Szerző szerinti böngészés "Pelmegov, Maksim"
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Czars, Encounters, and Misunderstandings: The Russian Empire in American Travel Writing, 1891–1914(2025) Pelmegov, Maksim; Glant, Tibor; Irodalom, Kultúra- és Nyelvtudományok Doktori Iskola::Irodalom- és Kultúratudományok Szekció; Bölcsészettudományi Kar::Angol-Amerikai IntézetCárok, találkozások és félreértések: az orosz birodalom amerikai útleírásokban, 1891-1914 Ez a disszertáció azt vizsgálja, hogyan mutatták be az Orosz Birodalmat azok az amerikai utazók, akik George Kennan ikonikus Szibéria c. két kötetes munkájának megjelenése (1891) és az első világháború kitörése között jártak a cár birodalmában. A dolgozat különös hangsúlyt fektet a kiválasztott amerikai utazók és írásaik történelmi kontextusba helyezésére, és ennek keretében elemzi az utazási beszámolókban tárgyalt főbb témákat, összevetve az egyes szövegeket egymással és Kennan megjelent írásaival is. Az elemzés során kiemelt figyelmet kapott a szerzők társadalmi háttere, valamint az, hogy az egyes utazók beszélték-e egyáltalán az orosz nyelvet, hogyan készültek az utazásra, és milyen különleges körülmények merül(het)tek fel. A disszertáció azt is vizsgálja, hogyan tükrözték az Amerikából érkező látogatók saját kultúrájukat Oroszországról írva. Ehhez Edward Said (Orientalizmus), Jackson Lears (amerikai antimodernista érzület) és Larry Wolff (Kelet-Európa képe a nyugati világ szemében) elméleti fogalmait használtam. A korábban nem tárgyalt tucatnyi amerikai útleírás elemzésével arra következtetésre jutottam, hogy érdemes újra értelmezni azt a tudományos konszenzust, miszerint a Szibériáról szóló kötet volt Kennan kulcsfontosságú szövege, amely jelentős negatív hatással volt az amerikaiak Oroszországról alkotott képére. Bár Kennan vitathatatlanul jelentős hatással volt a későbbi látogatók nézeteire, dolgozatom egyik legfontosabb következtetése az, hogy a száműzetési rendszert bemutató tanulmánya mellett egy másik – az esetek többségében figyelmen kívül hagyott, ám rendszeresen újranyomtatott – népszerű útleírás, a Sátorozva Szibériában (Tent Life in Sibera: 1870, átdolgozott és bővített kiadás 1910-ben) is mély hatást gyakorolt arra, ahogyan az amerikaiak a cár birodalmát látták. Kennan nyomdokain járva a későbbi amerikai utazók Oroszországot olyan „kettős látásmód”-dal mutatták be, mely a „civilizációs” diskurzusra, az Egyesült Államokkal és Nyugat-Európával való összehasonlításokra (az USA-Európa-Oroszország triangulációval), valamint az amerikai történelmi tapasztalatok kivetítésére épült, ám gyakran együtt járt az orosz történelmi fejlődés félreértelmezésével. A disszertáció először Kennan három útleírását (a Szibériát, valamint a Tent Life két kiadását) vizsgálja, mivel ezek jelentős hatással voltak a későbbi utazók publikált benyomásaira. Ezt követően elemzi az amerikai látogatók beszámolóit az orosz birodalom késői történetének két jelentős eseményről (az 1891–1892-es éhínségről és az 1905-ös forradalomról), majd a birodalom három, Európán kívüli régiójára (a Transzszibériai Vasúton bejárt Szibériára, Orosz Turkesztánra és az Észak-Csendes-óceáni térségre) vonatkozó útleírások értékelésével zárul. Ez azért fontos, mert a korábbi elemzésekben tárgyalt szempontok mellett (a városok és falvak hagyományos leírásaitól az ország különböző rendjeiről és a monarchiáról alkotott véleményekig) új témák jelentek meg, beleértve az Európán kívüli őslakosokat, az orosz politikát a birodalom peremterületein, és a külügyeket, különösen Ázsiában. Mégis megmaradt a „kettős látásmód”. Azok a segélybiztosok, akik azért jöttek Oroszországba, hogy segítséget nyújtsanak az éhínség sújtotta területek lakosságának, valamint azok az utazók, akik beszámoltak az 1905-ös forradalom alatti társadalmi-politikai instabilitásról, a birodalmat a Nyugat-Európával és az Egyesült Államokkal való trianguláció keretében mutatták be, és negatív következtetésekre jutottak. Ezek a látogatók, Kennan Szibériájához hasonlóan, bár főként Oroszország európai részeiben utaztak, idegen kívülállóként írták le az orosz birodalmat a fejlett nyugati civilizáció számára. A cár birodalmának nem európai régióit, különösen a Szibériát bejáró újabb utazók benyomásai azonban sokkal inkább a Tent Life következtetéseit idézik meg. Oroszországot a saját történelmük, különösen az amerikai Nyugat meghódításának kontextusában értékelték, nem pedig Európával összehasonlítva. Az éhínség és a forradalom idején érkezett látogatókkal ellentétben ők kreatív erőként látták és láttatták az orosz jelenlétet ezeken a területeken, és a sikeres belső kolonizáció bemutatásával a birodalmat a fejlett nyugati világhoz sorolták. A disszertáció azt is megmutatja, hogy az orosz birodalomról alkotott amerikai képnek egyszerre voltak világi és vallási gyökerei. Egyes látogatók – bízva hazájuk fényes jövőjében és protestáns hitüktől vezetve – Oroszország gazdasági és vallási életének átalakítását tartották járható útnak. Mások viszont aggodalomnak és kételyeknek adtak hangot saját szerepükkel, valamint a fehér, protestáns közép- és felsőosztály vezető szerepével kapcsolatban napjaik gyorsan változó amerikai társadalmában. Elutasították a modernizációt és erős fenntartással figyelték Amerika fejlődését. Ezért Oroszország olyan terepet biztosított számukra, ahol megtalálhatták azt, amit az elmúlófélben lévő „régi világ”-ból értékesnek tartottak, és ami segíthette személyes és nemzeti megújulásukat.