Szerző szerinti böngészés "Piros, Zsuzsanna"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A transoralis robotsebészet alkalmazása az oropharyngealis laphámcarcinomábanSzalóki, Péter; Piros, Zsuzsanna; Általános Orvostudományi Kar::Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Rezes, Szilárd Gyula; Szekanecz, Éva; Általános Orvostudományi Kar::Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai TanszékDiplomamunkám középpontjában az oropharyngealis laphámrák (OPSCC) legújabb kezelési alternatívája, a transoralis robotsebészet (TORS) áll. Az OPSCC a fej-nyaki laphámrákok egy típusa, amely az oropharynx területén alakul ki. Az utóbbi években a HPV asszociált OPSCC incidenciájának nagymértékű emelkedése figyelhető meg. Ennek következtében növekedett a fiatal betegek aránya, kezelésüknél a TORS előnyös terápiás megközelítés lehet. Kutatásunk célja volt összehasonlítani a TORS és a konvencionális sebészeti eljárások eredményeit komparatív esettanulmányok alapján. A TORS bizonyos onkológiai és funkcionális kimeneteli szempontokból is előnyös eljárásnak bizonyolult az OPSCC kezelésében.Tétel Szabadon hozzáférhető Alarming Signal from the Ear: Tinnitus, a Possible Epiphenomenon of Silent Hyperlipidaemia(2024) Piros, Zsuzsanna; Kispál, Kristóf; Szekeres, Réka; Takács, Barbara; Kiss, Rita; Szabó, Adrienn Mónika; Ujvárosy, Dóra; Szabó, Zoltán; Szilvássy, Zoltán; Gesztelyi, Rudolf; Juhász, BélaTétel Korlátozottan hozzáférhető Az egészséges életmód és a mozgás jelentősége bölcsődés korbanPiros, Zsuzsanna; Kőnig-Görögh, Dóra; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarSzakdolgozatomban a bölcsődés korú gyermekek mozgását, mozgásfejlődését tanulmányoztam, azok körülményeiről és módjairól gyűjtöttem információkat. Célomnak tekintem azt, hogy kisgyermeknevelőként a kisgyermekek, mozgásban gazdag környezetben nőjenek fel, hogy a mozgás az életük szerves részévé váljon és kitöltsék vele a mindennapjaikat. Hiszen, a mozgásban gazdag életmódnak számtalan bizonyítottan pozitív hatása van az egészségre nézve.Tétel Korlátozottan hozzáférhető SARS-CoV-2 infekció talaján kialakult perifériás nervus facialis paresisNagy, Martin Gyula; Piros, Zsuzsanna; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; DE--Általános Orvostudományi Kar; Rezes, Szilárd Gyula; Zsuga, Judit; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi KarA SARS-CoV-2 által okozott COVID-19 betegségnek, a vírus változatos szöveti tropizmusának köszönhetően, változatos tünetei lehetnek. Ezen tünetek elsősorban légútiak, de a szakirodalomban leírásra kerültek többek között gastrointestinalis, hematológiai és neurológiai tünetek is. A neurológiai tünetek egyike a perifériás nervus facialis paresis, mely megjelenhet önálló tünetként, egyéb tünetekkel egyidőben, vagy azok kialakulása után, így facialis paresis jelenlétekor számításba vehető a SARS-CoV-2 infekció mint önálló etiológiai faktor. Ezen tünet kialakulásának mechanizmusa nem tisztázott, azonban a vírus szerkezetét és a betegség egyéb tüneteit vizsgálva feltételezető a magas fokú gyulladásos válasz miatti demyelinizatio, a neuronok infekciója, az infekció prothrombotikus hatását vizsgálva feltételezhető, hogy az ideget ellátó erek thrombosisa vagy embolisatioja miatt kialakuló ischaemia áll a tünet hátterében. A neuronok infekciója valószínűleg nem az ACE2 fehérjén keresztül történik, mely egyéb szövetekben a vírus receptora, hanem a neuropilin-1 és basigin fehérjéken keresztül. Az infekció prothrombotikus hatására utal bizonyos véralvadási faktorok emelkedett szintje a betegekben, és az alkalmanként kialakuló DIC. További feltételezett mechanizmus az infekció miatt kialakult autoimmun reakció talaján kialakult idegkárosodás. Az ezen munkában vizsgált 26 esettanulmány összesen 43 SARS-CoV-2 infekció talaján kialakult facialis paresis esetét vizsgálja, ebből 16 esetben a paresis az infekció első tüneteként jelentkezett. Ezen esetek többségében a tünet kezelése a Bell-paresis során alkalmazott protokollok szerint történt, és szinte minden esetben valamilyen mértékű javulás volt észlelhető. Feltételezhető, hogy a SARS-CoV-2 talaján kialakult facialis paresis a Bell-paresistől eltérő klinikai lefolyást és tünettant mutat, ennek eldöntésére, és az adekvát terápia megválasztására további egységes szempontok szerinti kutatások szükségesek.