Szerző szerinti böngészés "Orosz, Alexandra"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Megérdemlik a társadalmi hierarchia alján lévők a kizsákmányolást ha nem cselekszenek ellene?Orosz, Alexandra; Molnárné Kovács, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarMiért tartja fenn a társadalom a sokak számára kedvezőtlen társadalmi és gazdasági viszonyokat? Erre próbál választ találni a rendszerigazolás elmélete. Gyakran megfigyelhető, hogy az alsóbb osztályok tagjai elkötelezettebb támogatói az éppen fennálló status quo-nak, még akkor is, ha az számukra nagyon kedvezőtlen. Valószínűleg létezik egy rendszerigazolási motívum, amely ezt lehetővé teszi. A rendszerigazolási motívum az ember egzisztenciális, kapcsolati és episztemikus szükségleteihez kapcsolódik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Milyen hatással van az Európa Kulturális Fővárosa díj a nyertes település fejlődésére?Orosz, Alexandra; Tóth, Eszter; DE--Gazdaságtudományi KarA szakdolgozat témája az Európa Kulturális Fővrosa pályázat. Azt vizsgáltam, hogy milyen hatással lehet a cím viselése a nyertes városra. Nagyszeben és Liverpool címévének eredményeire tértem ki, valamint megvizsgáltam Debrecen két nem nyertes pályázatát. Azt, hogy a pályázat milyen lehetőségeket jelenthet még akkor is, ha nem kerül ki az adott város győztesen. Arra jutottam, hogy ez egy olyan verseny ahol a vesztesek is győznek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A női szerepek változása(2013-10-08T11:36:48Z) Orosz, Alexandra; Sipos, Flórián; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarAbsztrakt Hallgató neve: Orosz Alexandra Tanszék: Debreceni Egyetem, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Szak: Szociális munka Képzési forma: BA, Hagyományos Tagozat: nappali Szakdolgozat címe: A női szerepek változása. A falusi és városi nők helyzetének összehasonlítása. Kulcsszavak: nők helyzete, női szerepek változása Absztrakt: A szakdolgozatomat a női szerepek változásáról, valamint a falusi és városi nők helyzetének összehasonlításáról írtam. Mi a nő? Élettárs, barát, lelki társ, feleség, anya? Esetleg inkább családfő, főállású anya, nagymama, beosztott? Hipotézisem szerint az évek során jelentősen bővült azon szerepek száma, amelyeket egy nőnek be kell(ene) töltenie. A dolgozatom három nagyobb dimenzió vizsgálata köré épül. Ez a három dimenzió a következő: család, munka, szabadidő. Azért ezt a három dimenziót választottam, mert ezek egy ember életének a „központi” területei/állomásai és ezek vizsgálatával szemléletes képet kaphatunk szerepekről és helyzetekről egyaránt. A dimenziókat interjúk és szakirodalmak segítségével igyekszem vizsgálni és feltárni. Hat nővel készítettem interjút; ezek közül három falusi, és három városi. Az interjúalanyok különböző generációkhoz tartoznak. Ezáltal próbálom szemléletesebbé tenni a generációkon átívelő változásokat a nők szerepeiben és helyzetében. Dolgozatomban főként a szakirodalomra támaszkodom, az interjúk szemléltetésként szolgálnak majd. Témavezető neve: Sipos Flórián Szakdolgozat készítésének éve: 2013Tétel Korlátozottan hozzáférhető A pozitív pszichológia paradigmája: a vallás, mint vitalitásgenerátorOrosz, Alexandra; Molnár, Péter; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi KarVitalitásgenerátoraink azokból a természetes erő és örömforrásokból állnak, amelyek egyszerre kellemesek és egészségvédelem szempontjából hasznosak. Népegészségügyi jelentőségük megelőzésben, egészségromlásokkal való megküzdésben, rehabilitációban egyaránt számottevő. Kutatásom célja annak elemzése volt, hogy a fenti három csoport egyikébe sem illő vallásosságot is vitalitásgenerátornak tekinthetjük-e? Arra kerestem választ, hogy egyházi iskolában végzett személyek életére pozitívabb hatással voltak-e a középiskolás évek, kiegyensúlyozottabb életet élnek-e és megbocsátóbbak-e, mint állami oktatási intézménybe járt társaik. A kutatáshoz a Megbocsátás Skálát használtam, további információk szerzése céljából saját szerkesztett kérdéssort is készítettem. Olyan 20 és 30 év közötti egyházi illetve állami középiskolában végzett diákokat kértem fel a vizsgálatban való részvételre, akik jelenleg is valamilyen oktatási rendszer tagjai. 50-50 fő szerepelt kísérleti, illetve kontroll csoportként.Adataim erősítik azt a véleményt, hogy a vallás és hit pozitív szerepet játszott a vallásos középiskolát végzettek diákkori és későbbi életében egyaránt. A vizsgálat eredményeinek gyakorlati jelentősége nem elhanyagolható: egészségfejlesztési és prevenciós programok tervezési folyamatában újabb szemponttal gazdagíthatja azok egészségpszichológiai alapozását.