Szerző szerinti böngészés "Nagy, Evelin Éva"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az egyéb helyzet, mint védett tulajdonság vizsgálata az Egyenlő Bánásmód Hatóság tükrében
    Nagy, Evelin Éva; Zaccaria, Márton Leó; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Az egyenlő bánásmód érvényesülését nemzetközi, uniós és hazai jogszabályok is megkövetelik. A védett tulajdonságok megjelölése változó, a leggyakoribbak közé sorolandó: a nemi hovatartozás, szexuális irányultság, életkor, nemzetiség, bőrszín, vallási vagy más meggyőződés. Ezeket a felsorolásokat általában egyéb helyzet kategóriával zárja a jogalkotó. Dolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy milyen jellemzők tartoznak ebbe a 'kosárba'. Első körben a témához kapcsolodó jogszabályokat dolgoztam fel, majd általánosságban megvizsgáltam a diszkriminációt, egyenlő bánásmódot. A jogeseteket az Egyenlő Bánásmód Hatóság gyakorlatából merítettem, így mielőtt kitértem az egyéb helyzethez kapcsolódó ügyekre, megvizsgáltam a Hatóság függetlenségét, jogköreit és feladatait. A jogesetek elemzését két részre bontottam, elsőként olyan ügyeket dolgoztam fel, amelyeknél nem teljesen egyértelmű, hogy a védett tulajdonság, amely miatt hátrányos megkülönböztetés érte a munkavállalót a felsorolt tulajdonságok közé vagy az egyéb helyzethez kapcsolódik. Ezután kitértem olyan helyzetekre, amelyek nem sorolhatóak egyetlen védett jellemzőhöz sem, de a Hatóság mégis jogsértést megállapító döntést hozott. A dolgozat zárásaként megpróbáltam egy minden fogalmi elemet tartalmazó definicíót adni az egyéb helyzetre, majd esetleges megoldásokat a diszkrimináció visszaszorítására a munka világában.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A jogellenes elkülönítés vizsgálata az Egyenlő Bánásmód Hatóság gyakorlatában, különös tekintettel az iskolai szegregációra
    Nagy, Evelin Éva; Szabó, Szilárd; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A dolgozat középpontjában a jogellenes elkülönítés, hétköznapokban gyakran használt nevén szegregáció áll. E jelenség kisebb-nagyobb közösségekben igen nagy gyakorisággal előfordul, és hazánk sem kivétel ez alól. Sok aspektusából lehet vizsgálni, jelen dolgozatban az Egyenlő Bánásmód Hatóság gyakorlatában szereplő esetein keresztül kerül bemutatásra. A megfelelő kép kialakítása érdekében először is a nemzetközi jogi háttérben kell elmerülni, milyen dokumentumok, egyezségek teszik lehetővé általánosságban és milyen speciális szerződések, ajánlások, állásfoglalások biztosítják az egyenlőséget, a diszkrimináció tilalmat és faji megkülönböztetés tilalmát. Ezután természetesen az Európai Uniós és a hazai szabályozás által biztosított védelemre is ki kell térni. Az esetek elemzéséhez elkerülhetetlen megvizsgálni a szegregáció fogalmát jogszabályi és szakirodalmi szempontból egyaránt. Továbbá a Hatóság rövid be-mutatása sem maradhat el, ezen belül külön kitérek a feladataira és az eljárás menetére. A jogesetek feldolgozására pedig két részben kerül sor. Először a leggyakoribb eset, amikor is a roma tanulókat éri szegregáció az oktatásban, majd pedig azok az esetek kerülnek elemzésre, amikor az élet más területén éri vélhetően jogellenes elkülönítés a kérelmezőt. A szakdolgozat végén így teljes képet kaphatunk a jogellenes elkülönítésről az Egyenlő Bánásmód Hatóság szemszögéből, illetve jelenlegi, a szegregáció csökkentésére, felszámolására törekvő megoldások is bemutatásra kerülnek.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető