Szerző szerinti böngészés "Nagy, Ferenc Attila"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egészségügyi szakdolgozók alkoholfogyasztási szokásai az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta világjárvány idejénNagy, Ferenc Attila; Csollák, István; Debreceni Egyetem::Egészségügyi Kar; DE--Egészségügyi KarA modern kor bebizonyította az emberiség számára, hogy a Földi létünkben végtelenül esendőek, törékenyek és ’elpusztíthatóak’ vagyunk. Millió féle katasztrófát túlélt az emberiség, de egy valamiben nem sikerült jó rutint szerezni: a fel-felbukkanó világméretű-re duzzadó járványok korára sosem leszünk megfelelően felkészülve. Kiderült mára, hogy egy egyszerűnek állított légúti kórokozó, a Covid-19 elindulva a Világ másik végéből egy kicsinyke országban, mint Magyarország is milyen pusztító károkat tud okozni. A gazda-sági károkat nem számolva az emberek egymás közötti viszonyait átrendezi, átváltoztatja, szemünk előtt tartva mind a több mint harmincezer áldozatát. Kétségtelen, ma sem vitatott tény, hogy a Covid-19 elleni küzdelemben az egészségügy és a gazdaság erőfeszítései voltak a legnagyobb mérvűek és azok most is. Dolgozatomban egy retrospektív kérdőíves, önbevalláson alapuló kutatással szeretnék választ kapni arra, hogy a Covid ellátásban résztvevők többet, gyakrabban, vagy jóval többet e és sokkal gyakrabban isznak e alkoholt, mint a nem Covid ellátásban dolgozó kollégáik. Kiválasztási kritérium volt, hogy csak az egészségügyi szakdolgozókat kérdeztem meg, az orvosokat és az egészségügyben dolgozó technikai munkatársakat nem. Kíváncsi-an vártam a beérkező válaszokban azok arányát, akik nagyivók, illetve, akik rohamivóként próbálnak meg túllépni egy-egy zűrzavarok maguk körül.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kábítószerek és az általuk okozott mérgezések terápiás és diagnosztikus nehézségei a prehospitális betegellátásbanNagy, Ferenc Attila; Molnár, Gábor; DE--Egészségügyi KarKutatásomban megpróbáltam rávilágítani a legfőbb, kardinálisnak mondható problémákra, amely a mentődolgozókat terheli egy - egy mérgezett beteg ellátása kapcsán. Láthatjuk, hogy a jelentős problémát okoz az egyre fiatalabb korban elkövetett felelőtlen drogfogyasztás, amely miatt a mentőellátásra sor kerül. A betegek önmagukat kevésbé akarják veszélybe sodorni a vélt következmények miatt, így elferdítik a tényeket, vagy látható tüneteik ellenére egyenesen negálják a drogfogyasztást. Ez még nehezebbé teszi a mentődolgozó dolgát, ugyanis csak és kizárólag a tünettan, illetve a heteroanamnesztikus adatok szolgálnak informatív jelleggel. Már, ha a heteroanamnézis helyes, vagy éppen igaz és a kutatásból bizony kiderült, hogy sokszor nem azok. Elmondható, hogy a mentődolgozóknak önbevallásuk szerint nehéz a tüneteket differenciálnia, illetve kideríteni egy mérgezéses esetben, viszont ezt csak elenyésző esetben gondolják saját hibájuknak, mindinkább ezt a környezet és a beteg magatartása okozza. Ezt alátámasztja az is, hogy a külső környezetei tényezők konkrét kutatásakor kiugróan magas értéket mutatott a mérgezett együttműködésének hiánya és az auto- és heteroanamnézis negatív volta. A legfőbb diagnosztikus akadályt a mentődolgozók a szerek ismeretlenségében látják, főként, hogy sokszor maga a fogyasztó sem tudja, milyen vegyületet fogyasztott el pontosan. Így valóban nehéz bármi konkrétumot biztosan kijelenteni egy – egy tünet feltalálásakor, főként korlátozott diagnosztikus háttér mellett. Kiderült, hogy a megkérdezett mentődolgozók több mint 64%-a 15 és annál több szolgálati évet töltött el eddig, amely joggal enged következtetni a nagy szakmai tapasztalatra és jártasságra, amely szintén azt támasztja alá, hogy a diagnosztikai akadályt mind kevésbé a mentőszolgálat humán erőforrásának képessége jelenti.