Szerző szerinti böngészés "Samu, Ferenc"

Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Consequences of rapid development owing to cohort splitting: just how costly is it to hurry?
    (2020) Rádai, Zoltán; Kiss, Johanna; Babczyńska, Agnieszka; Kardos, Gábor; Báthori, Ferenc; Samu, Ferenc; Barta, Zoltán
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Effects of abiotic factors on co-occurring Carabus (Coleoptera: Carabidae) species
    (2021) Fülöp, Dávid; Bérces, Sándor; Szabó, Péter; Samu, Ferenc
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Life history strategies of different developmental rates: causes and consequences
    (2020) Rádai, Zoltán; Barta, Zoltán; Samu, Ferenc; Juhász-Nagy Pál doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék
    A pusztai farkaspókot (Pardosa agrestis) alkalmazva modellszervezetként számos vizsgálatban mértük fel a kohorsz (korcsoport) szétválás egyedszintű kiváltó okait és következményeit, valamint azt, milyen módon kapcsolódnak egyes életmenet jellegek egymással al-kohorszok közt és azokon belül. A vizsgálatok során nem csupán ezen faj életmenetének jellemzőiről szereztünk újszerű ismereteket, hanem jobb rálátást nyertünk a kohorsz szétválás és az azzal kapcsolt fokozott egyedfejlődési sebesség populáción belüli következményeire is. Eredményeink alapján a fiziológiai költségek és az életmenet jellegek közti negatív csereviszony jelenléte nem törvényszerű adaptív fejlődési plaszticitás esetében. Ebben kiemelt szerepe van a táplálékelérhetőségnek és az adott fejlődési fenotípushoz kötött forrás szerzési és allokációs mintázatoknak, melyek nem csupán az életmenet jellegekre, de azok kapcsoltságára is hatással vannak. Annak megértése, hogy miként csökkenthetők a fokozott egyedfejlődés költségei segíthet megértenünk miként befolyásolja az életmenet üteme az életmenet jellegeket és azok egymás közti kapcsolatát, mind populációs, mind pedig faji léptékben. Ezek mellett jelenleg és a jövőben zajló további kutatások remélhetőleg segítenek annak tisztázásában, hogy a kohorsz szétválás ezen esete vajon egy evolúciós kockázat megosztó stratégia-e a populációkban, és vajon annak egy klasszikus, vagy egy jóval dinamikusabb esete, mely utóbbi értékes bepillantást biztosítana a kevéssé ismert “plasztikus bet-hedging” jelenségébe.