Szerző szerinti böngészés "Piros, Edina"
Megjelenítve 1 - 7 (Összesen 7)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Az élelmiszer-vásárlói magatartás vizsgálata online környezetben: Szakirodalmi áttekintés(2020) Piros, Edina; Fehér, AndrásTétel Korlátozottan hozzáférhető A Covid-19 munkaerőpiacra gyakorolt hatásainak és a Home Office-nak megítélése egyetemi hallgatók és munkavállalók szemszögébőlPiros, Edina; Fehér, András; DE--Gazdaságtudományi Kar2019. decemberében Wuhan-ban egy ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos megbetegedést regisztráltak, melyet 2020. januárjában az új típusú koronavírusként azonosítottak. Minden gazdasági ágazatra hatással volt a vírus. A munkavállalók, álláskeresők és pályakezdők helyzetét és esélyeit jelentősen megnehezítette a Covid-19. Bár gyakrabban hallani az otthoni munkavégzésről, az emberek még nem mondhatók rutinosnak ezen a téren. Azonban a koronavírus néhány nap leforgása alatt, munkavállalók millióit kényszerítette Home Office-ba, gyökeresen megváltoztatva így a munkaerő-toborzási piacot. A kutatási munka megírásával célom egy részletes képet adni arról, hogy mi jellemzi a munkaerőpiacot a vírus hatására, milyen új munkapiaci trendek kialakulása várható a jövőben, és milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a friss diplomás pályakezdőknek, illetve a diploma megszerzése előtt állóknak. Továbbá miképp integrálódik a Home Office a dolgozók életébe, annak mely előnyeit és hátrányait érzékelik a leginkább a tapasztalt munkavállalók. A szekunder kutatás során széleskörű szakirodalmi elemzést végeztem, koncentrálva a nemzetközi forrásokra. Primer kutatás során a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatóit, oktatóit és a Zeneművészeti Kar oktatóit, valamint a Deutsche Telekom Systems Solutions Hungary Kft. munkavállalóit megcélozva végeztem elemzéseket. Kvalitatív eljárásként netnográfiás kutatást készítettem elsőként, majd a GTK hallgatók körében fókuszcsoportos interjút bonyolítottam le. A vizsgálat feltáró jellegű volt. A fókuszcsoportos kutatás megalapozása a netnográfiás kutatás alapján történt. Ezzel párhuzamosan pedig HR szakértői oldalról, szakértői interjút végeztem a témában. Kvantitatív eljárásként kérdőíves felmérést végeztem. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának 302 hallgatóját, munkavállalói oldalról pedig 83 főt tudtam bevonni a nem reprezentatív felmérésembe. Törekedtem végig a hallgatói- és munkavállalói vonal párhuzamba állítására. Összességében megállapítható, hogy a még munkatapasztalattal nem igazán rendelkező hallgatók, tehát a jövőbeni munkavállalók és a már Home Office terén tapasztalt dolgozók, leginkább az irodai- és otthonról történő munkavégzés kombinációját találják a legkedvezőbb és legcélravezetőbb megoldásnak a jövőben. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-2 kódszámú Új nemzeti Kiválósági Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egyetemi hallgatók élelmiszer-vásárlói magatartás vizsgálata online környezetbenPiros, Edina; Fehér, András; DE--Gazdaságtudományi KarKutatási munkám bevezetésében taglaltam, az online kereskedelem integrálódását hazai szinteken. A sikerek részletezésével párhuzamosan említést tettem az online élelmiszer- vásárlás elmaradottságáról is. A szakirodalmi áttekintés fejezetben a témában való elmélyülést az internet történetének bemutatásával kezdtem. A későbbiek során pedig a hagyományos- és online kereskedelem szerepének jelentőségét vizsgáltam az emberek életében. Kutatási munkám domináns termékkategóriáját felölelő gyorsan mozgó fogyasztási cikkek (FMCG) tárgykörét több oldalon keresztül taglaltam. Elemeztem az online vásárlásokat megelőző információforrások ismertetőjegyeit. A továbbiakban pedig rávilágítottam az online élelmiszer-vásárlás előnyeire, hátrányira, veszélyeire. Hangsúlyos szerepet kapott az online élelmiszer-vásárlási modellek című fejezet, melyben kezdetben általánosságban ismertettem a modelleket, majd pedig kitértem egy korábbi tanulmány bemutatására, melyre a későbbiekben a primer kutatásomat építettem, végül az online élelmiszer-vásárlás jövőjére vonatkozóan fogalmaztam meg, releváns szakirodalmakra épülő spekulációkat. Az anyag és módszer részben ismertettem a szekunder- és primer kutatásom menetét, az alkalmazott módszertan lényegi pontjait. A vizsgálati eredmények és azok értékelése fejezetben rávilágítottam a mintámon végzett primer kutatások eredményeire. Két változó közötti szignifikáns kapcsolat feltárására a Chi2-próbát használtam. Továbbá az ordinális mérési szintű kérdések terén a három vagy több minta elemzésre Kruskal-Wallis nem parametikus próbákat bonyolítottam le. Vizsgáltam az egyetemi hallgatók körében az internetezési szokásokat, illetve az online vásárlás penetrációját és gyakoriságát. Kérdőívem B.2. pontjában a Likert-skála módszert alkalmazva 1-5-ig terjedő skálán adtak választ a megkérdezettek. A 18 állításon faktoranalízist hajtottam végre. A kapott faktorokon főkomponens elemzést hajtottam végre, szakmai értelmezhetőség tekintetében. Majd a komponenseken alapulva klaszteranalízist végeztem, melynek következtében a magyar- és külföldi hallgatókra egyaránt releváns négy-négy klasztert tudtam kialakítani. A következtetések és javaslatok fejezetben a primer kutatáshoz kapcsolódó célkitűzéseket és hipotéziseket taglaltam. Az esetleges orvosolandó kérdéskörökre vonatkozóan pedig ésszerű javaslatokat tettem. A kutatás során beigazolódott, hogy az online történő vásárlás a külföldi hallgatók életében elfogadottabb azáltal, hogy gyakrabban bonyolítanak le internetes vásárlásokat. Továbbá arra is fény derült, hogy a magyar hallgatók tartózkodóbb magatartást tanúsítanak az online élelmiszer-vásárlással kapcsolatban. Végül pedig az online vásárlásokat megelőző (vizsgált FMCG kategóriák) információforrások elemzésénél kiderült, hogy az eWom-on belül, a gyártó/kereskedő közösségi média elérhetősége (Facebook, Instagram, Youtube) a külföldi hallgatók tekintetében sokkal jelentősebb.Tétel Szabadon hozzáférhető Egyetemi hallgatók élelmiszer-vásárlói magatartásának kvalitatív vizsgálata a COVID-19 idején(2023) Piros, Edina; Fehér, AndrásTétel Szabadon hozzáférhető Egyetemi hallgatók online élelmiszer-vásárlói magatartás vizsgálata a TAM-modell alapján(2020) Piros, Edina; Fehér, AndrásTétel Szabadon hozzáférhető Egyetemi hallgatók online élelmiszer-vásárlói magatartás vizsgálata a TAM-modell alapján(2020-12-31) Piros, Edina; Fehér, András; igenNapjaink kereskedelemében egyre fontosabb szerepet játszanak az új, alternatív értékesítési formák, mint például a csomagküldés, a direktértékesítés, a telefon és az internet. Releváns szakirodalmak és statisztikai adatok bizonyítják az e-kereskedelem sikerességét hazai és nemzetközi szinteken. Célunk volt az online értékesítés egy olyan szegmensét feltérképezni, ahol az említett eredményesség még mérsékelten van jelen. Az online élelmiszer-vásárlás jelenleg még nem integrálódott a fogyasztók életébe olyan mértékben, mint más piacvezető termékkategóriák (ruhák, lábbelik). Primer kutatásunk során kvantitatív eljárásként kérdőíves felmérést bonyolítottunk le. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának 501 hallgatóját tudtuk sikeresen bevonni a nem reprezentatív felmérésbe, melynek során törekedtünk minél több kultúra és nemzet felkeresésére. Legfőbb célunk volt választ kapni arra a kérdésre, hogy mely tényezők húzódnak meg az online fogyasztói preferenciák kialakítása mögött a gyorsan mozgó fogyasztási cikkek (FMCG) termékkategóriájában. Ehhez primer kutatásunk során a Technológia Elfogadás Modelljét (TAM) alkalmaztuk. Likert-skála segítségével mértük fel a hallgatók álláspontját a témában. Az elemzés alapjául szolgáló 18 állítást Radka és Martin (2018) kutatásaiból kerültek adaptálásra. S megbízhatósági vizsgálatot követően faktorelemzést végeztünk. A változókat három-három faktorba tömörítettük. A feltáró faktorelemzést és az adatredukciót, szakmai értelmezhetőség szempontjából külön választottuk. Az egy-egy faktorba tartozó állításokon főkomponens analízist hajtottunk végre. Ezt követően klaszterelemzést végeztünk, amelynek során négy-négy klasztert alakítottunk ki a magyar és külföldi hallgatókra vonatkoztatva. Az a feltételezés, hogy az FMCG-n belül az online élelmiszer-vásárlással szemben tanúsított attitűd a magyar egyetemisták esetében zárkózottabb, a külföldi hallgatókkal szemben, beigazolódott.Tétel Szabadon hozzáférhető Az élelmiszer-vásárlói magatartás vizsgálata online környezetben – Szakirodalmi áttekintés(2020-07) Piros, Edina; Fehér, András; igenNapjaink kereskedelemében egyre fontosabb szerepet játszanak az új, alternatív értékesítési formák, mint például a csomagküldés, a direktértékesítés, a telefon és az internet. Releváns szakirodalmak és statisztikai adatok bizonyítják az e-kereskedelem sikerességét hazai és nemzetközi szinteken. Célunk az online értékesítés egy olyan szegmensét feltérképezni, ahol az említett eredményesség még mérsékelten van jelen. Az online élelmiszer-vásárlás jelenleg még nem integrálódott a fogyasztók életébe olyan mértékben, mint más piacvezető termékkategóriák (ruhák, lábbelik). A kérdéskör vizsgálatára a szekunder kutatás során széleskörű szakirodalmi elemzést folytattunk hazai és nemzetközi forrásokat használva. Legfőbb célunk volt választ kapni arra a kérdésre, hogy mely tényezők húzódnak meg az online fogyasztói preferenciák kialakítása mögött a gyorsan mozgó fogyasztási cikkek (FMCG) termékkategóriájában. Összességében az online kiskereskedelmi környezetben a fogyasztók körében a legelőnyösebb termékkategóriák között az utazás, a könyvek, a zene, az események, a divat, az informatika és az elektronika szerepel. Az online élelmiszer-vásárlás az eddigi elhanyagolt helyzetéből a világ egyik leggyorsabban növekvő területévé vált. A növekvő fogyasztói érdeklődés mögött a kényelem, a házhozszállítás lehetősége, az online áruházak 24 órás elérhetősége és a sorbaállás elkerülhetősége áll. Továbbá az ügyfelek könnyen információkhoz juthatnak, a különféle marketingkommunikációs eszközök segítségével mielőtt rendelnének. A leggyakoribb információgyűjtő eszközök a digitális csatornák.