim, Rami; Sárosi, Sándor; Debreceni Egyetem::Egészségügyi Kar; DE--Általános Orvostudományi Kar
    Szakdolgozatom készítésekor a periarrest ritmuszavarokat vizsgáltam mind gyakorlati, mind elméleti szempontból. Kutatást végeztem az Országos Mentőszolgálat debreceni mentőállomásán, az esetlapok retrospektív értékelésével. Kutatásom során 19819 esetlapot dolgoztam fel és értékeltem, amely 2015.01.01-től, 2015.07.31-ig tartó időintervallumot jelent. Ezekből 118 olyan esetet találtam, amelyek kritériumaimnak megfeleltek és segítettek hipotéziseim alátámasztásában. Öt hipotézist állítottam fel, melyből 2 igazolódott, 3 pedig nem. Első hipotézisem során azt feltételeztem, hogy minden alkalommal szinkron elektromos kardioverziót hajtottak végre, instabil állapotú tachyarrhythmiás betegeken. Ez a hipotézisem sajnos nem igazolódott. Második hipotézisem sem igazolódott, melyben azt feltételeztem, hogy inferior lokalizációjú STEMI és bradycardia együttes megléte esetén, a ritmuszavar kezelésére elsődlegesen választott gyógyszer a teofillin volt. Hamradik hipotézisem igazolódott, melyben azt felételeztem, hogy az ion-eltérések rendezésének érdekében, Ringer Fresenius infúziós oldatot és magnézium-szulfátot alkalmaztak együttesen vagy külön-külön. Negyedik hipotézisem szintén igazolódott, melyben azt feltételeztem, hogy ritmuszavarok kiváltotta rosszullétek hátterében legtöbbször keskeny QRS-el járó arrhythmia áll. Ötödik hipotézisem során azt feltételeztem, hogy pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegeknél, szívfrekvencia kontrollálására nem adtak Betaloc-ot. Ez a hipotézisem nem igazolódott.