Szerző szerinti böngészés "Papp, Emese Anna"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Abiotikus környezeti tényezők vizsgálata őszi zab (Avena sativa L.) kisparcellás kísérleti beállításon
    Papp, Emese Anna; Budayné Bódi, Erika; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A klímaváltozás az évszakok természetes rendjét is felborítja, és a szélsőséges időjárási események, mint az aszályok, hőhullámok és heves esőzések egyre intenzívebbé és gyakoribbá válnak. Ezek mind egy szárazabb, melegebb vagy akár csapadékosabb jövőképet adnak.Ezért, ha a mezőgazdasági szektor megfelelő élelmet kíván biztosítani a világ gyorsan növekvő népességének, az emberi táplálkozást és energiaigényt jelentős mértékben kiegészítő növényeknek, mint például a zabnak reagálnia kell az alkalmazott agrotechnikai intézkedésekre, különös tekintettel a tápanyagokra. A zab (Avena sativa L.) világszerte állati takarmányként és emberi élelmiszerként is termelt fontos egynyári növény. Az elmúlt évtizedekben a zab termelési mennyisége és a megművelt területe legtöbb országban fokozatosan csökkent, annak ellenére, hogy fokozatosan nő az emberi fogyasztásra szánt zabszem iránti kereslet. Meggyőző bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy növeli a szemtermést a legtöbb gabonanövény esetében a szilícium és kén tartalmú műtrágyák alkalmazása. Ez azzal is magyarázható, hogy a növények növekedésének elősegítésében a szilícium fontos fiziológiai szerepet játszik azáltal, hogy a fotoszintézis hatékonyságát javítja, a kén pedig növénytermesztési időszakban a kén javítja a zabszemtermést és a zab minőségét. A kutatás fő célja az volt, az őszi zab különféle fajtáinak az abiotikus stressztűrőképességét vizsgáljuk különböző kezelések mellett, szabadföldi kisparcellás kísérletben. Ennek során hat magyarországi őszi zab genotípusból került beállításra három ismétlés, melyeken háromféle kezelés lett alkalmazva a kontrol blokk mellett.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A kínai nád (Miscanthus giganteus) vízfelhasználási hatékonyságának vizsgálata liziméterekben
    Papp, Emese Anna; Zsembeli, József; Czellér, Krisztina; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A kínai nád (Miscanthus giganteus) egy nagy biomassza potenciállal rendelkező, alacsony tápanyagigényű, a faggyal szemben ellenálló, évelő fűféle. A talajra nem igényes, hozamát elsősorban a vízellátottság és a hőmérséklet befolyásolja. Évente egy alkalommal aratják, kora tavasszal, mikor a nedvességtartalma lecsökken és ezáltal kedvező tüzeléstechnikai tulajdonságokkal bír. Kutatásom fő célja az, hogy meghatározzam a DE AKIT Karcagi Kutatóintézet három súlyliziméterébe telepített Miscanthus giganteus vízmérleg elemeit különböző öntözővíz dózisok alkalmazása mellett, valamint összehasonlítsam a kínai- és olasznád növények vízfogyasztását kompenzációs liziméterekben. A súlyliziméterekkel történő mérések során az egyszerűsített vízháztartási mérleg alkalmaztam. A párolgás kivételével az egyszerűsített vízháztartási mérleg minden eleme ismert, mérhető: csapadékmennyiség, öntözővíz mennyisége, gravitációs víz mennyisége, a nedvességtartalom változása (ami a tömegváltozás). A mérleg egyéb komponenseinek ismeretében az egyenletet átrendezve a párolgás kiszámítható. A kompenzációs liziméterekben a párolgás által elfogyasztott víz a közlekedő edények elvén működő rendszeren keresztül pótlódik, a fogyott víz mennyisége a víztartály falán leolvasható. A súlyliziméteres mérésekkel megállapítottuk, hogy elsősorban az öntözés határozta meg a kínai nád növekedését. A különböző hónapokban más-más mértékben szárították ki a talajt a növények, augusztusban már a vízkészlet gyarapodása volt megfigyelhető. A teljes vizsgált időszakot együtt elemezve megállapítható, hogy minél nagyobb volt a kijuttatott vízmennyiség, annál jobb volt a nád vízfelhasználási hatékonysága. A kompenzációs liziméterekben történét összehasonlító vizsgálatok eddigi eredményei szerint a kínai nád kevesebb vizet használt fel, mint az olasznád, de az utóbbi nagyobb zöldtömeget fejlesztett. Vizsgálataim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a kínai nád eredményesen termeszthető energianövény lehet a rossz adottságú, kedvezőtlen talajú területeken. A kínai nád elsősorban a vízellátásra igényes, amennyiben megfelelő mennyiségű vízhez jut a növény nagy mennyiségű biomassza keletkezik, ami energia előállítás céljára felhasználható.