Szerző szerinti böngészés "Mucsi, Imre"
Megjelenítve 1 - 10 (Összesen 10)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A magyar nemesített kendermagos tyúk értékmérő tulajdonságainak elemzése(2009) Benk, Ákos; Vidács, Lajos; Baginé Hunyadi, Ágnes; Mucsi, ImreTétel Szabadon hozzáférhető Állatjóléti és állategészségügyi aktualitások a legeltető juhászatban(2021-10-28) Mucsi, ImreThis review paper presents an outlook on animal welfare measures and two potential sheep deceases with the objectives to assist sheep grazing farms in the region. Animal protection and welfare have been controlled by legal acts since 1978. Optimal animal keeping technologies, conditions of pain-free transport and slaughtering are described in specific acts and regulations, deviations from these conditions are fined. In the last decade special attention was paid to a couple of recent sheep deceases internationally: blue-tongue and scrapie. The scrapie, is not a recently recognized decease, but veterinary science turned towards it again as a consequence caused by the problem a cattle BSE decease. Fortunately, Hungary has been free from the scrapie for nearly 50 years. The bluetongue decease was taken to Hungary in 2008 from Western Europe with some imported animals. Strict animal health measures however made it possible for our country to get rid of this decease by now.Tétel Szabadon hozzáférhető The analysing of value measuring features of Hungarian speckled hen(2009-12-21) Benk, Ákos; Vidács, Lajos; Baginé Hunyadi, Ágnes; Mucsi, ImreOur College has been dealing with the crossbreeding of two Hungarian speckled hen breeds, the bare-neck and the featheredneck, to maintain the breeds since 1977. Apart from the gene preservation, we endeavour to find the best way for the production-purpose utilisation of the speckled hen stock. On the basis of our experiments the laying hens can be used in small-scale egg production. As for meat production, these pure-breds cannot compete with the various types of the colour-feathered hybrid constructions available in Hungary. On the basis of the results of the cross-breeding with cock-lines of various hybrid types for direct production purposes we can conclude that the Hungarian speckled hen is suitable as a mother line to produce meat-type chickens in alternative breeding systems.Tétel Szabadon hozzáférhető Correlation between body condition change and reproduction parameters of Holstein-Frisian cows after calving(2010-12-01) M. J. Jónás, Edit; Mucsi, Imre; Komlósi, IstvánThe authors examined the body condition with relation to reproduction of Holstein-Friesian cows on three dairy farms in the South Plain region. During the examination they analyzed the data of 516 births of 494 Holstein-Friesian cows. They were trying to find correlation between the first service, the service period and the service rates. The examinations with regard to the correlations were different from the ones published in the professional literature. The body condition at the time of calving affected the interval from calving to the first service but not the conception rates or the service period. The examinations did not prove any correlations between body condition changes and reproduction.Tétel Szabadon hozzáférhető The evaluation of body condition scoring of Holstein-Friesian cows(2008-11-24) Mikó Józsefné Jónás, Edit; Mucsi, Imre; Komlósi, IstvánWe carried out the examinations on a farm of 500 cows where We examined the body condition of the stock every month. We recorded the body condition data together with the milk production and calving data. We analysed the daily milk production as well as the body condition. During the examinations we sought an answer how the body condition and the production level change during the lactation period.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A holstein-fríz szarvasmarhák kondíciója és egyes értékmérő tulajdonságai közötti összefüggések(2012) Mikó, Józsefné; Komlósi, István; Mucsi, Imre; Jónás, Edit; Állattenyésztési tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --Összefoglaló Dolgozatomban holstein-fríz szarvasmarhák kondíciója és egyes értékmérő tulajdonságai közötti összefüggéseket vizsgáltam. Vizsgálataimat nagyüzemi körülmények között tartott magyarországi szarvasmarha-állományokban készítettem (40 alkalommal 1503 tehén kondícióját bíráltam). Munkámban elemeztem a tejelő szarvasmarha-tenyésztés meghatározott területein (tejtermelés, szaporodás) a kondíciópontozás használatának lehetőségét, előnyeit, jelentőségét. Vizsgáltam a tehenek küllemi paramétereinek kapcsolatát a kondícióval. Elemeztem továbbá a kondíció öröklődhetőségét és a genotípusos és fenotípusos korrelációkat. A tejtermelés és a kondíció kapcsolatának vizsgálatakor megállapítottam, hogy a laktáció alatt a napi tejtermelés 2,5-3,0 kondíciópontszám mellett ingadozik legkevésbé. A laktáció 100. napjáig megtermelt tej mennyiségét kedvezőtlenül befolyásolta az alacsony elléskori kondíció (KP=2). A reprodukciós paraméterek elemzésekor öt mutató (első termékenyítésig eltelt napok száma, első termékenyítéstől az újra fogamzásig eltelt napok száma, elléstől az újra fogamzásig eltelt napok száma, termékenyítési index, első termékenyítésre vemhesült tehenek aránya) alakulását mutatom be. Megállapítottam, hogy az ellés utáni kondíciócsökkenés negatívan befolyásolja az első termékenyítésig eltelt időszak hosszának alakulását. Ez az időszak az elléskor 2,5 és 3,5 pontszám közötti kondíció pontszámú egyedeknél a legrövidebb. A termékenyítési index alakulására a kondíciónak nincs hatása. A kondíció és a testsúly kapcsolatának vizsgálata korreláció-analízissel (Pearson-féle korrelációs együttható) és lineáris regresszió-analízissel történt. Az elléskor mért élősúly és a kondíció között közepes, vagy szoros kapcsolatot tapasztaltam (r=0,49-0,56). A laktáció különböző időszakaiban, az 1. és a 6. próbafejés között egy pont kondíciópontszám különbség 24 kg (2. laktáció) és 89 kg (1. laktáció) közötti testsúlykülönbséget jelentett eltérő laktációszám mellett. A küllemi bírálatok elemzésekor a kondíció és a leíró (lineáris) küllemi tulajdonságok, valamint a fő bírálati tulajdonságok kapcsolatának vizsgálatát végeztem. A küllemi bírálatok eredményei a laktációszám emelkedése mellett romlanak, a lineáris tulajdonságok általában laza kapcsolatot mutatnak a kondícióval. Az élesség negatív, az erősség pozitív laza kapcsolatban van a kondícióval. A laktációk számának növekedése és a kondíció emelkedése egyaránt pozitívan befolyásolja a testpont alakulását. A kondíció és a tejelőjelleg közötti kapcsolat feltárásakor negatív összefüggést tapasztaltam a két tulajdonság között. A kondíció öröklődésének vizsgálatakor 420 bika 1981 leányának adatát elemeztem. A kondíció öröklődhetőségi értéke 0,25 és 0,49 között változott. Summary In my thesis I examined the correlation between the body condition and the valuable parameters of the Holstein – Friesian cows. My examinations were carried out on large scale dairy farms in Hungary (when the body condition of 1503 cows was estimated on 40 occasions). In my work I analysed the possibilities of use, the advantages and significance of the body condition scoring system in the main fields of cattle breeding (milk production, reproduction). I examined the connection between the functional type traits and the BCS. I analysed the phenotypic and genetic correlations and the h2 value of the body condition. When I examined the connection of the body condition with dairy production I concluded that the least of all uneven milk production during the lactation was observed between 2.5 and 3.0 BCS. The amount of milk produced until the 100th day of the lactation was unfavorably affected by the low body condition at calving (BCS=2.0). During the analysis of reproductive performance I introduced five reproductive parameters such as the number of days until the first insemination, the length of service intervals, the fertility index, the open days, and the number of pregnant cows, which became pregnant at the first insemination. The length of time until the first insemination was negatively influenced by the body condition decrease after calving. This period was the shortest in the groups with BCS 2.5-3.5 at calving. The fertility index was not affected by the BCS. I studied the relationship between body condition and weight; the data were processed with correlation analysis (Pearson’s correlation coefficients) and linear regression analysis methods. There was medium or tight correlation (r=0.49-0.56) between the body condition and the body weight at calving. In different stages of lactation the 0.5 BCS difference meant 24 kg (2. lactation) and 89 kg (1. lactation) body weight difference with the different number of lactation. I analysed the connection between the linear type traits, the final class and the linear condition. The increase in the number of lactations as well as the improving body condition had a positive effect on the body score. When investigating the relationship between the body condition and the dairy strength a negative correlation was found between these two attributes. Therefore I suggest that classification should be made later, probably in the 5th or 6th month of the lactation. While examining the heritability of the condition, the dataset consisted of 1981 cows born of 420 bulls. The heritability value of body condition is between 0.25 and 0.49.Tétel Szabadon hozzáférhető Holstein-fríz tehenek ellés utáni kondícióváltozásának és reprodukciós mutatóinak kapcsolata(2010) Mikó Józsefné, Jónás Edit; Mucsi, Imre; Komlósi, IstvánTétel Korlátozottan hozzáférhető A juh fajtája, ásványianyag-ellátása és a csülökszaru minősége közötti összefüggések vizsgálata(2003) Szórádi, Tibor; Mucsi, Imre; Állattenyésztési tudományok doktori iskola; Szegedi Tudományegyetem Mg. Főiskolai KarTétel Korlátozottan hozzáférhető A magyar nemesített kendermagos tyúk génmegőrzésének eredményei(2014) Benk, Ákos; Mihók, Sándor; Mucsi, Imre; Benk Ákos; Állattenyésztési tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --A változó emberi igény miatt újabb és újabb, jobbnál-jobb tulajdonságokkal rendelkező fajtákat alakítunk ki, néha veszni hagyva a régi fajtáinkat. Törekednünk kell a régi fajtáink megőrzésére, értékes – későbbi tenyésztések során felhasználható –, fontos tulajdonságainak megtartására. Az őshonos állatfajtáink génmegőrzésének egyik alapfeltétele, hogy a fajtáinkat a lehető legkisebb génveszteség nélkül, változatlan formában őrizzük meg, megtartva eredeti változékonyságukat. Munkám során elemeztem a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának hódmezővásárhelyi Tanüzemében tartott kendermagos magyar tyúk (fedett nyakú) állományunk négy vonalának, és a kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk (kopasznyakú) vonalnak a termelési paramétereit. A dolgozatom elkészítéséhez húsz generáció termelési adatait használtam fel. Vizsgáltam, hogy hogyan alakult a fedett nyakú- és kopasznyakú állományoknál a jércék beólazáskori (20 hetes) élősúlya, a tojástermelés, a tojások súlya, az ivarérés ideje, a kelési eredmények, valamint a nevelés alatti elhullások. A génmegőrző tevékenységünk eredményeként elmondható, hogy a 20 generáció során sikerült megőrizni a két őshonos kendermagos fajtánk jellemző tulajdonságait anélkül, hogy egyes értékmérő tulajdonságaik nagymértékben változtak volna. A tenyésztési programunk eredményének lehet tulajdonítani, hogy a kendermagos állományunknál sikerült fenntartani a fajtán belüli változékonyságot is, ami a kis létszámú populációknál nagyon fontos dolog. A különböző értékmérő tulajdonságok összefüggés vizsgálata során elmondható, hogy a testsúlynövekedés negatívan befolyásolta a tojássúlyt és a tojásszámot. A kendermagos állomány mindkét fajtájánál a megtermelt tojás mennyisége és a tojássúly között pozitív korreláció tapasztalható. Remélem, a dolgozatomban megfogalmazott megállapítások hozzájárulhatnak a kendermagos magyar tyúk és a kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk változatlan megőrzéséhez, valamint bővítheti a két fajta génmegőrzésével kapcsolatos szakirodalmi forrásokat. Due to the changing human demand, we form new and new breeds with better and better characteristics, sometimes even by letting our old breeds disappear. We have to try to preserve our old subspecies, keeping their valuable and important characteristics, which can later be used in further breeding. One of the basic criteria of the genetic preservation of our native breeds is that we preserve our breeds without the least genetic loss, keeping their original variability. During my work, I analyzed the production parameters of four lines of our Speckled Hungarian Hen (feathered neck) stock and the Speckled Transylvanian Naked Neck Hen (naked neck) stock which are kept in Hódmezővásárhely in the pilot farm of the University of Szeged Faculty of Agriculture. I used the production data of twenty generations in my dissertation. The values of the following parameters were examined in feathered-neck and naked-neck hens: live body weight at colonization (20 week old chicken), egg production, egg weights, time of sexual maturity, incubation results, and also the mortality during the rearing. As an outcome of our genetic preservation pursuit, we can conclude that during the 20 years we managed to preserve the characteristic features of two of our native speckled hen species, without significant changes in their certain quality parameters. We can consider it the success of our program that in our speckled stock we could keep up the variability among the subspecies as well, which is essential in case of populations of small number. When comparing the different property values it is found that an increase in the body weight influences the egg weight and egg number negatively. Considering the number of eggs produced and the egg weight, there is a positive correlation in both types of the speckled hen stock. I hope the conclusions in my dissertation contribute to the invariable preservation of Speckled Hungarian Hen and the Speckled Transylvanian Naked Neck Hen, and can expand the litarature sources in connection with genetic preservation of both species.Tétel Szabadon hozzáférhető The trend of cowmilk yield, its compostion and the body condition during the lactation(2009-12-21) Mikó Józsefné Jónás, Edit; Mucsi, Imre; Komlósi, IstvánThe authors examined the data of 2767 trial milkings andthe months Body Condition Scores of 479 Holstein dairy cows. The condition loss was significant between the 30-60th days. The improvement of BCS begins only after the 120th day. The change in the milk protein and milk fat content were close after the condition changing. In each period of the lactation the closeness of the relationship among the condition, the milk quantity and the milk composition were different. In the aspect of the milk quantity the most significant difference was between the 2.5 and 4 BCS cows (6.68 kg) in the last period of the lactation.