Doktori értekezésünkben a külföldön munkát vállaló fiatal, diplomás nők életkezdései esélyeit vizsgáljuk a migrációs motivációk diverzifikációi mentén. A Magyarországról 2011-után felgyorsult kivándorlási hullám az Európai Unió különböző, gazdaságilag vonzóbb feltételekkel működő országaiba, elsősorban a fiatal korosztályokat érintette. Ezen belül is a diplomás, fiatal, nagyobb részt egyedülálló nők mind nagyobb arányú, a nemek tekintetében a férfiakat az utóbbi években szinte meghaladó elvándorlása, a szakirodalmi közlések tényadatai okán nem genderkérdések felől közelítve jelenik meg kutatási kérdéseinkben, azonban világosan megrajzolja az agyelszívás (brain drain) feminizációs folyamatának Magyarországot elérő körvonalait. Milyen befektetés – megtérülés célok motiválják vajon a kivándorlást választó fiatal nőket, milyen lehetőségek – elvárások mentén gondolkodnak, milyen életciklusbeli feladatok megvalósítása látszik elérhetőbbnek az egyéni cselekvések szintjén, amelyek a migrációt választók kiterjedt csoportját tekintve, összességében nyernek társadalmi beágyazottságot? E kérdések, valamint a kutatás további, a gazdasági preferenciákhoz, a kapcsolati hálók hiányához, az itthoni és a választott országbeli életkörülmények összehasonlításához, a végzettséghez s vele az elérhető esélyekhez, az integrációhoz illetve hazatérés alternatívájához kötődő kérdéseinek megválaszolásához az elméleti hátteret az emberi tőkeelméletek, valamint migrációs elméletek adták. A migrációs folyamatokat kísérő elméletek diverzifikált irányzatai különböző megközelítésben ugyan, mégis sok tekintetben támaszkodnak az emberi tőkeelméletek alapjaira. Disszertációnkban ezen diverzifikációk segítségével igyekeztünk alátámasztani a kutatási és kutatói kérdésekhez kötődő eredményeket.

A fiatal diplomás nők migrációs jelenségének okát, illetve ezen okok variabilitását kvalitatív módszerrel kívántuk feltárni. A kutatási célok eléréséhez a mikrotényezőket úgy kívántuk félig strukturált interjúk segítségével identifikálni, hogy ezzel párhuzamosan a migrációs motivációk kategorizálása minél egzaktabb módon tükrözze a döntési mechanizmusokat, a kivándorláshoz használt eszközöket, illetve az azt elősegítő tőkéket. Olyan 22-36 év közötti, Európa különböző országaiba kivándorolt fiatal, diplomásokat – legnagyobb részt nőket – vontunk be a kutatásba, akiknek jelentősebb része Magyarországon végezte az alapképzést illetve az alap és mesterképzést, ugyanakkor számottevő része már külföldön szerezte a mesterdiplomát, vagy a PhD fokozatot. A kutatás eredményei szempontjából különös jelentőséggel bír a végzettség, illetve a diploma megszerzésének helye. Ezen tényezők, valamint a nemek almintái adják ugyanis azokat az azonos véleményeket tükröző, jellemző mintázatokat a felállított kategóriákon belül, amelyek a választott országban kialakult élethelyzetek mentén, a sikeresség megítélése szempontjából, illetve a társadalmi bizalom kérdéskörét tekintve s ez utóbbival szoros összefüggésben a hazatérés vagy vissza nem település aspektusaiból meghatározóak.

In our doctoral dissertation we examine the life chances of young women graduates working abroad, along the diversifications of migrational motivations. The migration wave towards various, economically attractive member states of the European Union, which gained impetus after 2011, mainly involved young people. Within this, the ever greater rate of the migration of young, single, female recent graduates, which almost surpasses that of their male counterparts, does not appear from a specifically gender-issue angle in our research questions due to the nature of the data in relevant academic findings, but depicts clearly the feminization of brain drain as it reaches Hungary. What kind of investment-return dynamics motivate young women who chose to migrate abroad, what sort of opportunities and expectations do they think about, the realization of what lifecycle-appropriate tasks seem more attainable on the level of individual action, which become socially embedded within the larger group of migrants. The theoretical background for answering these questions, as well as others connected to other facets of the study relating to economic preferences, a lack of social networks, comparative differences between living conditions in the home country and the destination of migration, education and the opportunities available through it, integration, and the alternative of returning home, was provided by theories of human capital and theories of migration. The various trends within theories of migrational processes in many ways rely on the foundations of theories of human capital, even if in diverging ways. In our dissertation, we strive to underpin the results connected to research and methodological questions with the help of just that variability. We intended to uncover the reason behind the phenomenon of the migration of female graduates, and the variability of these reasons through qualitative means. We attempted to identify the micro-facto necessary to fulfilling our research aims with the help of half-structured interviews in a way that would allow the categorization of migrational motivations to reflect as closely as possible the decision mechanisms behind, tools used for, and capital that aids in migration. We included young graduates - mostly women - between the ages of 22-36 years of age in the research who have migrated to various countries within the European Union, and most of whom received their bachelor (or bachelor and master’s) degree in Hungary, but mostly got their master’s (or PhD) degree abroad. Level of education and its location bear exceptional significance with regards to the results of the research. These factors, as well as the subsamples of the sexes provide the characteristic patterns within the established categories which reflect similar opinions and are determinative with regards to the living conditions and circumstances in the chosen county of migration, and closely connected to this, regarding social trust and the perception of success, moving back home or remaining abroad.