Kutatási munkám bevezetésében taglaltam, az online kereskedelem integrálódását hazai szinteken. A sikerek részletezésével párhuzamosan említést tettem az online élelmiszer- vásárlás elmaradottságáról is. A szakirodalmi áttekintés fejezetben a témában való elmélyülést az internet történetének bemutatásával kezdtem. A későbbiek során pedig a hagyományos- és online kereskedelem szerepének jelentőségét vizsgáltam az emberek életében. Kutatási munkám domináns termékkategóriáját felölelő gyorsan mozgó fogyasztási cikkek (FMCG) tárgykörét több oldalon keresztül taglaltam. Elemeztem az online vásárlásokat megelőző információforrások ismertetőjegyeit. A továbbiakban pedig rávilágítottam az online élelmiszer-vásárlás előnyeire, hátrányira, veszélyeire. Hangsúlyos szerepet kapott az online élelmiszer-vásárlási modellek című fejezet, melyben kezdetben általánosságban ismertettem a modelleket, majd pedig kitértem egy korábbi tanulmány bemutatására, melyre a későbbiekben a primer kutatásomat építettem, végül az online élelmiszer-vásárlás jövőjére vonatkozóan fogalmaztam meg, releváns szakirodalmakra épülő spekulációkat. Az anyag és módszer részben ismertettem a szekunder- és primer kutatásom menetét, az alkalmazott módszertan lényegi pontjait. A vizsgálati eredmények és azok értékelése fejezetben rávilágítottam a mintámon végzett primer kutatások eredményeire. Két változó közötti szignifikáns kapcsolat feltárására a Chi2-próbát használtam. Továbbá az ordinális mérési szintű kérdések terén a három vagy több minta elemzésre Kruskal-Wallis nem parametikus próbákat bonyolítottam le. Vizsgáltam az egyetemi hallgatók körében az internetezési szokásokat, illetve az online vásárlás penetrációját és gyakoriságát. Kérdőívem B.2. pontjában a Likert-skála módszert alkalmazva 1-5-ig terjedő skálán adtak választ a megkérdezettek. A 18 állításon faktoranalízist hajtottam végre. A kapott faktorokon főkomponens elemzést hajtottam végre, szakmai értelmezhetőség tekintetében. Majd a komponenseken alapulva klaszteranalízist végeztem, melynek következtében a magyar- és külföldi hallgatókra egyaránt releváns négy-négy klasztert tudtam kialakítani. A következtetések és javaslatok fejezetben a primer kutatáshoz kapcsolódó célkitűzéseket és hipotéziseket taglaltam. Az esetleges orvosolandó kérdéskörökre vonatkozóan pedig ésszerű javaslatokat tettem. A kutatás során beigazolódott, hogy az online történő vásárlás a külföldi hallgatók életében elfogadottabb azáltal, hogy gyakrabban bonyolítanak le internetes vásárlásokat. Továbbá arra is fény derült, hogy a magyar hallgatók tartózkodóbb magatartást tanúsítanak az online élelmiszer-vásárlással kapcsolatban. Végül pedig az online vásárlásokat megelőző (vizsgált FMCG kategóriák) információforrások elemzésénél kiderült, hogy az eWom-on belül, a gyártó/kereskedő közösségi média elérhetősége (Facebook, Instagram, Youtube) a külföldi hallgatók tekintetében sokkal jelentősebb.