Szerző szerinti böngészés "Schranz, Edit"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 23)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Szabadon hozzáférhető Bourdieu tőkeelmélete és a bolognai folyamat(2015) Schranz, Edit; igenMilyen mértékben befolyásolja a társadalmi mobilitás az életesélyeket s hogyan jelenik meg mindez az oktatás szűrőjén keresztül? Vajon a bolognai folyamat felsőoktatásban megjelenő mobilizáló hatása valóban nyitott lehetőségeket kínál az európai – és ezen belül kifejezetten a magyar – tanulni vágyó fiatal generációknak, vagy az eredetileg kitűzött célok áldozatul estek a szigorú gazdasági tényezőknek? Érvényesül-e az oktatás társadalmi mobilitást generáló – felfelé lépés lehetőségét feltáró – hatása?Tétel Szabadon hozzáférhető Bourdieu tőkeelmélete és a bolognai folyamat(2015) Schranz, EditTétel Szabadon hozzáférhető Community is more than just a physical space(2022-11-17) Schranz, EditWhat happens if among the members of a society and among the smaller and larger units and groups making up the society trust and confidence seems to be disappearing at once? What happens if confidence reposed into each other fall victim to social differences as well as to the economic / cost-of-living boxing of modern information society? How to stop the crisis symptom that seems to be developing this way and which is shown in the fragmentation of communities?1 With other words, is it possible to “stick again together” a community or even a whole society started to disintegrate? The questions, even if not so characteristically phrased, provide sociologists actually with the scope of understanding our modern, individualistic world (Habermas 1994). Gusfield (1975) depicts dichotomy of community and society in a way that we should interpret community as a pervading, significant contrast. By now literature seems as if it was only be able to picture the changes taking place in the images both of the society and community describing them by even more pronounced, contradictory processes. The changes that send messages on the disintegration of categories and frames becoming insecure instead of the security and integration quasi missed by Habermas. It also seems as if—quasi as an answer given to this process—occlusion/seclusion both on the part of community members and the various communities from the seemingly unknown and insecure changes were more intensive (Légmán 2012). We intend to construe these phenomena on the next pages, but due to extension limits without the need for completeness of social interpretations. We want to do it with the help of mainly one dimension: value preference through the example of a given society, namely the Hungarian one. Thus we get to the stability and the solidarity of the members of the smallest unit of society, one which accepts and expresses various value preferences, the family.Tétel Szabadon hozzáférhető Community is more than just a physical space Discuss this statement with specific reference to the role of the concept and experience of contemporary community(2015) Schranz, Edit; igenWhat happens if among the members of a society and among the smaller and larger units and groups making up the society trust and confidence seems to be disappearing at once? What happens if confidence reposed into each other fall victim to social differences as well as to the economic / cost-of-living boxing of modern information society? How to stop the crisis symptom that seems to be developing this way and which is shown in the fragmentation of communities?1 With other words, is it possible to “stick again together” a community or even a whole society started to disintegrate? The questions, even if not so characteristically phrased, provide sociologists actually with the scope of understanding our modern, individualistic world (Habermas 1994). Gusfield (1975) depicts dichotomy of community and society in a way that we should interpret community as a pervading, significant contrast. By now literature seems as if it was only be able to picture the changes taking place in the images both of the society and community describing them by even more pronounced, contradictory processes. The changes that send messages on the disintegration of categories and frames becoming insecure instead of the security and integration quasi missed by Habermas. It also seems as if—quasi as an answer given to this process—occlusion/seclusion both on the part of community members and the various communities from the seemingly unknown and insecure changes were more intensive (Légmán 2012). We intend to construe these phenomena on the next pages, but due to extension limits without the need for completeness of social interpretations. We want to do it with the help of mainly one dimension: value preference through the example of a given society, namely the Hungarian one. Thus we get to the stability and the solidarity of the members of the smallest unit of society, one which accepts and expresses various value preferences, the family.Tétel Szabadon hozzáférhető Czibere Ibolya - Kovách Imre szerkesztésében: Fejlesztéspolitika - Vidékfejlesztés(2014) Schranz, EditTétel Szabadon hozzáférhető Czibere Ibolya - Kovách Imre szerkesztésében: Fejlesztéspolitika – Vidékfejlesztés(2014) Schranz, Edit; igenAz Európai Unió fejlesztéspolitikai törekvései, az Unióba az elmúlt két évtizedben belépett – így a kelet-európai - országok lemaradt térségeinek felzárkóztatására tett kísérletei új megvilágításba helyezték az EU tagországok – így Magyarország – társadalmát meghatározó osztályait. A fejlesztési projektekhez kötődő, a redisztributivitás elvén alapuló forráselosztás új - a Weber által felállított foglalkozási hierarchia szerint az „elithez” tartozó - „projektosztály” (Kovách 2007) megjelenését és megerősödését hozta a ’90-es évek elejétől a versenyképességet meghatározó „projektesítés”, amely a gazdaság – vidékfejlesztés – jellemző támogatói formájává vált. Az elmúlt több mint 20 év azonban azt is bizonyította, hogy e projektosztály, amely – ahogy Kovách Imre fogalmaz - „intellektuális” tudástőkéje nyomán nyer hatalmat a fejlesztési források felett, csak akkor tudja megtartani előnyét, ha folyamatosan legitimizálja azt, s amely legitimitást újabb és újabb intellektuális tőkéje biztosít.Tétel Szabadon hozzáférhető Czibere Ibolya - Kovách Imre szerkesztésében: Fejlesztéspolitika – Vidékfejlesztés(2014-03-31) Schranz, Edit-Tétel Szabadon hozzáférhető Czibere Ibolya: Nők mélyszegénységben(2014) Schranz, Edit; igenMi a bizonyítéka annak, hogy a szegénység, mint a társadalmi differenciálódás következményeként megjelenő folyamat, mikroszinten a családon belüli egyenlőtlenség jelenségeként, a nemek közötti, nő - férfi relációban is kimutatható? Hogyan jelennek meg az említett egyenlőtlenségek a jelenkori női szegénységi léthez kapcsolódóan a 2000-es évek Magyarországán és hogyan élik meg a szegénységüket maguk az érintettek, a mélyszegénységben élő nők? Milyen viszonyrendszerek, események mentén válik egyértelművé, hogy a nők családon belüli szerepeinek változatlansága, a férfiakéhoz képest egyenlőtlen helyzetének mozdulatlansága, a legalsóbb társadalmi rétegek esetében erősen rögzült, amely helyzetet a szegénység jelentősen stabilizál? Az említett kérdések a szegénységkutatás témakörének olyan részterületét érintik, amelynek vizsgálatára eddig viszonylag kevés kutatás vállalkozott – legalábbis az összegyűjthető szakirodalom tanúsága szerint, de amelynek elemzése elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, a kurrens női szegénységhez kötődő nemi jellegzetességeket és az ezen a területen jelentkező egyenlőtlenségeket. Czibere Ibolya kutatásával nem kevesebbre vállalkozott, minthogy megtalálja és kifejtse, elemezze azokat az okokat, amelyek a mélyszegénységben élő nők esetében egyértelművé teszik: a férfiak és nők családon belül sem egyformán élik meg a szegény létüket, a nők több szempontból szegényebbnek tekintik magukat a férfiaknál. Szemben a szegénységkutatásban általánosan elfogadott nézettel, amely szerint bizonyos szegénységi szinten a család minden tagja egyformán szegény, a nyolcvankilenc mélyszegénységben élő nővel készített interjú megrázó bizonyosság a szegény családok sajátos világáról, a nők napi küzdelmeiről. Vágyaik tolmácsolásából kitűnik zárt világuk perspektívátlansága.Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egyetemek pályakövetési rendszer/telenség/e / Eltűntethető-e a rés a felsőoktatás és a munkaerőpiac között?(2010-02-24T08:03:37Z) Schranz, Edit; Csoba, Judit; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Politikatudományi és Szociológiai Intézet--Szociológia és Szociálpolitika TanszékTétel Szabadon hozzáférhető Felsőoktatás - integráció és más folyamatok(2015) Schranz, EditTétel Szabadon hozzáférhető Felsőoktatás – integráció és más folyamatok(2015) Schranz, Edit; igenAz 1970-es évek elejétől a világ fejlett államaiban hangsúlyossá váló tudás-felértékelődés, s ennek közvetlen gazdasági tényezővé válása megváltoztatta a politikai gondolkodást. Mind többen vettek részt a felsőfokú képzésekben, annak ellenére, hogy az olajválság hatására a fejlett világ államai visszafogták a felsőoktatás finanszírozását. A hallgatólétszám gyors növekedését jórészt csak a demográfiai hullámok befolyásolták. Az egyre magasabb részvételi arány következtében felismert társadalmi folyamatok arra késztették a politikusokat, gondolják újra a felsőoktatásról alkotott nézeteiket (Bősze 2006).Tétel Szabadon hozzáférhető Felsőoktatás – integráció és más folyamatok(2023-03-27) Schranz, EditTétel Szabadon hozzáférhető Külföldön munkát vállaló fiatal diplomás nők életkezdési esélyeiSchranz, Edit; Czibere, Ibolya; Humán tudományok doktori iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Politikatudományi és Szociológiai IntézetDoktori értekezésünkben a külföldön munkát vállaló fiatal, diplomás nők életkezdései esélyeit vizsgáljuk a migrációs motivációk diverzifikációi mentén. A Magyarországról 2011-után felgyorsult kivándorlási hullám az Európai Unió különböző, gazdaságilag vonzóbb feltételekkel működő országaiba, elsősorban a fiatal korosztályokat érintette. Ezen belül is a diplomás, fiatal, nagyobb részt egyedülálló nők mind nagyobb arányú, a nemek tekintetében a férfiakat az utóbbi években szinte meghaladó elvándorlása, a szakirodalmi közlések tényadatai okán nem genderkérdések felől közelítve jelenik meg kutatási kérdéseinkben, azonban világosan megrajzolja az agyelszívás (brain drain) feminizációs folyamatának Magyarországot elérő körvonalait. Milyen befektetés – megtérülés célok motiválják vajon a kivándorlást választó fiatal nőket, milyen lehetőségek – elvárások mentén gondolkodnak, milyen életciklusbeli feladatok megvalósítása látszik elérhetőbbnek az egyéni cselekvések szintjén, amelyek a migrációt választók kiterjedt csoportját tekintve, összességében nyernek társadalmi beágyazottságot? E kérdések, valamint a kutatás további, a gazdasági preferenciákhoz, a kapcsolati hálók hiányához, az itthoni és a választott országbeli életkörülmények összehasonlításához, a végzettséghez s vele az elérhető esélyekhez, az integrációhoz illetve hazatérés alternatívájához kötődő kérdéseinek megválaszolásához az elméleti hátteret az emberi tőkeelméletek, valamint migrációs elméletek adták. A migrációs folyamatokat kísérő elméletek diverzifikált irányzatai különböző megközelítésben ugyan, mégis sok tekintetben támaszkodnak az emberi tőkeelméletek alapjaira. Disszertációnkban ezen diverzifikációk segítségével igyekeztünk alátámasztani a kutatási és kutatói kérdésekhez kötődő eredményeket. A fiatal diplomás nők migrációs jelenségének okát, illetve ezen okok variabilitását kvalitatív módszerrel kívántuk feltárni. A kutatási célok eléréséhez a mikrotényezőket úgy kívántuk félig strukturált interjúk segítségével identifikálni, hogy ezzel párhuzamosan a migrációs motivációk kategorizálása minél egzaktabb módon tükrözze a döntési mechanizmusokat, a kivándorláshoz használt eszközöket, illetve az azt elősegítő tőkéket. Olyan 22-36 év közötti, Európa különböző országaiba kivándorolt fiatal, diplomásokat – legnagyobb részt nőket – vontunk be a kutatásba, akiknek jelentősebb része Magyarországon végezte az alapképzést illetve az alap és mesterképzést, ugyanakkor számottevő része már külföldön szerezte a mesterdiplomát, vagy a PhD fokozatot. A kutatás eredményei szempontjából különös jelentőséggel bír a végzettség, illetve a diploma megszerzésének helye. Ezen tényezők, valamint a nemek almintái adják ugyanis azokat az azonos véleményeket tükröző, jellemző mintázatokat a felállított kategóriákon belül, amelyek a választott országban kialakult élethelyzetek mentén, a sikeresség megítélése szempontjából, illetve a társadalmi bizalom kérdéskörét tekintve s ez utóbbival szoros összefüggésben a hazatérés vagy vissza nem település aspektusaiból meghatározóak. In our doctoral dissertation we examine the life chances of young women graduates working abroad, along the diversifications of migrational motivations. The migration wave towards various, economically attractive member states of the European Union, which gained impetus after 2011, mainly involved young people. Within this, the ever greater rate of the migration of young, single, female recent graduates, which almost surpasses that of their male counterparts, does not appear from a specifically gender-issue angle in our research questions due to the nature of the data in relevant academic findings, but depicts clearly the feminization of brain drain as it reaches Hungary. What kind of investment-return dynamics motivate young women who chose to migrate abroad, what sort of opportunities and expectations do they think about, the realization of what lifecycle-appropriate tasks seem more attainable on the level of individual action, which become socially embedded within the larger group of migrants. The theoretical background for answering these questions, as well as others connected to other facets of the study relating to economic preferences, a lack of social networks, comparative differences between living conditions in the home country and the destination of migration, education and the opportunities available through it, integration, and the alternative of returning home, was provided by theories of human capital and theories of migration. The various trends within theories of migrational processes in many ways rely on the foundations of theories of human capital, even if in diverging ways. In our dissertation, we strive to underpin the results connected to research and methodological questions with the help of just that variability. We intended to uncover the reason behind the phenomenon of the migration of female graduates, and the variability of these reasons through qualitative means. We attempted to identify the micro-facto necessary to fulfilling our research aims with the help of half-structured interviews in a way that would allow the categorization of migrational motivations to reflect as closely as possible the decision mechanisms behind, tools used for, and capital that aids in migration. We included young graduates - mostly women - between the ages of 22-36 years of age in the research who have migrated to various countries within the European Union, and most of whom received their bachelor (or bachelor and master’s) degree in Hungary, but mostly got their master’s (or PhD) degree abroad. Level of education and its location bear exceptional significance with regards to the results of the research. These factors, as well as the subsamples of the sexes provide the characteristic patterns within the established categories which reflect similar opinions and are determinative with regards to the living conditions and circumstances in the chosen county of migration, and closely connected to this, regarding social trust and the perception of success, moving back home or remaining abroad.Tétel Szabadon hozzáférhető Nők mélyszegénységben(2023-03-27) Schranz, EditTétel Szabadon hozzáférhető rabszolga-kereskedelem és a bizalom(2023-03-27) Schranz, EditDoes culture have an impact on society, and if so, how? The study by Nathan Nunn and Leonard Wantchekon set out to examine the impact of the slave trade, which has left its mark on the African continent and its economy, but which ended some 100 years ago, on the cultural, norm-following, beliefs and values of individuals. Their aim is to explore the reasons that led to the historical disconnect within Africa between local governments or municipalities (politics), between the outlying communities (neighbours) and even within family relations, which may still influence economic development today. Nunn and Wantchekon's hypothesis is based on an earlier study by Nunn, which showed a causal link between the 400-year slave trade and the income conditions of the African population today, looking at the long-term economic effects of the slave trade.Tétel Szabadon hozzáférhető Tétel Szabadon hozzáférhető TEHETSÉGBŐL – KIVÁLÓ. KUTATÁS KÖZBEN: A KÜLFÖLDÖN MUNKÁT VÁLLALÓ, FIATAL DIPLOMÁS NŐK ÉLETKEZDÉSI ESÉLYEI(2015-06-30) Schranz, EditThis study seeks to determine whether it is an exceptional talent and hard work, or courage mixed with young energy and luck, maybe all these together, that makes it possible for young adults with a fresh diploma in the 2010s to find their future in Europe’s labor market. Sample: n = 28 (22-35 years old) women. Method: semi-structured interview. Results: even though all the interviewees are unique, all the participants can be said to have a few things in common; persistent study and exceptional diligence paired with talent. There is, however, one more thing shared across 98% of interviewees in our research sample; when asked if they will come back to Hungary, they answered without hesitation that they didn’t think they ever would.Tétel Szabadon hozzáférhető The Migration of Career-Starter Hungarian Graduate Women to the Countries of the European Union(2020) Czibere, Ibolya; Schranz, Edit