Szerző szerinti böngészés "Muszka, Zsuzsanna"
Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető "Erős ember kellett neki, nála erősebb" - Az apa befolyása a főszereplő életére Doris Lessing A fű dalol című regényében(2009) Muszka, Zsuzsanna; Séllei, Nóra; Bölcsészettudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Famunkák az Odysseiában(2010-04-26) Muszka, Zsuzsanna; Nemes, Zoltán; Bölcsészettudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Kézművesség Homéros korában(2010-11-18) Muszka, Zsuzsanna; Nemes, Zoltán; Bölcsészettudományi KarTétel Szabadon hozzáférhető Mothers in the Wake of SlaveryLénárt-Muszka, Zsuzsanna; Bülgözdi, Imola; Muszka, Zsuzsanna; Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Angol-Amerikai IntézetLénárt-Muszka Zsuzsanna Mothers in the Wake of Slavery: The Im/possibility of Motherhood in Post-1980 African American Women’s Prose (Anyák a rabszolgaság után: Az anyaság lehetősége és lehetetlensége afroamerikai írónők 1980 utáni prózájában) Összefoglaló magyarul Az értekezés célja egy eddig kevéssé feltérképezett kortárs amerikai irodalmi terület kutatása: az anyaság reprezentációit vizsgálom afroamerikai írónők 1980 utáni prózai műveiben elsődlegesen a fekete feminizmus és az Afropesszimizmus keretén belül (a traumaelmélet, interszekcionalitás, és anyaságkutatások kiegészítő elméleti kereteit is felhasználva), azt elemezve, hogy a rabszolgaság hosszan tartó következményei milyen hatással vannak a korai anyai testi élményekre. Érvelésem szerint az elemzett, 1980 és 2011 között megjelent, általam anyaszövegeknek (mothertext) nevezett regények és novellák—Alice Walker: „The Abortion” (1982), Sherley Anne Williams: Dessa Rose (1986), Sapphire: Push (1996), Kalisha Buckhanon: Conception (2008), Danielle Evans: „Harvest” (2010), és Jesmyn Ward: Salvage the Bones (2011)—az anyaság lehetőségének és lehetetlenségének kettősségére világítanak rá és azt vizsgálják, hogy a hátrányos helyzetű, gyakran fiatal, fekete, biológiai anyák hogyan élik meg az anyává válás és a korai anyaság testi aspektusait. A fejezetek elsősorban Frank Wilderson, Saidiyah Hartman, és Christina Sharpe elméleteire támoaszkodva bemutatják, a választott művekben miként jelenik meg az anyai lehetőség (possibility, pl. az anyává válás lehetősége, a gyermekkel való boldog kapcsolat, az anyaság pozitív hozadékai) és a lehetetlenség (impossibility, tkp. az anya gyásza, kudarca, megaláztatása, a gyermek elvesztése, az anya lehetőségeit behatároló rasszista környezet által létrejövő erőszak). A lehetőség és lehetetlenség kettőssége jellemzi a korpuszt: a possibility és az impossibility tehát im/possibilityvé módosul. A Dessa Rose címszereplője újraegyesíti a családját, mégis kénytelen szembenézni az anyaság lehetetlenségével is: bár az anyaság a gyógyulás lehetőségét is magával hozza, azt Dessa csak krónikus, egyéni, generációkon átívelő, és közös(ségi) traumák közepette tudja csak megélni. Mindezzel tisztában is van: a késztetést, hogy újra és újra elmondja a saját verzióját, a fekete életek törékenységét övező félelem vezérli, így maga a történetmesélés is a fájdalom és a túlélés kettőssége által befolyásolt wake folyamat. A Push főszereplője, Precious, normán kívüli testének, viselkedésének, és betegségének köszönhetően freakként (tkp. torz, társadalomból kivetett szörnyszülöttként) tételeződik, majd végigmegy az ellentétes folyamaton (unfreakment), mindeközben arra törekedve, hogy a lehető legjobb anyává váljon, azonban ő sem tudja megkerülni az anyai lehetetlenséget: betegségébe még fiatalon belehal, majd a fia többféle erőszak áldozatává és később elkövetőjévé válik. A Push tehát rávilágít a fekete anyaságban rejlő im/possibilityre: Precious rendkívüli erőfeszítései csak rövidtávon bizonyulnak gyümölcsözőnek, és a hamar elillanó katarzis nem képes meg nem történtté tenni a rendszerszintű, mélyen gyökerező, rasszista kontextus által okozott károkat. Imani és Angel, a „The Abortion,” valamint a „Harvest” főszereplője, más-más döntést hoz: egyiküknek az abortusz hoz némi megnyugvást, másikuknak viszont a gyermekvállalás ad reményt. Egyik szereplő sem haladja meg az anyai lehetetlenséget, ám az anyaság valamelyest hozzájárul a főszereplők wake workjéhez azáltal, hogy áttételesen a rasszizmussal szembeni ellenállás formáit képezik. A Conception a meg nem született gyermek—egy magzat—(utó)életeinek középpontba helyezésen keresztül reflektál a rabszolgaság utóéletére. A magzat többszörös, újbóli megfoganása a rabszolgaság idejétől a 20. század végéig reményre ad okot, azonban, mivel minden leendő anya tragikus körülmények között hal meg, a regény a lehetetlenséget is előtérbe helyezi, így mutatva rá az im/possibilityre. A mű szerkezete és az általa illusztrált nonlineáris temporalitás, számos szimbólummal karöltve, azt mutatja, hogy az anya-gyermek normatív egysége egyedi módon értelmeződik újra ebben az anyaszövegben. A Salvage the Bones c. regény a fekete nem/lét és anyaság im/possibilityjét mozgatva ábrázolja a fekete anyák önértékelését befolyásoló rendszerszintű tényezőket, amelyek a főszereplő Esch anyai identitására is hatással vannak. A mélyszegénységben élő Batiste család a Katrina hurrikánra készülve szembesül az időjárás többrétegű jelentésével: a weather (időjárás) szó ugyanis Sharpe használatában a mindent átható társadalmi klímát jelenti, igeként használva pedig Arline Geronimus szerint a fekete női test lassú, fokozatos „mállását”, leépülését is jelzi. A hurrikán közeledtével Esch kénytelen feldolgozni egyrészt édesanyja elvesztését, másrészt saját terhességének tényét. Azonban elszántsága és anyai pozíciójának elfogadása nem ad okot felhőtlen optimizmusra: Katrina utóélete, a rabszolgaság utóéletével együtt, továbbra is hatással lesz mind Esch, mind születendő gyermeke kilátásaira. Mindegyik szöveg a fekete anyaság im/possibilityjét állítja középpontba, amely a fekete nem/lét állapotában gyökerezik: amennyiben a (jelen idejű) rabszolgaság alkotóeleme a felmenőktől és leszármazottaktól való elidegenítés és az ontológiából való kivetettség, a fekete nő már anyává válása előtt egy traumatizáló, szabadságát és boldogságát, sőt, túlélését, életben maradását akadályozó, ellehetetlenítő környezetben nem/létezik. Az értekezés újdonságát az anyai lehetőség és lehetetlenség kettősének feltárása adja: megállapítom, hogy bár mindegyik anyaszöveg feltár egy olyan olvasatot, amely reményt és optimizmust sugall, a választott művek a lehetetlenség valóságára is reflektálnak: a szövegek hiátusait, ki nem mondottságait, és implikált jelentéseit vizsgálva felsejlik, hogy az a megelégedettség vagy akár eufória, amivel a cselekmény néhány esetben záródik, átmeneti, és csak részlegesen képes ellensúlyozni a fekete anyaság traumáit, akadályait, fájdalmát, azaz tkp. annak lehetetlenségét. A rabszolgaság utóéletének még mindig kikerülhetetlen szerepe van abban, hogyan tételeződik a fekete női, anyai test az amerikai kultúrában; ennek megfelelően maga a vizsgált anyaszöveg-korpusz is a lehetőség és lehetetlenség metszéspontjában létezik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető The Intertextual Connection Between Lessing's The Grass is Singing and Coetzee's in the Heart of the Country(2013-02-28T15:32:32Z) Muszka, Zsuzsanna; Séllei, Nóra; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarI would argue that these two masterpieces share a similarity on more levels than just the aforementioned thematic one. One reason for this is that the themes touched upon in both novels are numerous and are not confined to those traditionally mentioned by critics – the relationship of the colonizer and the colonized or the situation of women – but have a far wider reach. The other reason has to do with aspects other than the setting, the historical context or the story: the structures of the two novels and the thought processes of the two protagonists show too striking a similarity to be overlooked. With these parallels in mind, I will, in what follows, concentrate on enumerating the ways in which the latter text alludes to the former one. I will argue, then, that there is a deep intertextual relationship between The Grass Is Singing and In the Heart Of the Country not only on the level on their themes, but also on the level of the characters, names, relationships, attitudes (both of the narrators' towards the characters and of the characters' towards themselves and the world around them), and symbols. Not all of these parallels are, of course, based on one-to-one correspondences, but, in most cases, are merely evoked through subtle allusions. (Introduction)