A dolgozat középpontjában a jogellenes elkülönítés, hétköznapokban gyakran használt nevén szegregáció áll. E jelenség kisebb-nagyobb közösségekben igen nagy gyakorisággal előfordul, és hazánk sem kivétel ez alól. Sok aspektusából lehet vizsgálni, jelen dolgozatban az Egyenlő Bánásmód Hatóság gyakorlatában szereplő esetein keresztül kerül bemutatásra. A megfelelő kép kialakítása érdekében először is a nemzetközi jogi háttérben kell elmerülni, milyen dokumentumok, egyezségek teszik lehetővé általánosságban és milyen speciális szerződések, ajánlások, állásfoglalások biztosítják az egyenlőséget, a diszkrimináció tilalmat és faji megkülönböztetés tilalmát. Ezután természetesen az Európai Uniós és a hazai szabályozás által biztosított védelemre is ki kell térni. Az esetek elemzéséhez elkerülhetetlen megvizsgálni a szegregáció fogalmát jogszabályi és szakirodalmi szempontból egyaránt. Továbbá a Hatóság rövid be-mutatása sem maradhat el, ezen belül külön kitérek a feladataira és az eljárás menetére. A jogesetek feldolgozására pedig két részben kerül sor. Először a leggyakoribb eset, amikor is a roma tanulókat éri szegregáció az oktatásban, majd pedig azok az esetek kerülnek elemzésre, amikor az élet más területén éri vélhetően jogellenes elkülönítés a kérelmezőt. A szakdolgozat végén így teljes képet kaphatunk a jogellenes elkülönítésről az Egyenlő Bánásmód Hatóság szemszögéből, illetve jelenlegi, a szegregáció csökkentésére, felszámolására törekvő megoldások is bemutatásra kerülnek.