Szerző szerinti böngészés "Simon, Attila"
Megjelenítve 1 - 13 (Összesen 13)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Das Thaumaston in der Tragödie: (zur Wirkungstheorie der Poetik des Aristoteles)(2001) Simon, AttilaTétel Szabadon hozzáférhető Frequency of office blood pressure measurements and the seasonal variability of blood pressure: results of the Hungarian Hypertension Registry(2024) Nemcsik, János; Takács, Johanna; Pásztor, Dorottya; Farsang, Csaba; Simon, Attila; Páll, Dénes; Torzsa, Péter; Dolgos, Szilveszter; Koller, Ákos; Habony, Norbert; Járai, ZoltánTétel Korlátozottan hozzáférhető A görög-perzsa háborúk logisztikai háttereSimon, Attila; Forisek, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarTehát le lehet vonni azt a következtetést, hogy a megfelelő logisztikai háttér biztosításának minden részlete elengedhetetlen feltétel a háborúk viseléséhez. Emellett egyértelműen megbizonyosodhatunk arról is, hogy a logisztikai feltételek kivitelezhetőségének kérdése mutathatja meg azt számunkra, hogy akár Hérodotosz, akár más történetírók esetén megbízhatóak-e az adataik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Jogállam és politikai közösség(2008-04-17T09:47:23Z) Berecz, Péter; Simon, Attila; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban azt a kérdést vizsgálom, hogy milyen erkölcsi kapcsolatrendszer szolgál a politikai közösség alapjául, milyen morális kötelékek tartják össze a politikai közösséget, valamint azt, hogy miként fejezi ki ezt az alkotmány. Elemzésem során azt vizsgálom, hogyan vetődnek fel a mai Magyarországon ezek a kérdések. Főként olyan elméleteket mutatok be, melyek politikai filozófiai alapvetést tartalmaznak és emellett alkotmányjogi, alkotmányelméleti összefüggésekre is rávilágítanak. Az írás elején vázolom azt a fogalmi kapcsolatrendszert, amelyen belül kapcsolat teremthető a politikai közösség, a politikai moralitás és a joguralom között. A főbb összefüggések: az állam autoritásigénnyel lép fel, amely igazolásra szorul. Érvényes kötelezettségek azonban csak olyan indokok alapján keletkezhetnek, melyek speciális kapcsolatot létesítenek az adott állam és állampolgárai között (politikai kötelezettség). A politikai kötelezettség elsősorban egy politikai közösséghez kapcsolja az embert, és csak ennek következtében rendeli őt alá a politikai intézmények autoritásának. A politikai közösség tagjai közti morális kapcsolatok (politikai moralitás) nélkül nem is jöhetnének létre autoritatív intézmények. E fogalmi háló segítségével azt vizsgálom, hogy a Magyar Köztársaságban mi a politikai moralitás tartalma, valamint azt, hogyan kodifikálják azt a törvények (az alkotmány). Azért vizsgálom a joguralom és a politikai közösség kérdését szorosan összekapcsolva, mert a jog az a „médium”, amely fel tudja mutatni az állam és a polgárai közötti morális és politikai kapcsolat alapvető vonásait. Az alkotmány rendelkezéseire kiemelt figyelmet fordítok, mert az írott alkotmányt tekinthetjük olyan speciális törvénynek, melynek kifejezetten az a funkciója, hogy rögzítse a morális tagság tartalmát. Elsőként azt elemzem, hogyan közelítette meg az Alkotmánybíróság a jogállamiság, valamint az alkotmányban kifejeződő morális tartalmak kérdéskörét, és ez alapján milyen politikai moralitás-kép rajzolódik ki az alaptörvényből. A dolgozat gerincét két markánsan ellentétes koncepció ütköztetése, összehasonlítása, értékelése alkotja (Bódig Mátyásé és Horkay Hörcher Ferencé). Horkay szerint a politikai közösségnek rendelkeznie kell az elsődleges értékek közösségével. Bódig szerint viszont politikai közösségünk lényege éppen az, hogy olyan közösségről van szó, amelynek tagjai egymással szemben szabadságot élveznek a jó életre vonatkozó felfogások vonatkozásában. Rámutatok e két elmélet hiányosságára és lehetséges alternatívaként Winfried Brugger kommunitárius elméletét, valamint a liberális nacionalizmus koncepcióját vázolom fel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A legio XIII gemina vallási hagyatéka az alakulat daciai tartózkodásának időszakában a legio tisztjei és katonái feliratainak tükrébenSimon, Attila; Forisek, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarA legio XIII gemina vallásosságának vizsgálata a feliratos emlékek tükrében a legio daciai tartózkodása idejénTétel Szabadon hozzáférhető Lesen und Bekenntnis: József Baloghs Interpretation des Heiligen Augustins(2025-09-29) Simon, AttilaNo abstract is available for this article, published in Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, Issue XLIII, 2007. At the time of publication, abstracts were not required from the authors. Please consult the full text for further details.Tétel Szabadon hozzáférhető Lesen und Bekenntnis: József Baloghs Interpretation des Heiligen Augustins(2007) Simon, AttilaTétel Szabadon hozzáférhető Logos – in die Seele geschrieben (Zu Platons Schriftkritik im Phaidros)(2020-07-24) Simon, AttilaIn Plato’s Phaedrus, in the context of the ‘critique of writing’ the phrase ‘writing in the soul’ occurs twice (276a5, 278A3). Why did Plato use this metaphor, with positive connotation, in a context which criticises ’writing’ in everyday sense? On the basis of the Phaedrus , I argue that the content of logos inscribed in the soul is not a philosophical doctrine, formulated in propositions, but the continuous practice of dialectic as the philosophical way of life. On the basis of the broader context of 5th and 4th century literary texts, I argue that Plato uses this metaphor as a cliché which emphasizes the importance of the content that should be inscribed in the soul for remembrance, even though the phrase is somewhat at odds with the narrower context.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nagy mennyiségű adat vizualizációjaSimon, Attila; Tomán, Henrietta; DE--Informatikai KarSzakdolgozatom célja azt bemutatni, hogy miként lehet az adatokat minél hatékonyabban feldolgozni, megjeleníteni. Ennek megfelelően kifejtem, hogy milyen módon lehet a nagy mennyiségű adatokat tárolni, illetve vizualizálni. Az informatika és az orvostudomány nagymértékben kapcsolódnak egymáshoz. Különböző bioinformatikai adatbázisokat ismertetek, majd a BLAST program segítségével szekvenciák közötti homológiavizsgálatot végzek. Végezetül a MATLAB szoftvercsomag és szekvenciák felhasználásával különböző, bioinformatikában használható vizualizációkat szemléltetek.Tétel Szabadon hozzáférhető Olvasás és kritika(2014) Simon, AttilaTétel Szabadon hozzáférhető Panoptikum, szoros olvasás és a jó cukor: Kerekasztal-beszélgetés a figyelemről Molnár Gábor Tamás, Simon Attila, Tófalvy Tamás és Fodor Péter részvételével(2022) Molnár, Gábor Tamás; Simon, Attila; Tófalvy, Tamás; Fodor, PéterTétel Korlátozottan hozzáférhető Recepció és médium: Marót Károly irodalomszemléletéről(2007) Simon, AttilaTétel Korlátozottan hozzáférhető Spengler és a Nyugat funkcionális joga(2009-02-24T14:34:38Z) Novák, Zoltán; Simon, Attila; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat a teljesség igényével mutatja be Oswald Spenglernek a jogra vonatkozó, ilyen rendszerességgel még sehol nem tárgyalt gondolatait. Megközelítése – az alapjául szolgáló Spengler-interpretációnak megfelelően – elsősorban kultúrbölcseleti: a spengleri jogszemlélet példáján azt is igazolni szeretné, hogy a filozófus életműve bajosan értelmezhető konzervatív politikai filozófiaként, ahogy az irodalom jelentős része teszi. Igyekszik ugyanakkor rávilágítani arra is, hogyan illeszkednek a jogelméleti fejtegetések a modern kapitalizmus átfogó spengleri értelmezésébe. Az első fejezet elhelyezi a jog problémáját A Nyugat alkonya elméleti konstrukciójában, és sorra veszi, hogyan jelenik az meg a jog a mű legfontosabb téziseiben: a kultúrbölcseleti, történetfilozófiai és társadalomfilozófiai tézisben. A második fejezet Spengler elméleti bázisaként a pszeudomorfózis koncepcióját, míg filológiai bázisaként a történeti jogi iskola germanista szárnyának kutatásait jelöli meg. A következő három fejezet elemzően ismerteti Spenglernek az antik, a mágikus és a nyugati jogra vonatkozó leírását; ennek során megvizsgálja a három jogrendszer formális és materiális jellegzetességeit, és kimutatja, hogy a nyugati jogfejlődés épp azért került zsákutcába, mert az egyetemesen érvényes jog megteremtésére irányuló formális princípiuma ellentmondott dinamikus alapbeállítottságú materiális szerkezetének. A hatodik fejezet azokat a szempontokat vizsgálja, melyek miatt Spengler károsnak tartja a római jognak a nyugati jogfejlődésre gyakorolt befolyását, és kimutatja, hogy kritikája elsősorban a római jog eredeti antik vonásai és nem "pandektisztikus" formája ellen irányul. Ezzel párhuzamosan vázolja a modern kapitalizmusnak azt az értelmezését, mellyel Spengler a római jogot összeegyeztethetetlennek tartja, és melynek középpontjában a dinamikus jogszemlélet igényét előhívó innovációk és tőkejavak állnak. Az utolsó fejezet Spengler joggal kapcsolatos gondolatainak hatását tárgyalja elsősorban néhány jogtörténeti megközelítésű tanulmány alapján, de fölveti Spengler elméletének az alanyi jogok aktív fölfogásával mutatkozó esetleges párhuzamát is.