Cárok, találkozások és félreértések: az orosz birodalom amerikai útleírásokban, 1891-1914 Ez a disszertáció azt vizsgálja, hogyan mutatták be az Orosz Birodalmat azok az amerikai utazók, akik George Kennan ikonikus Szibéria c. két kötetes munkájának megjelenése (1891) és az első világháború kitörése között jártak a cár birodalmában. A dolgozat különös hangsúlyt fektet a kiválasztott amerikai utazók és írásaik történelmi kontextusba helyezésére, és ennek keretében elemzi az utazási beszámolókban tárgyalt főbb témákat, összevetve az egyes szövegeket egymással és Kennan megjelent írásaival is. Az elemzés során kiemelt figyelmet kapott a szerzők társadalmi háttere, valamint az, hogy az egyes utazók beszélték-e egyáltalán az orosz nyelvet, hogyan készültek az utazásra, és milyen különleges körülmények merül(het)tek fel. A disszertáció azt is vizsgálja, hogyan tükrözték az Amerikából érkező látogatók saját kultúrájukat Oroszországról írva. Ehhez Edward Said (Orientalizmus), Jackson Lears (amerikai antimodernista érzület) és Larry Wolff (Kelet-Európa képe a nyugati világ szemében) elméleti fogalmait használtam. A korábban nem tárgyalt tucatnyi amerikai útleírás elemzésével arra következtetésre jutottam, hogy érdemes újra értelmezni azt a tudományos konszenzust, miszerint a Szibériáról szóló kötet volt Kennan kulcsfontosságú szövege, amely jelentős negatív hatással volt az amerikaiak Oroszországról alkotott képére. Bár Kennan vitathatatlanul jelentős hatással volt a későbbi látogatók nézeteire, dolgozatom egyik legfontosabb következtetése az, hogy a száműzetési rendszert bemutató tanulmánya mellett egy másik – az esetek többségében figyelmen kívül hagyott, ám rendszeresen újranyomtatott – népszerű útleírás, a Sátorozva Szibériában (Tent Life in Sibera: 1870, átdolgozott és bővített kiadás 1910-ben) is mély hatást gyakorolt arra, ahogyan az amerikaiak a cár birodalmát látták. Kennan nyomdokain járva a későbbi amerikai utazók Oroszországot olyan „kettős látásmód”-dal mutatták be, mely a „civilizációs” diskurzusra, az Egyesült Államokkal és Nyugat-Európával való összehasonlításokra (az USA-Európa-Oroszország triangulációval), valamint az amerikai történelmi tapasztalatok kivetítésére épült, ám gyakran együtt járt az orosz történelmi fejlődés félreértelmezésével. A disszertáció először Kennan három útleírását (a Szibériát, valamint a Tent Life két kiadását) vizsgálja, mivel ezek jelentős hatással voltak a későbbi utazók publikált benyomásaira. Ezt követően elemzi az amerikai látogatók beszámolóit az orosz birodalom késői történetének két jelentős eseményről (az 1891–1892-es éhínségről és az 1905-ös forradalomról), majd a birodalom három, Európán kívüli régiójára (a Transzszibériai Vasúton bejárt Szibériára, Orosz Turkesztánra és az Észak-Csendes-óceáni térségre) vonatkozó útleírások értékelésével zárul. Ez azért fontos, mert a korábbi elemzésekben tárgyalt szempontok mellett (a városok és falvak hagyományos leírásaitól az ország különböző rendjeiről és a monarchiáról alkotott véleményekig) új témák jelentek meg, beleértve az Európán kívüli őslakosokat, az orosz politikát a birodalom peremterületein, és a külügyeket, különösen Ázsiában. Mégis megmaradt a „kettős látásmód”. Azok a segélybiztosok, akik azért jöttek Oroszországba, hogy segítséget nyújtsanak az éhínség sújtotta területek lakosságának, valamint azok az utazók, akik beszámoltak az 1905-ös forradalom alatti társadalmi-politikai instabilitásról, a birodalmat a Nyugat-Európával és az Egyesült Államokkal való trianguláció keretében mutatták be, és negatív következtetésekre jutottak. Ezek a látogatók, Kennan Szibériájához hasonlóan, bár főként Oroszország európai részeiben utaztak, idegen kívülállóként írták le az orosz birodalmat a fejlett nyugati civilizáció számára. A cár birodalmának nem európai régióit, különösen a Szibériát bejáró újabb utazók benyomásai azonban sokkal inkább a Tent Life következtetéseit idézik meg. Oroszországot a saját történelmük, különösen az amerikai Nyugat meghódításának kontextusában értékelték, nem pedig Európával összehasonlítva. Az éhínség és a forradalom idején érkezett látogatókkal ellentétben ők kreatív erőként látták és láttatták az orosz jelenlétet ezeken a területeken, és a sikeres belső kolonizáció bemutatásával a birodalmat a fejlett nyugati világhoz sorolták. A disszertáció azt is megmutatja, hogy az orosz birodalomról alkotott amerikai képnek egyszerre voltak világi és vallási gyökerei. Egyes látogatók – bízva hazájuk fényes jövőjében és protestáns hitüktől vezetve – Oroszország gazdasági és vallási életének átalakítását tartották járható útnak. Mások viszont aggodalomnak és kételyeknek adtak hangot saját szerepükkel, valamint a fehér, protestáns közép- és felsőosztály vezető szerepével kapcsolatban napjaik gyorsan változó amerikai társadalmában. Elutasították a modernizációt és erős fenntartással figyelték Amerika fejlődését. Ezért Oroszország olyan terepet biztosított számukra, ahol megtalálhatták azt, amit az elmúlófélben lévő „régi világ”-ból értékesnek tartottak, és ami segíthette személyes és nemzeti megújulásukat.

Czars, Encounters, and Misunderstandings: The Russian Empire in American Travel Writing, 1891–1914 This thesis sets out to examine how American travelers to the Russian Empire perceived and presented it in published travel narratives from the year of the publication of George Kennan’s iconic two-volume Siberia and the Exile System (1891) until the First World War. Putting a special emphasis on setting the selected American travelers and their narratives into a historical context, it analyses the major topics covered in travel accounts, matching them against one another as well as against Kennan’s published writings. The social background of the authors, their knowledge of Russian or native languages of the empire, preparations for the journey, and special circumstances are factored into the evaluation. My thesis also explains how American visitors to the empire reflected their own culture by writing about Russia, utilizing theoretical concepts by Edward Said (Orientalism), Jackson Lears (American anti-modernist sentiment), and Larry Wolff (the image of Eastern Europe in Western eyes). The analysis of American travel writing published after Kennan’s exposé of the exile system proposes to reevaluate the scholarly consensus that this was Kennan’s key text that had a considerable negative impact on the American perception of Russia. While Kennan did have a substantial influence upon the perceptions of later visitors, this thesis argues that not only his exile system study but another, rather overlooked but continuously popular travelogue, Tent Life in Siberia (1870, with a revised and extended edition in 1910), had a profound influence on how Americans saw the empire. Kennan contributed to the “dual vision” of Russia – based on “civilization” discourse, comparisons with both the U.S. and Western Europe (with the U.S.-Europe-Russia triangulation), and repeated projections of American historical experience onto the empire, in many instances with exaggerations or misinterpretations of Russian historical developments. The dissertation first examines Kennan’s three travel accounts because of their significant influence on the published impressions of subsequent travelers, then analyses American visitors’ accounts in response to two major events in late Russian imperial history, the 1891–1892 famine and the 1905 Revolution, and concludes with assessments of journey accounts to three non-European areas of the empire – Siberia via the Trans-Siberian Railway, Russian Turkestan, and the Northern Pacific. It shows that compared with earlier discourses about the Russian Empire (from conventional descriptions of cities and villages to opinions about different estates of the country and the monarchy) new topics emerged, including non-European natives, Russian policy in its borderlands, and foreign affairs, especially in Asia. Yet the “dual vision” remained. The relief commissioners who arrived in Russia to administer aid to famished areas and those who witnessed and reported on the social-political instability during the 1905 Revolution tended to represent the empire through a triangulation with Western Europe and the United States and came to negative conclusions. Traveling primarily within European Russia, these visitors presented the empire as an outsider to the developed Western civilization, similarly to Kennan’s perceptions in his study of the exile system. Their conclusions were counterbalanced by the impressions of a new wave of travelers to non-European regions, especially Siberia. They evaluated Russia vis-à-vis their own history, especially the settlement of the American West, rather than by triangulation with Europe. In contrast to visitors during the famine and the revolution, they saw the Russian presence in these areas as that of a creative power akin to America and categorized the empire as part of the developed Western world. Their more positive representation of Russia echoed Kennan’s Tent Life. The dissertation also demonstrates that the American vision of the empire had both secular and religious roots. Some visitors, confident in their country’s power and influenced by the Protestant creed, entertained the ideas of economic and even religious transformation of Russia. Others, however, revealed deep concerns about their own place and the authority of the white, Protestant middle and upper class in a rapidly changing American society. They showed deep anti-modernist sentiments and anxieties about the way America was developing, and for them Russia provided a space where they could find something resembling the old ways that were rapidly vanishing at home and a potential source for personal and national rejuvenation.