Szerző szerinti böngészés "Orosz, Lili"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A csend megtörése
    Orosz, Lili; Semseiné Szekeres, Edit; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Cathy Malchiodi könyve hasznos eszköz mind szakmailag képzett, mind szakmailag képzetlen szakemberek számára, akik szeretnének támogatást nyújtani a krízisben lévő gyerekek számára, különösen az erőszakos családokból származó valamint a hajléktalanszállón élő gyerekek számára, ez az utóbbi csoport speciális szolgáltatásokra való igényét csak nemrég ismerték fel a szakemberek. A szerző gondosan bemutatja a művészettel való munka felhasználásának kontextuális keretrendszerét a fent említett populációval kapcsolatban. A menedékhelyen élő gyerekek akut stresszt élnek át: idegen környezetben, távol vannak az elsődleges gondozótól, erőszak szemtanúi voltak, továbbá az édesanyjukra vonatkozó aggodalomtól kezdve az apjuktól való félelmen vagy vágyódáson át sokféle érzelmet átélnek. Egy átmeneti otthon állandóan változó környezet, különféle krízisállapotban lévő emberek jönnek-mennek. Ezeket a gyerekeket gyakran nehéz megnyugtatni és a kortárskapcsolatok nehézkessé és megterhelővé válhatnak. Az alkotó munka, ahogy Malchiodi is rámutat, segíthet a gyerekeknek rendet teremteni a káoszban, valamint az agresszív energiákat műalkotások létrehozására irányítani, amely az sikeresség és a jóllét érzését eredményezheti.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A gyermekkori családon belüli ártalmas élmények és egyes poszttraumás pszichológiai jellemzők vizsgálata daganatos betegek körében
    Orosz, Lili; Kuritárné Szabó, Ildikó; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Nagy, Erika; Ozvald, Gabriella; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar
    Egy nagyobb kutatás részeként ez az első hazai vizsgálat, amely daganatos betegek gyermekkori traumatikus élményeit, diszfunkcionális családi körülményeit, érzelemszabályozási jellemzőit és poszttraumatikus kognícióit vizsgálja. A téma fontosságát támasztja alá, hogy a gyermekkori ártalmas élmények módosítják a későbbi érzelemszabályozási mechanizmusokat és a legalapvetőbb feltevéseinket önmagunkról, másokról és a világról.A gyermekkori ártalmas élmények feltárását a Traumatikus Előzmények Kérdőívvel (TAQ; Van der Kolk, 2000) és a Kora Gyermekkori Ártalmas Élmények Kérdőív (ACE; WHO és ISPCAN, 2006) gyermekkori traumatizációra vonatkozó kérdéseivel mértük fel. Az érzelemszabályozás készségek feltárására az Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőívet (DERS; Gratz és Roamer,2004) használtuk. A személyek önmagukról és a világról alkotott negatív hiedelmeit és az önvádra való hajlamukat a Poszttraumás Kogníció Kérdőívvel mértük fel (PTCI; Foa ás mtsai, 1999). A tesztcsomag felvétele személyes találkozás során történt. Vizsgálatunkban 56, daganatos betegséggel diagnosztizált személy került bevonásra hozzáférési mintavétel útján. A mintában 49 nő és 7 férfi volt, átlagéletkoruk 49,48 év, a diagnózis felállítása óta eltelt idő átlagosan 3 év. Eredményeink alapján a minta 26,8%-a volt mentes gyermekkori ártalmas élményektől. 19,6%-a számolt be egy ártalmas élményről, 21,4%-uk kettő, 14,3%-uk három és 17,9%-uk 4 vagy több 4 vagy több ártalmas élménytípust szenvedett el. Ezek alapján elmondható, hogy a különböző ártalmas élmény típusok halmozottan vannak jelen az általunk vizsgált daganatos betegek élettörténetében. A mintában a leggyakoribb bántalmazástípusok az érzelmi bántalmazás (16,1%), a túlzott alkoholfogyasztás a családban (12,5%) és az elhanyagolás (10,7%). Eredményeink tükrében feltételezhető, hogy a gyermekkori elhanyagolás felnőttkorban érzelemszabályozási nehézségeket eredményezhet, továbbá negatív irányba torzíthatja a személy önmagával kapcsolatos hiedelmeit (p<0.03, rho>0.3). Mindezen tényezők befolyásolhatják a daganatos betegség kialakulását, lefolyását és prognózisát.Eredményeink alapján kiemelt figyelmet kell fordítani a korai pszichoszociális tényezőkre, a gyermeket érő mindennapos stresszorokra, mert ezek a halmozódó, negatív életesemények befolyásolják a személy aktuális élethelyzetét, egészségi állapotát.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A szülői nevelői hatások, a preferált megküzdési stratégiák és a pszichológiai immunkompetencia közötti összefüggések vizsgálata a szerfogyasztó magatartás tükrében
    (2014-05-03T17:28:47Z) Orosz, Lili; Körmendi, Attila; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Jelen kutatás fő tárgyát képezi annak feltárása, hogy az észlelt szülői bánásmód befolyással van-e arra, hogy milyen megküzdési stratégiát alkalmaz egy szerfogyasztó és egy semmilyen pszichoaktív szert nem fogyasztó személy. A két csoport megküzdési stratégiáinak, illetve pszichológiai immunrendszerének összehasonlítása során bizonyítást nyert, hogy a szerhasználó csoport hajlamosabb inkább érzelemközpontú megküzdési stratégiákat használni problémahelyzet esetén. Az észlelt szülői bánásmód túlvédőbb és korlátozóbb a szerfogyasztó csoport tagjainál, és ez a korlátozó szülői magatartás közepes erősségű pozitív kapcsolatot mutatott a visszahúzódással, mely a szerfogyasztó személyek körében preferált megküzdési stratégia.