Szerző szerinti böngészés "Motel, Petra Blanka"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A tanulmányi és a nem tanulmányi eredményesség összefüggése a családon belüli konfliktusokkal
    Motel, Petra Blanka; Ceglédi, Tímea; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A nevelés során elválaszthatatlan egymástól a család és az iskola. Nem véletlenül nevezik a családot az elsődleges szocializációs közegnek, az iskolát pedig a másodiknak. A gyermekek tanulmányi sikerességéhez és céljaiknak elősegítéséhez nélkülözhetetlen e két terület együttműködése (Kozma, 2001; Pusztai, 2015). A családban azonban vannak olyan élethelyzetek, amelyek megnehezítik a gyermekek boldogulását a tanulmányaik során. Ilyen akadályozó tényezők többek között a családi konfliktusok sokasága (Bander, és mtsai., 2015). A konfliktusokat csoportosíthatjuk a részvevők szerint, így beszélhetünk szülők közötti, testvérek közötti és szülő-gyermek közötti konfliktusokról (Pilinszki, Szabó, & Héra, 2015). Az iskolai eredményesség kapcsán pedig nemcsak a tanulmányi eredményesség mutatóit érdemes megvizsgálnunk, hanem ugyanekkora figyelmet kell fordítanunk a nem tanulmányi eredményesség mutatóira is. Utóbbi kategóriába tartozik: a képzésekre szánt időtartam, az iskolához fűződő viszony, a versenyeken való részvétel, illetve a továbbtanulási tervek (Pusztai, 2008). Kutatásunkban a családon belüli konfliktusok hatását vizsgáltuk a tanulmányi és nem tanulmányi eredményességre vonatkozóan. A Családon Belüli Konfliktusok és Eredményesség Kutatás 2023-2024 telén zajlott le. Online, önkitöltős kérőíveket alkalmaztunk és a felsőoktatási intézmények hallgatóit céloztuk meg. A kérdőívünk megosztása után, a továbbításoknak köszönhetően hólabda mintavétellel dolgozhattunk (N=101). Az eredményeink feldolgozásához az SPSS statisztikai programot használtuk. Eredményeink alapján a tanulmányi eredményességre egyik családon belüli konfliktustípus sem gyakorol jelentős hatást. A nem tanulmányi eredményességi mutatók esetében, már árnyaltabb képet kaptunk. A testvérkonfliktusok vizsgálata során található a leglazább kapcsolat. A szülők közötti és a szülő-gyermek konfliktusok esetében viszont vannak olyan nem tanulmányi eredményességi mutatók, amelyeket a konfliktusok gyakorisága képes befolyásolni, mint pl.: a jövőbeni tervek vagy a versenyeken való részvétel. A legerősebb reakciót talán a szülő-gyermek konfliktusok váltják ki, de ez nem minden mutató esetében érzékelhető markánsan.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Kortársbántalmazás és a kirekesztéssel való megküzdés
    Motel, Petra Blanka; Ceglédi, Tímea; Kovács, Karolina Eszter; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Az oktatási-nevelési intézményekben a gyermekek a játékon, a baráti kapcsolatok kialakításán és a tanuláson túl sajnos negatív impulzusokkal is találkoznak. Napi szinten fordul elő gyerekekkel, hogy bullying, azaz zaklatás áldozatává vállnak. Az elkövetők pedig a társaik (Hadházy, 2016). A hagyományos bullyingen túl ma már a technika fejlődése miatt a zaklatás az online térre is kiterjed. Ezt nevezzük cyberbullyingnek (Nagy, Körmendi, & Pataky, 2012). A bántalmazási folyamatok során nagy szerepe van a megküzdésnek, vagyis annak a reakciónak, amit egy-egy helyzet során tanúsítunk (Oláh, 2005). Fontos, hogyha megfelelő coping-technikát tudunk alkalmazni, akkor a későbbiekben hasonló probléma esetén már ellenállóak leszünk és tudni fogjuk, hogyan kell cselekedni, tehát rezilienssé válunk (Pikó & Hamvai, 2012). Kutatásunkban a zaklatási formák közül a kirekesztésre fókuszáltunk, továbbá a vele való megküzdést is vizsgáltuk. A BEST (Background Effects of Students – Today) felmérést egyetemi hallgatók körében végeztük 2020 tavaszán. Online kérdőívet alkalmaztunk, amely hallgatói csoportokban került megosztásra. A továbbosztásoknak köszönhetően hólabda mintavétellel dolgoztunk (N=157). Az eredményeket Excel táblázat segítségével elemeztük. Az eredmények alapján az áldozattá válás tényét növelheti a többségtől eltérő gondolkodásmód és külső megjelenés is. Az áldozatok az esetek legnagyobb részében nem kérnek segítséget, és előfordul, hogy önhibáztatásba vagy befeléfordulásba kezdenek. A megkérdezett egyetemi hallgatók körében nem valószínűsíthető, hogy a gyermekkorban elszenvedett kiközösítés a származás miatt történt volna. Az elszenvedett visszautasítás nem tűnik el nyomtalanul, hanem későbbi élethelyzetekben is előtörő emlékként jelenik meg.