A kínai nád (Miscanthus giganteus) egy nagy biomassza potenciállal rendelkező, alacsony tápanyagigényű, a faggyal szemben ellenálló, évelő fűféle. A talajra nem igényes, hozamát elsősorban a vízellátottság és a hőmérséklet befolyásolja. Évente egy alkalommal aratják, kora tavasszal, mikor a nedvességtartalma lecsökken és ezáltal kedvező tüzeléstechnikai tulajdonságokkal bír.

Kutatásom fő célja az, hogy meghatározzam a DE AKIT Karcagi Kutatóintézet három súlyliziméterébe telepített Miscanthus giganteus vízmérleg elemeit különböző öntözővíz dózisok alkalmazása mellett, valamint összehasonlítsam a kínai- és olasznád növények vízfogyasztását kompenzációs liziméterekben.

A súlyliziméterekkel történő mérések során az egyszerűsített vízháztartási mérleg alkalmaztam. A párolgás kivételével az egyszerűsített vízháztartási mérleg minden eleme ismert, mérhető: csapadékmennyiség, öntözővíz mennyisége, gravitációs víz mennyisége, a nedvességtartalom változása (ami a tömegváltozás). A mérleg egyéb komponenseinek ismeretében az egyenletet átrendezve a párolgás kiszámítható.

A kompenzációs liziméterekben a párolgás által elfogyasztott víz a közlekedő edények elvén működő rendszeren keresztül pótlódik, a fogyott víz mennyisége a víztartály falán leolvasható.

A súlyliziméteres mérésekkel megállapítottuk, hogy elsősorban az öntözés határozta meg a kínai nád növekedését. A különböző hónapokban más-más mértékben szárították ki a talajt a növények, augusztusban már a vízkészlet gyarapodása volt megfigyelhető. A teljes vizsgált időszakot együtt elemezve megállapítható, hogy minél nagyobb volt a kijuttatott vízmennyiség, annál jobb volt a nád vízfelhasználási hatékonysága.

A kompenzációs liziméterekben történét összehasonlító vizsgálatok eddigi eredményei szerint a kínai nád kevesebb vizet használt fel, mint az olasznád, de az utóbbi nagyobb zöldtömeget fejlesztett.

Vizsgálataim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a kínai nád eredményesen termeszthető energianövény lehet a rossz adottságú, kedvezőtlen talajú területeken. A kínai nád elsősorban a vízellátásra igényes, amennyiben megfelelő mennyiségű vízhez jut a növény nagy mennyiségű biomassza keletkezik, ami energia előállítás céljára felhasználható.